Jövő keddre halasztották az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának csütörtök délelőttre tervezett ülését, amelyen a márciusi rendkívüli időjárási helyzet kezeléséről szóló belügyminisztériumi jelentést tárgyalták volna. A szerda délelőtt csütörtökre meghirdetett bizottsági ülésre a belügyi tárca képviselőit hívták meg. A bizottság titkársága szerda délután azonban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság csütörtökre tervezett ülése elmarad. A jelentést tárgyaló ülést jövő kedden tartják meg.
Március 14-én az országban többfelé kezdődött intenzív havazás. A viharos erejű szél miatt kialakult hófúvás számos utat – köztük autópályát is – járhatatlanná tett. Autók és kamionok akadtak el, mintegy 14 ezer ember rekedt az utakon, a vasúti közlekedés több vonalon megbénult, számos településen megszakadt az áramszolgáltatás. A katasztrófahelyzet kezeléséről Orbán Viktor miniszterelnök jelentést kért a belügyminisztertől. Kocsis Máté, a honvédelmi és rendészeti bizottság fideszes elnöke már március 18-án jelezte, hogy szeretnék megtárgyalni a beszámolót. Pintér Sándor március 19-én közölte, tárcája elkészítette, határidőre leadta jelentését, amelynek nyilvánosságra hozataláról a kormányfő dönt.
A kormány a múlt héten tárgyalta meg a dokumentumot, továbbította azt a rendészeti bizottságnak, amely csütörtöki ülésén tűzi napirendre az anyagot. Az Országgyűlés honlapja szerint a bizottsági ülésre a belügyi tárca képviselőit hívták meg. A tárcavezető korábban közölte: ha parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel az elmúlt napokban előállt katasztrófahelyzet esetleges felelőseinek kivizsgálására, az elsők között jelentkezik majd a meghallgatásra, és elfogadja a meghívást.
Az már egy hete kiderült, hogy Pintér Sándor jelentése nem tartalmaz sem személyi, sem szervezeti felelősségre vonással kapcsolatos javaslatot, megállapítást. A dokumentum – ezek szerint – nem tér ki azokra a hiányosságokra és hibákra, amelyekről a mentésben részt vevők számoltak be a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének honlapján. A levelek tanúsága szerint március 14-én, 15-én teljes volt a fejetlenség, az irányítók azt sem tudták, hová vezényelték mentésre embereiket. A szakszervezet a leveleket nemcsak a belügyminiszternek küldi el, hanem az ombudsmannak is, hogy segítsék a vizsgálatát. Az állásukat féltő tűzoltók névtelenül számoltak be tapasztalataikról, de egy nyugdíjas tűzoltó alezredes névvel írt és olvasott be.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
A tűzoltók Bakondit szakmailag és emberileg is alkalmatlannak tartják. Ha a főigazgató nem mond le a pozíciójáról, beadják a felmondásukat. A szakszervezet egyik legnagyobb problémája a főparancsnokkal, hogy “Bakondi Tábornok Úr semmilyen tűzoltósághoz, polgári védelemhez, illetve katasztrófavédelemhez köthető szakirányú végzettséggel nem rendelkezik”. Az érdekképviseleti vezető úgy látja, olyan emberek próbálják irányítani a katasztrófavédelmet és a tűzoltóságot, akik még csak most tanulják a szakmát, azokat pedig nem hallgatják meg, akik a “végeken” dolgoznak.
Orbán Viktor a minap azt állította, hogy nem lehetett gyorsabban kimenteni az utakon rekedt embereket. A múlt heti rendkívüli időjárás miatt kialakult katasztrófahelyzet elhárításával kapcsolatban a kormányfő a Kossuth Rádióban azt mondta, a mentés első számú célja megvalósult, mert az emberi élet biztonságát garantálták, és az állapotokhoz képest a vagyoni kár is elfogadható mértékű volt. A bajt egy módon lehet megelőzni, ha az emberek józan megfontolás alapján együttműködnek a hatóságokkal – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: „ha felmentünk a sztrádára, onnantól kezdve a Jóisten kezében vagyunk, hogy beleszorulunk-e egy ilyen helyzetbe, vagy pedig időben sikerül lemenni”.
A bénaság legátütőbben krízishelyzetben mutatkozik meg – ezt írta a hóhelyzet kezelését elemző Tudatos Vezetés blog. A cikk politikától függetlenül, vezetési szempontból mutat rá 9 olyan pontra, amikkel a menedzsment képességeinek hiányát demonstrálták az állami szervek. Egyrészt nem készültek elő a napokkal előre ismert időjárásra (fenyegetésre), nem volt vészforgatókönyvük, és nem szervezték meg a közvélemény tájékoztatását sem.
A kialakult helyzetben nem volt egy felelős vezető, aki koordinálta volna a különféle szervek tevékenységét, és úgy tűnt, hogy az M1-esen rekedt emberek kimentésére sem volt akcióterv. 20 órának kellett ahhoz eltelni, hogy a belügyminiszter rájöjjön, riadóhelyzet van. Az is több időt vett igénybe a kelleténél, hogy a szomszéd országból kérjenek segítséget. Ahogy korábban megtilthatták volna a felhajtást az autópályára, vagy megbonthatták volna az elválasztó korlátot.
Legnagyobb hibaként azt említi a blog, hogy a miniszter megpróbálta áthárítani a felelősséget másokra, ahelyett, hogy önkritikát gyakorolt volna. Majd sikerként állította be tevékenységét. A cikk írója kiemelte, hogy eközben a frontvonalban dolgozók legjobb tudásuk szerint, ember feletti módon küzdöttek az elemekkel. Hozzátéve azt, hogy a magyar lakosság kiválóra vizsgázott válságkezelésből.
