A KDNP parlamenti frakcióvezetője eldöntött kérdésnek nevezte az alkotmánymódosítást, amely – mint mondta – megfelel az Alkotmánybíróság (AB) eddigi döntéseinek. Harrach Péter közölte, hogy nem igazán érti, hogy a felmerült kifogások miért csak általánosságokról, és nem konkrét kérdésekről szólnak.
Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa kijelentette: a kormánypárti frakció egységesen támogatja az alaptörvény negyedik módosításását. Emlékeztetett: Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök biztosította az uniós vezetőket is, hogy a módosítás minden közösségi normával összhangban van.
A volt köztársasági elnök bírálatáról a fideszes képviselő azt mondta, tiszteli Sólyom Lászlót, de most megfogalmazott álláspontjával nem ért egyet, a Fidesz-KDNP szerint pedig az államfőnek az elfogadott alkotmánymódosítást alá kell írnia. Erről különösebb vitát nyitni nem lehet, “de természetesen a köztársasági elnök úr a saját hatáskörét tudja értelmezni, tehát nem szorul a mi segítségünkre” – fogalmazott Gulyás.
Alkotmányügyi bizottság: nincs halasztás
Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfőn nem vette napirendre az alkotmánymódosítás hétfői zárószavazásának elhalasztását kezdeményező MSZP-s javaslatot. Az ülés elején a szocialista Bárándy Gergely az alaptörvény módosítását kísérő hazai és nemzetközi tiltakozásokra hivatkozva kezdeményezte, hogy a házszabály alapján az alkotmányügyi bizottság kérje a parlamenttől a javaslat zárószavazásának elhalasztását. Azt mondta, lehetőséget kellene adni társadalmi, szakmai vitára, valamint arra is, hogy a kormány egyeztetni tudjon az Európai Bizottsággal és más nemzetközi szervezettekkel a témában. Az EU, az Európa Tanács főtitkára és az Egyesült Államok is a zárószavazás elhalasztására kérte a kormányt – tette hozzá, jelezve: a hazai és nemzetközi tárgyalások után bizottsági módosító indítványt nyújthatnának be a javaslathoz.
Mivel az alkotmányügyi bizottság hétfői napirendjén nem szerepelt az alaptörvény negyedik módosítása, a testület elnöke, a fideszes Cser-Palkovics András azt tette fel a szavazásra, hogy kiegészítsék-e ezzel a napirendet, hogy megtárgyalhassák az MSZP-s képviselő kezdeményezését. Ezt az MSZP-s és a jobbikos képviselők 6 igen szavazata és a testület kormánypárti tagjainak 17 nem szavazata mellett elutasította a bizottság.
A civilek nem adják fel
Korábban civilek és az Európai Unió is aggodalmának adott hangot, mivel szerintük a változtatások alááshatják a jogállamiságot. Az alkotmány nem játék! nevű demonstráción Pardavi Márta a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és az Eötvös Károly intézet nevében azt mondta, míg más államokban az alkotmány az alapjogok katalógusát jelenti, addig Magyarországon mostantól “az alapjogsértések katalógusa lesz”.
Közben tüntetők jelentek meg már délelőtt a Parlamentnél. Néhány, az alaptörvény módosítása ellen tüntető fiatal az autóközlekedést akadályozta. A demonstrálók a déli kapunál két, “Haza csak ott van, hol jog is van” feliratú transzparenst tartanak. A TEK lezáratta a Sándor-palota környékét, ahová a “Ne írd alá, János” Facebook-csoport hirdetett tüntetést. A köztársasági elnök ugyan Berlinben tárgyal, a magyar terrorelhárítás biztosra megy.
A TEK biztonsági intézkedésként zárta le a Sándor-palota előtti Szent György teret, miután a civilek hétfő estére a téren álló Köztársasági Elnöki Hivatal épülete elé szerveztek demonstrációt, hogy Áder János köztársasági elnököt arra kérjék, ne írja alá az – Országgyűlés által addigra várhatóan elfogadott – alaptörvény negyedik módosítását.
Ünnepi aggodalom
Az alkotmánymódosítás az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére rendezett ünnepi megemlékezésen is téma volt az Országházban. A Bundestag elnöke aggodalmát fejezte, azt mondta: egy demokrácia érettségi foka nem a többség döntésein múlik, hanem azon, hogyan bánik a kisebbségekkel, és ez nem csak az etnikai, vallási kisebbségekre vonatkozik. A kisebbségek jogait a többségnek nem szabad megkérdőjelezni, tiszteletben kell azt tartani – fejtette ki. Kitért arra: Magyarország jelenkori története azt mutatja, hogy nagyon jelentős gesztusok történtek a megbékélés érdekében, amit Kelet- és Közép Európában sehol nem sikerült úgy megvalósítani, mint itt. Előbb járnának az integrációs folyamatokban, ha más államok vonatkozásában is meg tudná úgy állapítani, mint Magyarország esetében.
