A mintegy 5-600 hallgatóból és oktatóból álló élőlánc a Múzeum körúti épülettől indult, és az Astorián, Puskin utcán és a Trefort -kert hátsó kapuján keresztül fogta körbe a BTK-t. A résztvevők a bölcsészkarról menesztett oktatók ellen tiltakoztak, a transzparenseken az elbocsátandó oktatók nevét lehetett olvasni.
Az akció bő félórás volt, ezután az egyetemfoglalók a főépületbe, a forráskivonásokról szóló hallgatói fórumra invitálták az egybegyűlteket.
A kar dékánja szombaton jelentette be, hogy 22 – nyugdíjas korú – oktatójától válik meg a bölcsészkar. További tíz, félállásban dolgozó oktatójukat pedig arra kérik, hogy igényeljenek fizetés nélküli szabadságot az év végéig. Sajtóértesülések szerint olyan neves professzorokat is elküldenek, mint Horváth Iván, Nádasdy Ádám, Margócsy István, Tarján Tamás, Kálmán László vagy Tverdota György.
(Fotók: Első Magyar Egyetemfoglalás / Tüske Annamária)
„Azt hitted, nem érint a forráskivonás? Ezen a héten minden eddiginél nagyobb leépítés zajlik a bölcsészkaron! Nem számít a diákok megbecsülése. Nem számít a tudományos teljesítmény. Kiváló, az egyetem minőségét és jó hírét meghatározó oktatókat akarnak eltávolítani. Egyelőre 32 tanár van a listán, olyan nevek, akik nélkül az egyetem nem lehet ugyanaz. Nem hagyhatjuk, hogy távozzanak” – szólt az invitálás az élőláncra a demonstráció Facebook-oldalán.
Az élőlánc előtt az oktatói hálózatos (OHA) Deczki Sarolta elmondta: petíciót írtak, amelyben arra kérik a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy foglaljon állást a felsőoktatási intézményekben tervezett elbocsátásokkal kapcsolatban. Úgy tudják, országos szinten 25-30 százalékos lehet az elbocsátás, ami szerintük már az egyetemek működőképességét is veszélyezteti. Emlékeztetett arra, hogy a leépítések nem most kezdődtek, nyugdíjasokon és tanársegédeken kívül korábban a kiszolgáló személyzet több tagját is elküldték az egyetemekről. Az ellen is tiltakoznak, hogy nagy nevű, komoly tudományos teljesítményt felmutató oktatókat bocsátanak el, és ennek következtében nem lehet tudni, hogy mely szakok maradnak meg egy-egy egyetemen. Az ELTE-n például az elméleti nyelvészet szak létét veszélyezteti az egyik elbocsátás. Hozátette: az ELTE, valamint a debreceni és a szegedi egyetem kap ugyan kiválósági támogatást, de ez nem kompenzálja a forráskivonásokat, továbbá „a rendszert nem teszi fenntarthatóvá”. Hangsúlyozta: a kormány nem teljesítette a Hallgatói Hálózat hat pontjából azt a követelést, hogy állítsák le a forráskivonást a felsőoktatásból. Szólt arról is, hogy három nap múlva lejár a felvételi jelentkezések beadási határideje, de egyelőre az sem biztos, hogy egy adott szak egyáltalán elindulhat-e.
Az OHA korábban közleményében azt írta, a Budapesti Corvinus Egyetemen az elbocsátásokat, nyugdíjazásokat megalapozó rektori rendelkezés már megszületett, csak a felmondóleveleket nem írták még meg. A közleményben kifejtik, „ezek a kényszerű lépések leleplezik a kormányzati propaganda hazugságait. Nem igaz ugyanis, hogy a felsőoktatási intézmények működési költségeihez való állami hozzájárulás brutális kurtítását más címen adott összegek bármennyire is enyhítenék. Nem igaz, hogy a felsőoktatás átalakítása a minőség javítása érdekében folyik, hiszen a magyar felsőoktatás ‘zászlóshajóját’ éri súlyos, az oktatási és kutatási potenciált nagymértékben romboló megszorítás. Nem igaz, hogy a mostani intézkedések a felsőoktatás munkaerő-piaci igényekhez való igazítását szolgálják, mert az ELTE BTK-n végzettek mutatói ezen a téren is kiemelkedően jók. A kormányzat nem megoldásra, hanem politikai sikerekre törekszik, és kétségtelen, hogy ezen a téren eredményeket is ért el. Sikerült szembefordítania egymással az egyre szűkösebb erőforrásokért harcoló egyetemeket, karokat, szakokat. Sikerült elérnie, hogy a felsőoktatás lebontását, az önfelszámolás visszafordíthatatlan, káros és méltatlan lépéseit maguk az intézmények hajtsák végre. Sikerült megakadályoznia, hogy az intézmények egységesen és szolidárisan álljanak ki az elfogadhatatlan mértékű megszorítás ellen.”
