Nincs ár- és belvízi veszélyhelyzet az országban, de szükség esetén a katasztrófavédelem és együttműködő szervei, a kormányhivatalok, valamint a műszaki eszközök készen állnak a leggyorsabb beavatkozásra – jelentette ki Bakondi György, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Néhány térségben vannak ugyan belvízi jelenségek, de messze alulmúlják a 2011-es helyzetet. A tavalyi aszály miatt szárazabb talaj és a vízelvezetők képesek elvezetni a felgyülemlett csapadékot – mondta. Hozzátette: minden szükséges eszközzel rendelkeznek, hogy biztosítsák az élet és vagyonbiztonságot, naponta többször elemzik a vízgyűjtő területek állapotát és a meteorológiai előrejelzéseket.
8 milliárd forint megelőzésre
Az árvízi védekezésről szólva Bakondi György elmondta: az északi folyók (Boldva, Sajó, Hernád) vízgyűjtő területein a sokéves átlagnál több csapadék esett, de az árvízveszélyt növelheti a hirtelen olvadás, a felmelegedés és az eső is.
Az OKF főigazgatója szerint az árvízi védekezés alapvetően műszaki kérdés. A folyómedrek állapota megfelelő, mert főleg Borsod megyében a 2010-es rekordáradás után mederkotrásokat végeztek, és az egyéb megelőzési munkálatokra mintegy nyolcmilliárd forintot fordítottak, az árterületeket pedig közmunkások százai tisztították meg.
A gátak rekonstrukcióját is elvégezték, ezenfelül hét veszélyhelyzeti tározót alakítottak ki az északi részen és a Tiszánál, így akár 1,5 milliárd köbméternyi vizet is képesek tárolni. Emlékeztetett, a tiszai rekordáradáskor Szolnoknál 10 méter 41 centiméter volt a vízállás, és ettől 2010-ben 70 centiméterrel maradt el. Megjegyezte, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területein a hómennyiség nem éri el a korábbi átlagot, de Szabolcs megyében tiszai árvízi védekezésre kell felkészülni. Nagy segítség, hogy Ukrajnában jelentős árvízvédelmi munkák zajlottak az utóbbi időszakban.
A biztosítók máshogy tudják
Rekord kifizetésre készülnek ugyanakkor a biztosítók. A 25 biztosító ajánlatát kínáló CLB azt közölte, hogy az elmúlt évek legnagyobb áradásával számolnak a vízügyi szakemberek tavasszal, mert rekordmennyiségű hó halmozódott fel a hazai folyók, különösen a Duna, az Ipoly, a Sajó, a Hernád és a Dráva vízgyűjtő területein. A kirendeltségek fokozott készültséggel várják az árvíz idején szokásos nagy rohamot, ami egy átlag hétköznapinál jóval nagyobb, ám meg sem közelíti azt, amekkora lehetne, ha minden veszélyeztetett ingatlanra lenne biztosítás – közölte Németh Péter, a cég értékesítési igazgatója.
Annak ellenére, hogy Magyarországon kiemelkedően jó, 75 százalékos az ingatlanbiztosítási arány, az árvízi területek lefedettsége messze elmarad az országos átlagtól, holott épp ezeken a területeken lenne a legnagyobb szükség garanciára – hívja fel a figyelmet a szakember.
A biztosítók a vihar- és katasztrófakároknál csak a szerződéskötéstől számított 15. nap utáni veszteséget térítik meg. Ami a 15 napos moratórium ideje alatt történik, arra nincs fedezet. Bel- és talajvízre ugyanakkor egyetlen társaságnál sem lehet biztosítást kötni – derül ki a közleményből.
