Belföld

Félóránként öl a szív

A kiskunfélegyházi diák, Fehér Miklós, Kolonics György, Ocskay Gábor - 25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban évente Magyarországon. Bárkivel, bármikor, bárhol megtörténhet.

Megelőzhetetlenek a lappangó szívbetegségek okozta halálesetek – ezt mondta lapunknak dr. Merkely Béla professzor. A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgató szerint – mivel a szívfejlődési rendellenességeket egyszerű vizsgálatokkal nem lehet kimutatni – a kiskunfélegyházi fiatal tragédiájához hasonló eset bármikor, bárkivel előfordulhat.

Mint arról korábban beszámoltunk, a 17 éves fiú testnevelés órán, kosárlabdázás közben, egyik pillanatról a másikra rosszul lett, és összeesett a pályán. Tanára azonnal mentőt hívott és megkezdte az újraélesztést, de a fiú szervezete nem reagált az életmentő beavatkozásra. A pár perccel később kiérkező mentők sem tudtak segíteni rajta. A 11. b. osztályos tanulóval feltehetően hirtelen szívhalál végzett.

“A mentők az úgynevezett ALS protokoll szerinti (emelt szintű) kiterjesztett újraélesztési kísérlettel próbálták megmenteni a fiú életét. Több mint fél órán át küzdöttek érte, de sajnos nem sikerült a szívét újraindítani. A halál okát igazságügyi szakértő tisztázza majd” – közölte Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

Vérnyomáscsökkentőt szedett

Kocsisné Móczár Julianna, a közgazdasági szakközépiskola tagintézmény-vezetője szerint a diákok nem voltak versenyhelyzetnek, megterhelésnek kitéve, saját örömükre játszottak a tornateremben. Sem az iskola, sem pedig a család nem tudott arról, hogy a fiúnak probléma lett volna a szívével. A főigazgató a Blikknek pénteken azt mondta: úgy tudja, vérnyomáscsökkentő gyógyszereket viszont szedett a diák.

A mentők arra gyanakodnak, hogy gyermekkori szívrendellenesség okozta a fiú halálát. Az általunk megkérdezett szívsebész is hasonló problémát említ.

“A halál oka feltehetően hirtelen szívhalál volt, amit valószínű, hogy valamilyen veleszületett szívizombetegség okozott. A szívizom vagy túlságosan megvastagodott vagy túl vékony volt. Klinikai tünet ilyenkor nincs, az első tünet ugyanis általában maga a hirtelen szívhalál. Így viszont a megelőzés is szinte lehetetlen” – magyarázta Merkely professzor.

Vagyis az iskolaorvos sem tudott volna többet tenni a tragédia megelőzéséért, mint az újraélesztéssel próbálkozó tornatanár; vagy más civil segítő. Főként, hogy az iskolai szűréseken alapos szívgyógyászati kivizsgálásra nincs lehetőség.

Negyven forint havonta

A tavaly júniusban elfogadott salátatörvény rögzíti a teljes körű iskolai egészségfejlesztés bevezetését, valamint a népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását. E szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az ifjúkori betegségek felismerésére, a betegségek és szövődmények kialakulásának megelőzésére, valamint meghatározott korcsoportokban a rendszeres szűrőprogramok megvalósítására.

Nagyjából több, mint háromezer iskolaorvos dolgozik országszerte, többségük részmunkaidőben, heti 2-3 nap vállalnak rendeléseket. Ennek egyik oka, hogy az iskola-egészségügyi ellátás az alulfinanszírozott szakmák közé tartozik. A részfoglalkozású orvosok bruttó díjazása tanulónként mindössze negyven forint havonta.

Az iskolaorvosok feladata közé tartozik a kötelező védőoltások beadása, a beteg gyerekek azonnali ellátása, majd gyógyintézménybe irányításuk. Évente végeznek szűrővizsgálatokat, ekkor – a többi közt – a látást, a testtartást, a magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségeket és az esetleges bőrelváltozást ellenőrzik. Emellett az iskolai felvilágosító előadásokon a korai szexuális élet veszélyeire, a dohányzás, az alkohol, a drog ártalmaira is felhívják a tanulók figyelmét.

“A megfelelő módszert mindenképpen a képalkotó diagnosztika jelentené, de a gyermekkorban történő ultrahangi szűrés – az esetek kis száma miatt – nem indokolt. A fiatalkori hirtelen szívhalál megelőzése nagyon nehéz. A rendszeres szűrésen belül a gyerekgyógyászati kivizsgálásra kell különösen odafigyelni, hogy ezt az egyébként ritka szindrómát csökkentsük. Elkerülni azonban sajnos soha nem fogjuk” – tette hozzá a klinika igazgatója.

Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál miatt következik be, amely 20-25 ezer ember halálát okozza évente. Azaz Magyarországon minden 30. percben meghal valaki ebben a kórképben. A túlélési esélyeket rontja, hogy a hatékony beavatkozásra csupán 3–5 perc áll rendelkezésre, a hosszabb idő visszafordíthatatlan agy- és szívkárosodásokhoz vezethet.

A hirtelen szívmegállás leggyakoribb oka – 60-70 százalékban – a szív koszorúereinek betegsége, de okozhatja még fizikai trauma, drogtúladagolás, fulladás és tüdőembólia is.

Sportolók rémálma

A hirtelen szívhalál elsősorban a profi futballisták közül szedi áldozatait. Az elmúlt években egyre többet lehetett olvasni arról, hogy egy labdarúgó minden előzmény nélkül összeesett a futballpályán, és többé nem tért magához.

Fehér Miklós haláltusáját milliók nézték végig a televízió képernyőjén keresztül 2004-ben. A Benfica magyar támadója csapata egyik bajnoki hajrájában veszítette el eszméletét, és tehetetlenül a fűre rogyott. Azonnal kórházba szállították, de már nem tudtak rajta segíteni.


Fehér Miklós szobra – Fotó: MTI / Németh György

Tragikus esetek más sportágakban is előfordulnak. Kolonics György 2008. július 15-én, 24 nappal a pekingi nyári olimpia előtt váratlanul, edzés közben halt meg. A későbbi orvosi vizsgálat eredménye szerint szívtágulattal járó szívizombetegségben szenvedett. A 36 éves kétszeres olimpiai bajnok kenus halála után nem sokkal “számháború” tört ki, még hetekkel a tragédia után is a mentők felelősségéről szóltak a viták.

A magyar hoki legendás alakja, Ocskay Gábor 2009. március 24-én éjjel lett rosszul. A kiérkező mentők már nem tudták megmenteni. A jégkorongozónál heveny szívelégtelenség miatt állt be a halál. Pár nappal azelőtt még csapata, az Alba Volán bajnoki címét ünnepelte, egy hónappal később a hokielitnek számító A csoportos világbajnokságon játszott volna. A kiváló csatárnál 2004-ben szívizom-betegséget diagnosztizáltak, az orvosok úgy ítélték meg, hogy folytathatja pályafutását. Rendszeresen járt kontrollra, két hónappal a halála előtt mindent rendben találtak nála.

Legutóbb pedig októberben gyászolt a magyar sportvilág. A mindössze 21 éves paksi kosárlabdázó, Morgen Ferdinánd október 10-én, pár nappal szívműtéte után vesztette életét Balatonfüreden. A játékosnak szívfőartéria-elégtelenség miatt volt szüksége orvosi beavatkozásra.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.