„A kedd este nyilvánosságra hozott felvételi eredmények visszaigazolták azt, hogy a felsőoktatás vonzó, nyitott a fiataloknak, általánosan hozzáférhető minden tanulni vágyó számára. A számok is azt mutatják, hogy a magyar szakember-utánpótlás biztosítva van” – fogalmazott Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár szerdán sajtótájékoztatón, visszautalva az ellenzéki bírálatokra is. .
Elmondta: az idén átlagosan 15 ponttal jobb teljesítmény kellett ahhoz, hogy valaki egyetemista, főiskolás lehessen. A nappali tagozatú, államilag támogatott alap- és egységes, osztatlan képzésekre jelentkezők átlagosan 369 pontot értek el. Aki nem járt sikerrel, az augusztusban próbálkozhat; a felvettek száma a pótfelvételi eljárásban még jelentősen bővülhet – tette hozzá.
Nem lesz gond!
A felsőoktatási helyettes államtitkár rámutatott arra: a műszaki, a természettudományos és az informatikai területekre minden eddiginél több, összesen 23 ezer hallgatót vettek fel. Mintegy 13 ezren műszaki, 5300-an informatikai, 4800-an természettudományos területeken folytathatják majd tanulmányaikat.
Nem csökken a színvonal
Fotó: Kummer János
„A kormány azokra a szakokra koncentrálta az adófizetők pénzét, amelyek hozzájárulnak az ország, a gazdaság fejlődéséhez. A felsőoktatás korábban nem tudott a gazdaság igényeinek megfelelő létszámú műszaki, informatikai és természettudományos szakembert biztosítani, továbbá a vidékfejlesztési és az egészségügyi szakterület is nagyobb utánpótlást igényel. A kormány ezért kiemelten támogatta és támogatja a jövőben is ezeket a képzési területeket” – olvasható az Oktatásért Felelős Államtitkárság sajtóközleményében.
Kis Norbert kiemelte: az is látszik, hogy azokon a szakterületeken, ahol a kormány jelentősen csökkentette a támogatást, nem lesz gond: jogászképzésben 2600-an tanulhatnak, gazdasági területeken mintegy 13 ezren vehetnek részt.
Kérdésre válaszolva Kis Norbert elmondta: nem tartanak attól, hogy a képzés színvonala csökken amiatt, hogy egyes műszaki képzésekre alacsonyabb pontszámmal is be lehetett kerülni.
Aláírsz vagy fizetsz!
A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy elkészült a hallgatói ösztöndíjszerződés mintája, és azt csütörtökön nyilvánosságra hozzák. Jelezte: ennek bevezetése része annak az oktatáspolitikának, amely az adófizetők pénzével úgy kíván gazdálkodni, mint befektetéssel. „A megújított felsőoktatásban az állam nem az intézményeket, hanem a hallgatókat támogatja, az erre fordított pénzt a nemzet jövőjébe történő befektetésének tekinti. Az ország érdeke, hogy fiataljaink szülőföldjükön boldoguljanak, s a jobb élet reményében ne hagyják el családjukat, hazájukat.”
Mint mondta, bíznak abban, hogy 51 ezer diák szabad akaratából aláírja majd szeptemberben ezt a szerződést, és elkötelezi magát amellett, hogy élete egy bizonyos szakaszában – munkaviszonya első húsz éve alatt képzési ideje kétszeresét – Magyarország számára dolgozik.
A kiosztott írásos összegzés szerint a besorolási döntésben az Oktatási Hivatal tájékoztatja a jelentkezőt arról, hogy ösztöndíjas képzésre nyert felvételt vagy önköltséges képzésre, de részösztöndíj felajánlásával sorolták be. A szerződés általános szövege kikerül a www.felvi.hu-ra.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke elmondta: az egyetem és a főiskola a beiratkozási eljárás keretében íratja alá a szerződést. Ennek aláírása a beiratkozás feltétele az ösztöndíjas képzéseknél. Ha valaki nem írja alá, akkor önköltséges helyre tud csak beiratkozni, és ilyen formában tanulhat majd.
Háromnegyedének sikerült
A hivatal elnöke a felvételi adatait elemezve közölte: a csaknem 110 ezer jelentkező csaknem háromnegyede bekerült a felsőoktatásba. A mintegy 51 ezer teljes állami ösztöndíj mellett kétezer hallgatónak tudnak részösztöndíjas képzési formát felajánlani. Önköltséges formában mintegy 29 ezren tanulhatnak. Utóbbi szám többé-kevésbé megfelel a tavalyi adatoknak. Az önköltség összege átlagosan 5-8 százalékkal magasabb, mint az előző évben.
Nem mindenki örül a költségtérítésnek
Fotó: Neményi Márton
Alapképzésben 72 032-en, osztatlan formában 8500-an, mesterképzésben 21 717-en kezdhetik meg tanulmányaikat.
Princzinger Péter megjegyezte: 2009 óta csökken azoknak a száma, akik az eljárás évében szerzik meg az érettségi bizonyítványt. A jelentkezői szám csökkenésének egyik oka a demográfiai folyamatokban keresendő, a felvettek száma ugyanakkor közel sem csökkent olyan arányban, mint a jelentkezőké – állapította meg.
Elmondta: némileg csökkent a ponthatárokon belül azon képzések száma, ahol 300-400 pont közötti eredményt kellett elérni, és valamivel nőtt azoké, ahol 400 pont feletti teljesítményre volt szükség.
A népszerűtlenek buknak
A jelentkezők zöme 300 és 400 pont közötti teljesítménnyel került be a felsőoktatásba, és a kérelmezők mintegy 50 százaléka bejutott az általa első helyen megjelölt képzésre. Az átlagpontszám 369 volt, a tavalyi 354-gyel szemben.
A benyújtott jelentkezések és a felvettek száma alapján a legnépszerűbb intézmény a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis Egyetem. A képzéseket tekintve az első ötben a gépészmérnöki, a mérnökinformatikus, az általános orvos, az ápolás és betegellátás, a nemzetközi gazdálkodás szerepel.
A műszaki, informatikai, természettudományi, orvos és egészségtudományi, közigazgatási, katonai és rendészeti, sporttudományi szakokon a tavalyi 57 százalékkal szemben 74 százaléka tanul majd a hallgatóknak.
A mesterképzésben a felvettek 89 százaléka államilag támogatott formában tanulhat, és 11 százalékuk lesz önköltséges. A képzési területeket tekintve első helyre a bölcsészettudományi került, majd a gazdaságtudományi és a pedagógusképzési terület következik.
Utánpótlás
Fotó: Neményi Mártnon
Az OH elnöke kitért arra is, hogy néhány száz külhoni hallgató besorolása még hátra van, és számítanak jogorvoslati kérelmekre is. Végleges adatok a pótfelvételi után, augusztusban várhatók.
Kis Norbert a Hír24 kérdésére válaszolva elmondta: a szerdai kormányülésen napirenden lesz a népszerűtlen intézmények sorsa. A felsőoktatási felvételi ponthatárokból ugyanis látszik, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, mint ahogy az is, melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben, de hogy pontosan hány ilyen intézmény lesz, és melyek lesznek ezek, még nem tudni. A „feketelistás” intézmények jegyzéke várhatóan pár napon belül nyilvános lesz.
Jövőre megszűnhet az ingyenes jogászképzés
Princzinger Péter az ombudsman keddi állásfoglalásáról – amelyben a hallgatói létszámkeretről szóló kormányhatározat visszavonását kérte Szabó Máté – lapunk kérdésére elmondta: bár a keretszámcsökkentés néhány szak esetében valóban drasztikusnak mondható (például az államilag finanszírozott jogászképzésnél 100 férőhely), mindenképpen szükséges lépés volt a kormány részéről. Hozzátette: személy szerint már idén megszüntette volna az államilag támogatott jogászképzést, ugyanis jelenlegi formájában nem tartja igazságosnak a fővárosi intézmények államilag támogatott „férőhelytérnyerését” a vidéki egyetemekkel szemben.
Azzal a sajtóértesüléssel kapcsolatban, miszerint 2013-tól teljesen megszüntetné a jogászképzés állami támogatását a kormány, nem tudott konkrétumokat mondani. Mint fogalmazott: az Oktatási Hivatalt ezzel kapcsolatban egyelőre nem keresték meg.
| LMP: igazságtalan és törvénysértő volt a felvételi |
|
Bezáródó felsőoktatási kapuk, törvénysértően csökkenő keretszámok, kiterjesztett tandíjas képzés, több tízezerrel kevesebb felvételiző, menet közben változó szabályok – röviden ez jellemzi az Orbán Viktor szerint “forradalmi” felsőoktatási átalakítást, írja az LMP a közleményében. Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő, az Oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke szerint: „A magyar felsőoktatás leépítését célzó kormányzati lépések egyértelműen tovább fokozták a fiatal generáció nagyfokú kiábrándulását, csalódását. Ráadásul jogellenesen, a hatályos felsőoktatási törvény rendelkezésével szembemenve zárták szűkebbre a felsőoktatás kapuit.” Hozzáteszi: a törvényszegő férőhelycsökkentések mellett a tandíjas képzés kiterjesztése és a sok egyéb átgondolatlan és menet közbeni változtatás miatt a fiatalok az elmúlt évek legnehezebb felvételijén vannak túl. Az LMP azt ajánlja a felvételizőknek, hogy mint érintettek, forduljanak az Alkotmánybíróságoz jogorvoslatért. Az alkotmánybírósági panaszbeadvány elkészítésében az LMP minden segítséget megad – zárul a közlemény. |
Nem vettek fel? Újrázhatsz, de nem lesz olcsó!
Pótfelvételi keretében csak önköltséges helyeket hirdetnek meg a felsőoktatási intézmények. Az önköltséges hallgatóknak várhatóan félévente 150 és 300 ezer forint közötti összeget kell majd fizetniük, de az orvosi szak hallgatóinak még mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükben. Csaknem egymilliós tandíjjal kell számolniuk.
A pótfelvételi jelentkezési határideje augusztus 10-e, a ponthatárokat augusztus 29-én határozzák meg. Csak azok indulhatnak, akik sehová nem nyertek besorolást, vagy a rendes eljárásban nem jelentkeztek egyetlen intézménybe sem.
Jelentkezni e-felvételivel és hagyományos úton egyaránt lehet, a jelentkezési lap az érintett felsőoktatási intézmények mellett az Educatio Nonprofit Kft. és az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán is elérhető.
Nem vettek fel! Most mi lesz? – A Hír24 segít azoknak a diákoknak, akik nem jutottak be a hőn áhított egyetemre vagy főiskolára. A lehetőségekről itt olvashattok!
