Az egészségügyi államtitkárság szerint a kezelést ott kell befejezni, ahol elkezdték. A már kiállított beutalók is érvényesek, így a betegek júliusban is mehetnek a beutalóban szereplő, de a változás által érintett intézménybe, ott kötelesek őket fogadni, ellátni. Ha egy megszűnő osztályon július végéig nem tudják befejezni a beteg ellátását, gondoskodni kell arról, hogy átszállítsák az új területi ellátási kötelezettségű másik szolgáltatóhoz.
A Népszava szerint viszont egyes kórházakban már most elutasítják a betegeket, pénzt kérnek a térségen kívüliektől. A lap szerint az egészségügyi szaktárca átmeneti intézkedésének oka, hogy jelenleg teljes a káosz. Országosan több tucat osztályt teljesen megszüntetnek. Noha kórházakat névleg nem zárnak be, 9 intézményben leállítják az aktív betegellátást. A megszüntetett egységek dolgozói azt sem tudják, megmarad-e az állásuk.
Az egészségügyi államtitkárság levele szerint „ellátó intézmény sehol sem szűnik meg”. Ahol az aktív fekvőbeteg-ellátás átalakul, ott a korábbi teljesítmény figyelembevételével egynapos ellátást szervezhetnek, fejleszthetik a járóbeteg-ellátást. A sürgős kórházi fekvőellátásra szoruló beteget a mentő abba az új illetékes kórházba viszi, amelyik “földrajzi és szakmai szempontból a legkedvezőbb”. Beteg nem maradhat ellátatlanul. A sürgősségi ellátások az átmeneti időszak után is elsőbbséget élveznek. A beteget csak az állapotának a stabilizálása után küldhetik tovább egy másik intézménybe.
A háziorvosok a következő időszakban a központi ágynyilvántartót, az ÁNTSZ-t és a Gyógyszerészeti és Egészségügyi, Minőség és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) több telefonszámon éjjel-nappal hívhatják az új beutalási renddel kapcsolatos kérdéseiket. A területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatosan az érintettek minden információt megtalálnak a GYEMSZI e célra létrehozott honlapján is.
Falus Ferenc ugyanakkor a Népszavának azt mondta, a „legnagyobb baj az, hogy sem az intézmények, sem a dolgozók, sem a betegek nem tudnak arról, mi lesz jövő héten, eluralkodott az ágazaton a bizonytalanság. Ráadásul az egészségügyi dolgozókat megfélemlítették: a személyzet fél az új vezetőktől, a főorvosi kar a nyugdíj-kötelezettségtől, az új vezető fél a 3 hónapos próbaidőtől, és mindenki retteg a paraszolvencia-ügytől”.
A volt tiszti főorvos szerint a jogszabályoknak akkor van értelmük, ha be is akarják őket tartatni. „Ha Szócska átmenetileg felmentést is ad az új szabályok alól – ami talán az egyetlen menekülőút az általa okozott káoszból -, attól még kérdés marad, hogy az OEP finanszírozza-e majd a “szabálytalan” ellátásokat. Ennek az átalakításnak egyetlen célja volt és van: a pénzkivonás. A szervezetlenségnek tragikus következményei, áldozatai lesznek – figyelmeztetett Falus Ferenc.
Mint korábban megírtuk, nemcsak a háziorvosok és a betegek, hanem az országgyűlési szakpolitikusok között is teljes a tanácstalanság a július elsejével debütáló új magyar egészségügyi rendszerrel kapcsolatban. A lapunknak nyilatkozó háziorvos szerint a strukturális átalakítás egyik legnagyobb hibája, hogy kidolgozásakor nem a betegek, illetve az őket ellátó háziorvosok szempontját vették figyelembe, hanem a jelenleg hozzáférhető intézményekre fókuszáltak.
Pedig az új struktúrával kapcsolatban egyelőre két dolog biztos: a betegeknek első körben a háziorvosuknál kell érdeklődniük, és a csaknem 44 400 jelenlegi aktív ágynak alig több mint az öt százaléka, hozzávetőleg 2500 ágy szűnik meg az átalakítással.
