Belföld

Minden ötödik gyerek megragad hatodikos szinten

Évente mérik a 6., 8., és 10. évfolyamos gyerekek matektudását, és szövegértését. Jó hír, hogy nem romlanak a teljesítmények. A rossz: nem is javulnak. Minden ötödik 10. évfolyamos diák tudása megragad 6.-os általános iskolás szinten.

Sem a szövegértést, sem a matematikai készségeket tekintve nincs változás a magyar diákok teljesítményében. Mindkét területen enyhe ingadozásokat mutatnak az adatok az előző évekhez képest, de ezek statisztikai értelemben nem értékelhetők – olvasható az Országos Kompetenciamérés (OKM) napokban közzétett adataiban.

A legutóbbi, 2009-es nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA) után optimistán nyilatkoztak oktatási szakértők, és politikusok, mert kiderült – ugyan matematikából, természettudományból nem változnak –, az olvasás-szövegértés terén 2009-re szignifikánsan javultak a magyar eredmények. Ezt a kedvezőnek tűnő hatást a tavalyi OKM megkérdőjelezi. Az utóbbi években a hatodikosok szövegértése ugyan ingadozott valamennyire, de a 8. és 10. évfolyamon semmi változás nincs sem átlagosan, sem a jó, sem a rossz tanulók esetében.


Fotó: MTI / Czimbal Gyula

Két elvesztegett év?

Érdekes viszont, hogy míg a 8. évfolyamos tanulóknak – természetszerűleg – jelentősen jobb a szövegértési képessége és a matematikai eszköztudása, mint a 6. évfolyamosoké, a 8. és a 10. évfolyam között jóval kisebb a teljesítménykülönbség. Azaz, a 8.-osok és a 10.-esek nagyjából hasonló színvonalon írják meg a teszteket. Ha azt szeretnénk lemérni, hogy ténylegesen mennyit fejlődnek a tanulók két év alatt, ugyanannak a korosztálynak a két évvel korábban mért eredményéhez kell hasonlítanunk a jelenlegi teljesítményét. Ez az érték is nagyjából hasonló képet mutat. Míg a 6. és a 8. évfolyam között jelentősen javult a tanulók szövegértési képessége, illetve matematikai eszköztudása, addig a 8. és a 10. évfolyam átlageredményei között jóval kisebb különbségeket láthatunk. Az is kiderül a vizsgálatból, hogy a jobb tanulók kevésbé „fejlődnek” a 8. évfolyam után, mint a rosszabbak.

Nem meglepő, hogy a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokba járók mindkét mérési területen lényegesen jobb átlageredményt értek el, mint a hagyományos általános iskolai képzésben tanulók. Ez az előny a 10. évfolyamon is – kisebb mértékben a négyéves gimnáziumokhoz, nagyobb részben a szakközépiskolákhoz képest – megmarad. A szakiskolások teljesítménye pedig „fényévnyi távolságra” van az elitgimnazistákéhoz képest. Persze, ne feledjük, a különböző képzési típusokba a tanulók komoly kiválasztást, szelekciót követően kerülnek be.

“Örökre hatodikos marad” minden ötödik diák

Komoly aggodalomra adnak okot viszont a 10. évfolyamon a szakképzősök: az eredményük alacsonyabb az általános iskola 6. évfolyamára járó tanulók átlageredményénél is. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a tanulók 6. évfolyamos korukban jobb matematikai képességekkel rendelkeztek, hiszen ők valószínűleg már akkor is a lemaradók között voltak. Az azonban aggasztó, hogy egy egész képzési forma tanulói (a populáció 22 százaléka!) nem képesek elérni a 6. évfolyam átlagos szintjét sem.

Nem egyenlő teljesítményt nyújtanak a tanulók az ország különböző részein. Átlagban a legjobb tanulók a fővárosban, azt követően Nyugat-Dunántúlon és a Közép-Magyarországi régióban élnek, a lemaradók pedig leginkább Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön. Igen élesen megmutatkozik a településtípusok közötti különbség is, kiváltképp nagy a szakadék a községi és a fővárosi iskolák tanulói között. Mindhárom évfolyamon jobb átlageredményt értek el a lányok a szövegértési teszten, a fiúk viszont – különösen a 10. évfolyamon – matematikából teljesítettek jobban.

Az Országos kompetenciamérés:

2011. május 25-én kilencedszer került sor az Országos kompetenciamérésre. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése mellett a pedagógiai mérésértékelés módszereinek terjesztése, valamint az iskolák és fenntartóik számára a helyi szintű értékeléshez szükséges adatok biztosítása volt.
2011-ben a mérésen 1621 fenntartó 2853 intézményének 4484 telephelye vett részt, a 6., a 8. és a 10. évfolyamon minden, összesen 293 595 tanuló.
A tesztek olyan matematikai eszköztudást és szövegértést mérő feladatokból álltak, amelyek elsősorban nem az iskolai tanterv konkrét megvalósulását mérik, hanem a tanulóknak azt a képességét, ahogyan a tanultakat valódi problémák, megoldandó helyzetek kapcsán alkalmazni tudják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik