Mint írtuk, hétfőn általános vitára alkalmasnak találta a parlament oktatási bizottsága azt a módosítást, amely szerint a szakképző iskolások 15 éves koruktól vállalati tanműhelybe kerülhetnek, illetve, hogy a szakiskolások akár egyáltalán ne tanuljanak közismereti tárgyakat. Úgy tudjuk, a bizottsági ülésen elhangzott, hogy a javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara erőltette, és az NGM tulajdonképpen csak felkarolta azt. A bizottsági ülésen részt vett ellenzéki forrásunk szerint a javaslat az őszi viták óta nem tapasztalt felháborodást keltett a fideszes szakpolitikusok körében.
Megkérdeztük Pokorni Zoltán bizottsági elnököt, aki lapunknak elismerte, valóban nem tartják fairnek azt az eljárást, hogy a tavaly decemberben megszületett szakképzési törvényt (amelybe a frakció javaslatára került be, hogy a szakiskolások tanóráinak minimum egyharmadát közismereti tárgyakra kell fordítani) a kormány egyszer csak, egyeztetés nélkül módosítaná. Pokorni szerint az „óraszám-háborúnak” az az oka, hogy a kamara a gyakorlati képzés arányát félti a közismereti óráktól, a közismereti anyagot szorgalmazók pedig a gyakorlati óráktól féltik a közismeretet.
A hétfői bizottsági ülés után a frakció is tárgyalt a javaslatról. Megállapodtak, hogy leveszik napirendről a szakképzési törvény módosítását, kezdeményezik az egyeztetést a gazdasági tárcával. Pokorni elárulta, e tárgyalásokon azt fogja javasolni, hogy a törvény garantáljon egy egyharmados minimum-óraszámot a közismeretnek, ugyanennyit a gyakorlati képzésnek, a fennmaradó egyharmadon pedig képzéstől függően osztozzon a két terület. Azt is fontosnak tartja, hogy a szakképzési törvény változásait el kell halasztani, hiszen szeptemberre épp csak elkészülnek a kerettantervek.
Amikor nem számít a politika
A bizottsági elnök felhívta lapunk figyelmét arra is, hogy nem lehet a magyar szakiskolai gyakorlat-elmélet-arány kapcsán a német duális képzésre hivatkozni, mert az kilencéves általános iskolai képzésre épül, ahol a diákok minimum egyharmaddal több közismereti órát kapnak, mint magyar társaik, stabilabb alapkészségekkel kerülnek be a gyerekek a szakképzésbe. „Amíg sok európai országhoz hasonlóan nem tudjuk az általános iskolát kilencévesre alakítani, vagy a jelenlegi rendszerben legalább megerősíteni az onnan kilépő gyerekek alapkészségeit, addig ez a magyar szakképzésnek elengedhetetlen feladata lesz” – közölte. Pokorni informális megbeszélései alapján úgy tudja, e véleményével az oktatási államtitkárság, a gazdasági tárca munkatársai is egyetértenek, csakúgy, mint a legtöbb szakpolitikus, politikai hovatartozástól függetlenül.
A volt oktatási miniszter érti a kamara szempontjait. Mint mondta, a cégek logikus igénye, hogy az adott munkakörre való konkrét betanítás súlyos pénzügyi terheit megpróbálják az államra terhelni. De az szerinte nem elfogadható, hogy úgy akarják a közösséggel megfizettetni ennek árát, hogy közben a közismereti képzést nullázzák le. „Ez egy rövid távú szempont. Betanítjuk a gyerekeket egy adott cég, adott munkakörére, de már középtávon, az első munkahelyváltásnál kiderül róluk az alapkészségeik gyengesége, az hogy nem képesek megtanulni a következő munkakörhöz szükséges ismereteket. Így pedig könnyen kihullhatnak a munkaerőpiacról” – magyarázta Pokorni.
A Matolcsy György által aláírt javaslatban az is szerepel, és nagy vitát váltott ki szakmai berkekben, hogy a gyerekek 15 éves koruktól külső cég tanműhelyében is gyakorlatozhatnak. Ezzel a fideszes szakpolitikus szerint nincs baj abban az esetben, ha a kormány felhatalmazást kap a részletszabályok kidolgozására. Az elv az, hogy ezek a vállalati tanműhelyek a gyereknek legalább olyan védettséget kell, hogy nyújtsanak minden tekintetben, mint az iskolai tanműhelyek. „Feltehetően nem a kisvállalkozók tudnak majd ilyeneket létrehozni, hanem a multicégek, mondjuk az Audi, a Mercedes.”
A fideszesek szerint átverték őket
A hétfői bizottsági ülésen mindenesetre Pokorni Zoltán, Révész Máriusz és más kormánypárti politikusok is kijelentették, hogy jelen formájában nem szavazzák meg a Matolcsy-javaslatot a parlamentben. Az ülésen részt vett ellenzéki forrásunk szerint az NGM szakképzési helyettes államtitkára a felháborodott képviselőknek nem tudott mit mondani, válaszában érzékeltette, hogy az ő pozíciója nem teszi lehetővé, hogy érdemben reagáljon az elhangzottakra.
Úgy tűnik, nem az ellenzék és a kormánypárt között húzódik e kérdésben a törésvonal, hanem különböző gondolkodásmódok ütköztek egymással. Ahogy forrásunk fogalmazott: a fideszes szakpolitikusok emberileg voltak „pipák”, mert átverték őket, felháborodásuk ezért egyharmadban szakmai, kétharmadban politikai jellegű okokra vezethető vissza.
