Belföld

Újra harcban Pokorni és Hoffmann

Pokorni Zoltán szerint az alaptanterv tervezete „kitöltetlen csekk”, azt sem tudni, hogy nemzeti minimumot ír elő vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. Hoffmann Rózsa szerint ezek nem érdemi kifogások.

Korábban a témában:

Múlt hét kedden az oktatási bizottság ülésén Pokorni Zoltán bizottsági elnök újra kiásta a csatabárdot Hoffmann Rózsa ellen. A téma ezúttal a Nemzeti alaptanterv (NAT) volt, aminek a tervezete a fideszes szakpolitikus szerint nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, ezért attól tart, hogy “elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét”. Így, mint mondta, “kitöltetlen csekket ad” a kerettantervek készítőinek.

Talán a legsúlyosabb Pokorni-kritika az, hogy a dokumentum azt sem döntötte el, hogy az egy nemzeti minimumot írjon-e elő vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. E kérdés azért nagyon fontos, mert ha a NAT – mint az államtitkár többször is leszögezte – egy minden egyes gyermek számára kötelező nemzeti minimumműveltséget ír elő, akkor ez ugyanúgy igaz az elitgimnazistákra, mint a szakközépiskolásokra és a szakképzésben tanulókra. A szakközépiskolákban ugyanakkor a köznevelési és a szakképzési törvény mintegy 30 százalékkal kevesebb közismereti tárgyat ír elő, így ebben az iskolatípusban ennyivel kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy megtanítsák a nemzeti minimumot.

A szakiskolákban még lehetetlenebb a helyzet, mert ott a törvény minimálisra szűkíti az általános képzést szolgáló oktatás óraszámát. Korábban a Hálózat a tanszabadságért egyenesen azt állította, hogy „a NAT a 14-19 éves korosztályba tartozók közül csak a gimnáziumokba járók számára lesz releváns, csak az ő számukra fogja megadni a nemzeti közműveltséget. A gyerekek, fiatalok 80 százaléka ehhez a műveltségi minimumhoz – legalábbis az iskolarendszerben kapott nevelés keretei között – el sem juthat”.

Hoffmann Rózsa ugyanakkor nem látja a Pokorni-bírálatokat érdemi kifogásnak, szerinte nincs ellentét közte és az elnök között. „A NAT most még olyan stádiumban van, hogy mindent lehet feltételezni, politikusok pedig szeretnek nyilatkozatokat tenni, és a feltételezéseiket úgy megfogalmazni, hogy azoknak lehetőleg legyen nagy visszhangjuk” – vágott vissza a volt oktatási miniszternek az államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában hétfőn.

Hoffmann leszögezte, a NAT visszatér a központi tananyag-szabályozáshoz. Újra elismerte azonban, hogy a tervezetbe túl sok tananyagot akartak belefoglalni. Mint mondta, “magam is úgy látom, hogy a szűkítésre szükség van, (…) egy kicsit csökkenteni fogunk”.   

Az új NAT-ot az Oktatási Hivatal (OH) vezetésével állítja össze, egy NAT-bizottság határozta meg a műveltségi területi bizottságok munkájának kereteit. Utóbbiakban szaktanárok vettek részt, és azt vizsgálták, hogy a tananyagok illeszkednek-e az adott évfolyamokhoz. A köznevelési törvénnyel ellentétben a NAT kidolgozóinak nevei ismertek, a dokumentum végén pontosan felsorolják a különböző bizottságokban dolgozó szakembereket, pedagógusokat.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.