Múlt hét kedden az oktatási bizottság ülésén Pokorni Zoltán bizottsági elnök újra kiásta a csatabárdot Hoffmann Rózsa ellen. A téma ezúttal a Nemzeti alaptanterv (NAT) volt, aminek a tervezete a fideszes szakpolitikus szerint nem teszi lehetővé, hogy a közoktatás elmúlt húsz évének tapasztalatait levonják, ezért attól tart, hogy “elszalasztjuk a valódi tartalmi megújulás lehetőségét”. Így, mint mondta, “kitöltetlen csekket ad” a kerettantervek készítőinek.
Talán a legsúlyosabb Pokorni-kritika az, hogy a dokumentum azt sem döntötte el, hogy az egy nemzeti minimumot írjon-e elő vagy az elitgimnáziumok követelményeit fogalmazza meg. E kérdés azért nagyon fontos, mert ha a NAT – mint az államtitkár többször is leszögezte – egy minden egyes gyermek számára kötelező nemzeti minimumműveltséget ír elő, akkor ez ugyanúgy igaz az elitgimnazistákra, mint a szakközépiskolásokra és a szakképzésben tanulókra. A szakközépiskolákban ugyanakkor a köznevelési és a szakképzési törvény mintegy 30 százalékkal kevesebb közismereti tárgyat ír elő, így ebben az iskolatípusban ennyivel kevesebb idő áll rendelkezésre, hogy megtanítsák a nemzeti minimumot.
A szakiskolákban még lehetetlenebb a helyzet, mert ott a törvény minimálisra szűkíti az általános képzést szolgáló oktatás óraszámát. Korábban a Hálózat a tanszabadságért egyenesen azt állította, hogy „a NAT a 14-19 éves korosztályba tartozók közül csak a gimnáziumokba járók számára lesz releváns, csak az ő számukra fogja megadni a nemzeti közműveltséget. A gyerekek, fiatalok 80 százaléka ehhez a műveltségi minimumhoz – legalábbis az iskolarendszerben kapott nevelés keretei között – el sem juthat”.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor nem látja a Pokorni-bírálatokat érdemi kifogásnak, szerinte nincs ellentét közte és az elnök között. „A NAT most még olyan stádiumban van, hogy mindent lehet feltételezni, politikusok pedig szeretnek nyilatkozatokat tenni, és a feltételezéseiket úgy megfogalmazni, hogy azoknak lehetőleg legyen nagy visszhangjuk” – vágott vissza a volt oktatási miniszternek az államtitkár az M1 Ma reggel című műsorában hétfőn.
Hoffmann leszögezte, a NAT visszatér a központi tananyag-szabályozáshoz. Újra elismerte azonban, hogy a tervezetbe túl sok tananyagot akartak belefoglalni. Mint mondta, “magam is úgy látom, hogy a szűkítésre szükség van, (…) egy kicsit csökkenteni fogunk”.
Az új NAT-ot az Oktatási Hivatal (OH) vezetésével állítja össze, egy NAT-bizottság határozta meg a műveltségi területi bizottságok munkájának kereteit. Utóbbiakban szaktanárok vettek részt, és azt vizsgálták, hogy a tananyagok illeszkednek-e az adott évfolyamokhoz. A köznevelési törvénnyel ellentétben a NAT kidolgozóinak nevei ismertek, a dokumentum végén pontosan felsorolják a különböző bizottságokban dolgozó szakembereket, pedagógusokat.
