Belföld

Mendrey: az iskola nem tehenészet

balla-istvan
balla-istvan

2012. 04. 18. 07:00

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az ország minden részéről érkeznek panaszok az államosított iskolák vezetőinek kinevezéséről. Pedagógusnapon demonstrációra készülnek. Villáminterjú Mendrey László PDSZ-elnökkel.

Korábban a témában:

Hétfőn „Jób lázadása – El a kezekkel az iskoláktól” címmel adott sajtónyilatkozatot. Mit jelent a cím? Hogy jön az oktatási reformhoz Jób?

Egy fiatalkori filmélményem, Kabay Barna és Gyöngyössy Imre 1983-as Jób lázadása című alkotása jutott eszembe. Ennek címszereplője (Zenthe Ferenc emlékezetes alakítása – a szerk.) egy tisztességben megőszült vidéki zsidó ember, akinek hitét Isten büntetésekkel teszi próbára. Jób elveszíti gyermekeit is, ezért feleségével örökbefogadnak egy keresztény kisfiút. Amikor a vészkorszakban elviszik az idős házaspárt, Jób azt nem hagyja, hogy a fiúnak bántódása essék.  Ezzel tulajdonképpen fellázad a sorsa, az Istene ellen. Ilyen ”tisztességgel megőszült Jóbnak” gondolom a pedagógustársadalmat is, amely megfelel a mindenkori fenntartónak, végrehajtja az utasításokat, annak ellenére, hogy rengeteg „csapás” éri: ígérgetések után sem kap fizetésemelést, sőt, juttatásokat vonnak el tőle (cafetéria, szakkönyvtámogatás, szűkülő körű utazási kedvezmények) satöbbi. Ezeket a pedagógus mind csendben, lehajtott fejjel veszi tudomásul. Ugyanakkor most, amikor már az iskolát, a gyerekeket éri támadás, fellázad. E a Jób lázadása.

mendrey lászló (mendrey lászló, )
Fotó: Kummer János

Milyen támadásra gondol?

A rendszerváltáskor alapelv volt, hogy a politikát száműzni kell a munkahelyekről.  Ennek ellenkezőjét tapasztaljuk most, például az iskolavezetők kiválasztásánál, amikor másodpercnyi figyelmet sem szán a politika a szakmaiságra. Jó néhányszor érdemi magyarázat nélkül a saját jelöltjét ülteti az igazgatói székekbe, negligálva a szakmai testületek, szakszervezetek, diák és szülői közösségek véleményét. Ezt látjuk mindenfelé, ahol az erőltetett államosítás nyomán – tanév közben!- kinevezik a megyei intézmények vezetőit. A szigetszentmiklósi ügy – ahol a pedagógusok a szülőkkel összefogva lázadtak fel a fenntartói döntés ellen – csak a jéghegy csúcsa, január óta folyamatosan érkeznek a PDSZ-hez az ehhez hasonló jelzések az ország minden részéről.

A PDSZ módosítani szeretné az önkormányzati és a köznevelési törvényt is, azt ígéri, néhány hónap alatt kidolgozza a konkrét javaslatait. Milyen pontokon nyúlnának hozzá a jogszabályokhoz?

A rendszerváltást követően egy rövid ideig lehetősége volt a pedagógusoknak arra, hogy maguk válasszák ki az igazgatókat. Ez addig jól működött, amíg a politika bele nem szólt, és fenntartói részről azt nem mondta: „nincs olyan munkahely a világon, ahol a munkavállaló maga választhatja meg, ki legyen a munkáltatója, ezt az iskolában sem lehet megengedni”. Ez majdnem igaz, de ne feledjük, az iskola nem lakatosműhely, nem tehenészet, és nem hanglemezstúdió. Itt döntő a szakmaiság, hiszen olyan ember lesz a tantestület vezetője, aki első az egyenlők között, aki ugyanazzal a végzettséggel rendelkezik, mint a beosztottjai. Ha őt szakmailag nem fogadják el, akkor az iskola működése akadozni fog. És ennek a gyerek látja a kárát. Hoffmann Rózsa, a közoktatási törvény első, 2010 decemberében benyújtott koncepciója egyébként visszaadta volna a jogot a tantestületnek a vezetőválasztásra. Ezt a további változatokból, és az elfogadott törvényből kihúzták. Mi a törvénymódosító javaslatunkban elismernénk, hogy a fenntartónak joga van megnevezni, kit szeretne látni az igazgatói székben, de azt szeretnénk, hogy ez a jog ne legyen korlátlan. Legyen olyan pont mikor már nem lehet megkerülni a véleményalkotó testületek akaratát. Szerintünk az volna jó, ha lenne egy megegyezési kényszer a véleményezési szervezetek – a szülői szervezet, a tantestület, a diákönkormányzat és fenntartó – között ilyenkor, hogy ne történhessen diktátumszerű kinevezés. Ha valaki egy ilyen kompromisszum után kerül az igazgatói székbe, sokkal elfogadottabb lesz, mint ha egyszerűen a fenntartó odahelyezi.

Ez azt jelenti, hogy a PDSZ vétójogot szeretne a tantestületnek adni az igazgatók kinevezésénél?

Egyelőre nincs kidolgozva a javaslatunk, ezért erről még korai lenne nyilatkoznom.

Június 3-án újra az utcára vonulnak a pedagógusok?

Nincs okunk ünnepelni, mint ahogy tavaly sem volt. Olyan változások jönnek az államosítással és az új köznevelési törvénnyel, amelyek erős aggodalommal töltenek el bennünket. Gondolkodunk a demonstráción, de ezt a többi szervezettel is meg kell vitatni. Én azt gondolom, hogy igen komoly okunk van arra, hogy az utcára vonuljunk.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.