Belföld

Túl a nehezén: a Nap felé fordulunk

Ma már 20 perccel több világosság jut egy napra, mint karácsonykor. Március végére a Nap felé fordulunk, vége a depressziónak.

Ami a hosszú sötét periódusokat és a kevés természetes fény miatt érzett vagy képzelt nyavajáinkat illeti, lassan kifelé evickélünk. Az év legrövidebb napját, a téli napfordulót 2011. december 21-én magunk mögött hagytuk, ez volt a leghosszabb sötét periódus az északi féltekén. Akkor 15:59-es napnyugta és a másnapi 7:25-ös napkelte között csaknem 15 és fél órán keresztül volt sötét, majd alig nyolc és fél óra után a nap ismét lebukott.

Jön a leghosszabb nap

Ettől fogva azonban napról napra néhány perccel tovább tartózkodik majd az égbolton. A következő jeles dátum március 20-a, a tavaszi napéjegyenlőség napja lesz, amikor már több mint 12 órán keresztül, reggel 5:45-től este 17:58-ig élvezhetjük csillagunk fényét. Március utolsó vasárnapján, idén 25-én újabb egy órát nyerünk a nyári időszámítás életbe lépésével, azon a napon már 19:05-kor nyugszik a Nap.

Télen az északi féltekén rövidebbek a nappalok. Forrás: wikipedia/Przemyslaw “Blueshade” Idzkiewicz

A „csúcsot” idén a június 21-ei nyári napforduló jelenti majd: 4:45 és 20:46 között 16 órán keresztül láthatjuk a Napot. Azután a folyamat ismét fordul egyet, és napi pár perccel rövidülnek a nappalok, hogy a szeptember 22-ei, az őszi napéjegyenlőség után december 21-én ismét ránk köszöntsön a leghosszabb éjszaka.

Szerdán, azaz január 11-én Magyarország felett 7:28-kor kel fel a Nap és 16:15-ig tartózkodik az égbolton, azaz máris csaknem 20 perccel tovább van világos, mint bő két hete. Sovány vigasz, ha a nyári időszakra gondolunk. De egyre jobb lesz, és amit cserébe kapunk, az a természet hihetetlen változatossága, amit évszakoknak nevezünk.

Minden sivár lenne

Mindehhez elég egyetlen fogalommal megismerkedni: a Föld és kisebb-nagyobb eltéréssel a Naprendszer bolygói az ekliptika síkjában keringenek a Nap körül. Ha bolygónk forgástengelye derékszöget zárna be az ekliptika síkjával, egyrészt nem lennének évszakok. Minden szélességi körön egész évben ugyanolyan lenne az időjárás: az Egyenlítő mentén elviselhetetlen hőség, a sarkok felé haladva pedig egyre hidegebb. A mostanihoz képest teljesen mások lennének a szélrendszerek, ennek következtében pedig a csapadék eloszlása is. Egyszóval a világ nem is hasonlítana arra, amilyennek most ismerjük.

Másrészt a Föld minden pontján, évi 365 napon keresztül 12 órát lenne sötét és 12 órát világos. Az Egyenlítő vonalán a napsugarak 90 fokos szögben érnék a földet, míg a sarkokon a Nap mindig a horizonton látszana. Nem kelne fel és nem nyugodna le soha.

Nyáron nálunk van tovább világos. Forrás: wikipedia/Przemyslaw “Blueshade” Idzkiewicz

Forog és megdől

Szerencsére viszont nem így van, a Föld forgástengelye ugyanis 23,45 fokos szöget zár be az ekliptika síkjával. Amikor nálunk tél van, a bolygó déli féltekéje fordul jobban a Nap felé, az északi sarkon hosszú ideig fel sem kel a Nap, a délin pedig nem nyugszik le. A téli napfordulón a napsugarak 90 fokban érik a baktérítőt, a déli féltekén ilyenkor van nyár. Ahogy a Föld folytatja útját a Nap körül, a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség idején a sugarak az Egyenlítőre vetülnek derékszögben, az egész bolygón 12 órás a világos és ugyanennyi a sötét időszak.

Nyáron minden a visszájára fordul, mert az északi félteke fordul a Nap felé, a nyári napfordulón a Ráktérítőt éri 90 fokos napfény. Majd így tovább évről évre, váltakozó évszakokkal és folyton változó hosszúságú nappali és éjszakai periódussal.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.