Bizonyosan egészen más volt 1988-89-ben jelen lenni egy új párt jászola mellett a születés idején, mint 2011-ben. Más a lelkesedés foka, formája, mások a tervek és mások a tervekkel kapcsolatos jó és rossz tapasztalatok befogadói oldalról is. A 4K!, azaz Negyedik Köztársaság! pártprogrambemutatója megmutatta azokat a civil élet és a politikai dimenzió határán egyensúlyozó figurákat, akik a jövő új baloldali tömbjének legalábbis fontos alkotóelemei szeretnének lenni. Egy baloldali párt pedig hol máshol szülessen, mint kávézóban.
A Jászai Mari tértől két lépésre lévő kávézóban serény kopácsolás folyt érkezésünkkor, készült a Kossuth címert viselő molinó Köztársaságot! felirattal. Az asztalokon pedig már ott virított a program maga. Elsőre átlapozva semmi különlegeset nem talál benne az ember, aki olvasott már pártporgramot. Végigmegy a fontosabb társadalmi problémákon, társadalmi alrendszereken, rétegeken, mi miért rossz, és hogyan kéne másképp. Ez leírva, sőt elszavalva általában remekül hangzik, csak éppen a megvalósítással szoktak nüansznyi problémák adódni, főleg, ha az ember beleütközik a valóság feliratú csúnya, magas, drótkerítéses falba, ahogyan az megesik néha kormányokkal is.
A 4K! arca, Istvánffy András koordinátor a pártprogram bemutatását azzal kezdte, hogy felesleges konkrétumokra vadászni a 47 oldalas dokumentumban, mert annak első számú funkciója egyelőre a párt irányvonalának, alapvető elveinek a lefektetése, hogy ne sodródjanak elvtelenül, az éppen aktuális politikai áramlatot kihasználva, mint a jelenlegi parlamenti pártok.
Beszédéből kiderült, hogy a 4K! igyekszik kihasználni a nemzeti kártyát is. Patriotizmust hirdetnek, mely elzárkózik a bezárkozó, felsőbbrendűséget hirdető nacionalizmustól, de az országot lesajnáló, lemucsázó “rossz értelemben vett” kozmopolitizmustól is.
A párt láthatólag jelentős hangsúlyt helyez a roma integráció problémájára is, amiről Vekerdy Panni, a párt szóvivője tartott rövid eszmefuttatást. Konklúzió: fontos, hogy az integráció a cigányok önszerveződése nyomán jöjjön létre. A 4K! gazdasági alapvetéseit Nagy András, szintúgy szóvivő mutatta be. Dióhéjban: “fejlesztő államot” kell létrehozni és az állam gazdaságban betöltött szerepét kell növelni. A húzóágazatokat az állam jelölje ki, valamint az oktatás és a munkaerőpiac közti egyensúly megteremtéséről is neki kell gondoskodnia, hogy az oktatási intézmények a piacon keresett, értékes munkaerőt képezzenek. A megszorítások politikája, a Nyugathoz való felzárkózás délibábja a 4K! szerint szertefoszlott. Cél a német piactól való túlzott függés lazítása és tájékozódás új piacok felé, mint például Ázsia vagy Dél-Amerika (kormányzati déjà vu).
A hivatalos programismertetés után Istvánffy Andrással a 4K! koordinátorával és Vekerdy Panni szóvivővel beszélgettünk tovább a párt jövőjéről.
Sokan vannak a párt tagságában, akiknek volt már pártaggságuk máshol is azelőtt?
I.A.: Elsősorban vidéken látszik, hogy a volt balliberális oldalról ex-SZDSZ-es, exszocialista, a fővárosban pedig sok kiábrándult LMP-s is jelentkezett a tagságba. Ezek azonban kizárólag olyan emberek, akik annak idején máshol is voltak párttagok, szimpatizáltak más pártokkal is, a vezetőséghez azonban vajmi kevés közük volt.
Istvánffy András, a 4K! koordinátora
Fotó: Kummer János
Hogyan próbálják elkerülni, hogy a kiábrándult LMP-sek, akik egy része kiábrándult SZDSZ-es, csak a kiábrándulás újabb alanyát találja meg a 4K!-ban?
I.A.: Az LMP-ből kiábrándult szavazók szerintem elsősorban az LMP formabontását követően távolodtak el a párttól. A parlamentbe kerüléskor a Lehet Más a Politika még egy sokkal kevésbé besorolható, több, különböző szavazói réteg számára is elfogadható alakulat volt. Azóta viszont többé-kevésbé kialakult a karakterük, ami egyeseknek igen, másoknak viszont nem tetszik. Szerintem utóbbiak jönnek át közénk, de nekünk semmi esetre sem célunk, hogy az LMP konkurenciája legyünk, hogy két szűk középosztálybeli réteg marakodjon egymással. Ezzel tulajdonképpen magunk, a demokratikus ellenzék alatt vágnánk a fát.
Nincs szezonja a baloldalnak, itt mégis látszik a markáns baloldali irányjelző.
Amikor a kormány a demokráciát erősen korlátozó intézkedések mellett kifejeztten csak a felső középoszálybeli rétegeknek kedvez, akkor a társadalmi igazságosság fogalma mindig előtérbe kerül. Azzal tisztában vagyunk ugyanakkor, hogy a baloldal jelenleg nem szexi szó, és ebben jelentős szerepe volt a Gyurcsány-éra kormányzati politikájának. Ezeket az alapkategóriákat viszont nem igazán lehet lecserélni, ezért bízunk benne, hogy egy idő után sikerül levetkőznie a baloldaliságnak is ezt a zöngét. Ráadásul az is látszott, hogy az MSZP tagságának jó része sokkal komolyabban gondolta akkoriban is a baloldaliságot, mint a párt vezetősége.
A Jobbik képes volt olyan politikai tőkét kovácsolni a cigánytematikából, hogy az elmúlt egy évben az egyetlen párttá váltak, amely növelni volt képes a támogatottságát. Hogyan csábítanak Jobbik-szavazókat?
Vekerdy Panni: Nem elsődleges cél az elhódítás. Inkább olyan megoldások, alternatívák felkínálását szeretnénk biztosítani, melyek a Jobbik retorikájától és megoldásaitól jelentősen eltérnek. Először is az lenne a fontos, hogy a cigányok is felvállalják a cigányságukat, és ezzel érdekképviseleti szinten is láthatóvá válnának és becsatornázhatóak lennének a döntéshozatali folyamatokba.
Vekerdy Panni
I.A.: Az egyik oldal a vérségre fogja a problémát, a másik pedig tökéletesen elhallgatja. Szerintünk a cigányság egy része valóban az illegalitásba sodródik, egész családok rendezkednek be ilyen életmódra, mivel nem rendelkeznek alternatívával. Ettől függetlenül nem fogjuk cigánybűnözésnek nevezni ezeket a cselekményeket, mivel semmi közük az elkövető genetikai hátteréhez, ahogyan nem hívjuk magyarbűnözésnek a vállkozók adócsalási gyakorlatát sem, melyek hátterében ugyanúgy kényszer, a gazdasági kényszer, na és a teljesíthetetlen adózási szabályok állnak. Létezik tehát több kollektív bűnözési forma, de ezeknek semmi köze a vérséghez.
Édesapjára (Vekerdy Tamás pszichológus) számítanak akár politikai, akár szakmai segítségnyújtás terén, hiszen az utóbbi időben ő is politikailag aktívnak tűnik?
V.P.: Ezt neki kell eldöntenie. Azt hiszem kicsit más úton is járunk, ő nem tagja a pártnak. Nem hiszem, hogy ő ebbe bekapcsolódna. A neki fontos ügyekért kiáll, és ez így van rendjén.
Nem félnek attól, hogy az emberek általában politikai tapasztalattal bíró pártokban bíznak meg inkább?
I.A.: A 2010-es választásokon egy politikai (LMP) és egy szakmai (Jobbik) szempontból tapasztalatlan párt is bejutott a Parlamentbe. 2010-ben volt egy pillanat. De szerintem 2012-ben is lesz egy, amikor az új alkotmány életbelépésével megszűnik a harmadik köztársaság, és 2014-ben is megint pillanat lesz.
