A közelmúltban látott napvilágot egy német neonáci terrorcsoport tevékenysége, amely a jelek szerint évekig működhetett zavartalanul, közel tíz áldozatot szedve 2000 és 2007 között. A terroristák a Nemzetiszocialista Földalatti Szervezet (Nationalsozialistischer Untergrund) nevű csoport tagjaiként még a 90-es években a hatóságok látószögébe kerültek, ám az ezredforduló körül nyomuk veszett.
A gyilkosságsorozatban 8 török, egy görög származású bevándorló és rutinintézkedés közben egy rendőrnő esett áldozatul a gyilkos brigádnak. A német sajtó az áldozatok származására utalva csak “Döner-gyilkosságokként”, a német rendőrség Boszporusz sorozatgyilkosságként emlegette az eseteket. Az emberölések és bankrablások mellett a csoporthoz kötik a 2004-ben Cologne-ban, az emigránsok körében népszerű üzleti negyedben elkövetett csőbombamerényletet, ahol 22 ember megsebesült, 4-en pedig súlyos sérüléseket szenvedtek.
Fotó: Reuters
Már önmagában az ország számos különböző részén (Rostock Németország északi csücskében, München lent délen, Dortmund pedig nyugaton fekszik) elkövetett gyilkosságok közötti kapcsolat és a neonáci felütés is sokkolta a német társadalmat. Angela Merkel kancellár asszony egyenesen szégyennek nevezte, hogy Németországban ilyesmi történhetett. A biztosítékot azonban a német titkosszolgálatok láthatóan teljes tájékozatlansága ütötte ki. Miközben a német hatóságok példátlan hatékonysággal ütöttek rajta az iszlamista terorrsejtek tagjain, rejtekhelyein az elmúlt években, megelőzve számtalan támadást, addig egy szélsőjobboldali csoport zavartalanul gyilkolhatott, robbantgathatott és rabolhatott.
A Süddeutsche Zeitung információi szerint Uwe Böhnhardt, Uwe Mundlos, Beate Zschäpe és a legutóbb őrizetbe vett Holger G. ismert arcok voltak a német titkosszolgálat számára. Legalább huszonnégy, vastag, róluk és bajtársi körükről szóló mappa porosodott asztalaikon a lap szerint. Ezeket most a német parlamenti bizottság veszi át, amely azt fogja vizsgálni, hogy működhetett a radar alatt egy olyan gyilkos csoportosulás, amely a 90-es évek végén jó ideig megfigyelés alatt állt.
A titkosszolgálatok tehetetlenségét és tájékozatlanságát magyarázhatja néhány helyi politikus tevékenysége. A tartományi parlament 1994 és 2000 közötti elnöke, Helmut Roewer egyik szélsőjobboldalra beszervezett informátora, Tino Brandt kettős ügynöknek bizonyult és a szolgálataiért kapott több mint 200 ezer német markát (az euró bevezetése előtt) vélhetőleg szélsőjobboldali szervezetek támogatására költötte. 2000-ben antiszemita megjegyzései miatt elbocsátották. Roewer utódja, Peter Nocken azonban visszavette a beépített embert. Nem sokkal ezután került sor egy a tartomány harmadik legnagyobb városában, Gerában lévő mecset elleni támadásra. A támadásban részt vevő három elkövető közül az egyik a titkosszolgálatok informátora volt. A támadás elkövetőinek hamarosan nyoma veszett, az informátor neve pedig titokban maradt, vélhetőleg a tartományi elnök ráhatására. Egyes vélemények szerint ők alapították meg az akkori csoportból a későbbi Döner-gyilkosságsorozatot jegyző NU-brigádot.
Biztonsági kamera felvétele az egyik bankrablásukról
Fotó: Reuters
Az Európában reneszánszát élő militáns szélsőjobboldal eddig leginkább Oroszországban volt jelen, ahol a futballhuliganizmussal összefonódva az elmúlt évtizedben számos, az ázsiai területekről érkező orosz állampolgárt és bevándorlót vertek agyon, késeltek meg vagy lőttek le. Itt történt a XXI. század egyetlen, szélsőjobboldali terrorcsoport által elkövetett vonatrobbantása is, melyet az egyébként más országokban is aktív Combat18 nevű csoport vállalt magára.
A katonai kiképzéseket szervező, azokban résztvevő, sőt egyes esetekben azokat hasznosító neonáci milíciák alapítása, működése és tevékenysége egész Európában terjed. A mostanihoz hasonló etnikai gyilkosságsorozatot Németországon kívül azonban eddig egyedül Magyarországon sikerült kiviteleznie a romagyilkosságokért felelős Halálbrigádnak. A debreceni Halálbrigádhoz hasonló, képzett fegyverforgatókat és a hozzájuk szükséges szervezési, ideológiai és infrastrukturális hátteret ma Magyarországon több, néha egymással is versengő szélsőjobboldali és neonáci szervezet is végzi.
