Belföld

Helikopterrel bontaná a kórházakat Hende

A honvédelmi miniszter a légi mentőknek is felajánlotta az amerikaiaktól várt helikoptereket. A szolgálat köszöni, de nem él a lehetőséggel. Az UH-1N-esek ugyanis olyan nehezek, hogy beszakíthatják a kórházak tetején a helikopterleszállókat.

UH-1N-es helikopter (fotó: Wikipédia)

Középkorú gépek a magyaroknak

Még a hetvenes évek elején gyárthatták azokat a helikoptereket, amelyekkel most megerősítenék a magyar honvédség légierejét. A honvédelmi miniszter a köztévé reggeli műsorában azt mondta: a közeljövőben dönt az amerikai kongresszus arról, kap-e ingyen Magyarország harminc korszerűsített helikoptert. Ezek a honvédség gépeinél jóval korszerűbbek, egyébként darabonként ötmillió dollárba kerülnének – tette hozzá. Hende Csaba szerint a gépek üzemeltetésére, kiszolgálására lesz pénz. A miniszter nem zárta ki, hogy ezzel a 30 géppel kell majd megoldani a mentőszolgálat feladatát is. A miniszter szavai arra utalnak, hogy hamarosan Bell UH-1N Twin Huey katonai helikopterek váltanák a kifejezetten légimentésre kitalált Eurocopter EC135T2 típust. Az ok csak a pénztelenség lehet, szakmai szempontok nem indokolhatják a váltást.

A Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. igazgatója a minap az Indóház online hírportálnak azt mondta, velük nem egyeztettek az UH-1N-ek esetleges bevonásáról. Temesvári Péter szerint az általa vezetett cégnek 2016-ig érvényes a szerződése, de nem lehetetlen az UH-1N-ek szolgálatba állítása, hiszen a gép átépíthető. A kérdés az, mennyiért.

A Hír24 által megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő éppen ebben látja a lényeget. Rengeteg rejtett költség bujkálhat az átadásban, tehát az ingyen valójában igencsak drága lehet. A gépek úgynevezett konzerválása, a pilóták átképzése, az esetleges karbantartási munkák és a helikopterbázis létrehozása után a költségek az egekig nőhetnek, akár a százmillió forintot is meghaladhatják. Maguk az UH-1N-esek ugyan – Hende szerint – még jelentős üzemidőtartalékkal rendelkeznek, a szakértő hangsúlyozta, ezt az adatot nem árt óvatosan kezelni. Az üzemidőtartalék ugyanis nemcsak magából a repülési, „használati” időből, hanem a naptári időből is áll – az olyan gépeknél pedig, melyekkel akár a vietnami háborút is megjárhatták, ez elég jelentős. Szakértőnk szerint tehát a gépek maximum átmeneti megoldást jelenthetnek a honvédségnek, a légimentő-szolgálatnak pedig még azt sem. A szolgálatnál információink szerint – a miniszter szavaival ellentétben – nincs  „helikopteréhség”, 2016-ig öt modern EC-135-ös gépüket kiegészíti a két francia póthelikopter, és öt év múlva sem lehetne gond a technikai pótlás.

EC-135-ös helikopter (fotó: Wikipédia)

Logikus, de laikus

A Magyar Légimentõ Nonprofit Kft. volt vezetője a honvédelmi miniszter szavait “olyan jó szándékú kezdeményezésnek” nevezte, amely logikus, de laikus válasz a légi mentés “mélyrepülésére”, amelyre Túri Péter szerint az Országos Mentőszolgálat jelenlegi vezetői nem tudnak megfelelően reagálni. Hende Csaba csak segíteni akar, a szakma dolga lenne jeleznie, miben. Ám erre a mostani vezetés alkalmatlan, mert át sem látja, milyen végzetes következményei vannak hibás döntéseinek – tette hozzá. Túri Péter erre példaként említette, hogy hétfőn egy olyan mentőautó szenvedett balesetet, amely rendszáma alapján akár 10 éves is lehetne, és a korábbi szabályok szerint nem is futhatott volna az utakon.

Rambo légi mentőnek áll

Az amerikaiaktól várt helikopterek egyébként azért sem felelnének meg a légi mentőknek, mert technikailag például nem rezgésmentes betegszállításra vagy halk repülésre tervezték őket. Nagyobbak is, mint a mostaniak – míg a jelenleg is használt EC-135-ös helikopterekkel akár egy baromfiudvarra is le lehet szállni, ez a főleg teherszállításra tervezett gépekkel már nagyon nehéz. A légi mentők főpilótája szerint egyenesen lehetetlen. Rács Tamás a Hír24-nek úgy fogalmazott, az UH-1N-esekkel jelenleg egyáltalán nem lenne megoldható a légi mentés. A kórházi tetőleszállók például csak 3 tonnára vannak méretezve, a 4,3 tonnás amerikai helikoptereket el sem bírnák. A hangárokba sem férnének be, és a rotoruk szélessége is olyan nagy, hogy az orvosok nem tudnának a balesetek mellé közvetlen leszállni – érkezés után még gyalogolniuk kellene a sérültekhez.

Rács Tamás emlékeztetett arra is, hogy pár napja pont egy UH-1N-es helikopter hatalmas rotorja okozott balesetet. Hét gyerek sérült meg azon a szerbiai rendőrségi katonai bemutatón, ahol a helyi terrorelhárítók éppen egy ilyen helikopter leszállását mutatták be. Az UH-1N-es gép propellere akkora szelet keltett, hogy leszakította a hirdetőtáblákat, a törmelékek pedig eltalálták a gyerekeket.


A főpilóta szerint az már csak hab a tortán, hogy az UH1-N-esek nem tesznek eleget annak az uniós irányelvnek, mely szerint lakott terület fölé csak olyan két hajtóműves helikopterek repülhetnek, melyek egyik motorjuk meghibásodása esetén is képesek a levegőben maradni. Mivel az UH-1N bár két hajtóműves, de nem “A” kategóriás, ezért az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) tervezett és ajánlott jogszabályának elfogadása és bevezetése után nem is szállhat majd le a lakott településeken. A légierő és a légi mentők lehetséges helikopterátadását Rács Tamás annyival összegezte, hogy „ez két egészen más szakma”.

UH-1N: Irakban az “Irokéz”
A Bell UH-1N Twin Huey helikopter 1969 áprilisában szállt fel először. A Kanadai Légierő rendelésére készült gép a pilótán kívül 14 utas és 2268 kilogrammnyi csomag szállítására képes.
A helikoptert a légierő kérésére folyamatosan fejlesztették, így jött létre a CH-135 Twin Huey, melyet 1971-től használtak először élesben. A gép a Nemzetközi Erők és Felderítők táborában kapott szerepet, 1989-től leginkább az egyiptomi térségben teljesített szolgálatot.
A Huey amerikai bevetése nem volt botrányoktól mentes. L. Mendel Rivers képviselő megvétózta a helikopterek vásárlását arra hivatkozva, miszerint a gépek ellátóbázisa kanadai területen van, Kanada pedig ellenezte az amerikaiak szerepvállalását a vietnami háborúban. Az Államok végül 1970-ben vásárolta meg a Huey-kat, amikor már sikerült biztosítani azok amerikai földről való motorpótlását.
A helikopter a „Huey” becenév mellett az „Irokéz” gúnynevet is megkapta, bevetették a Falkland-háborúban a sérült katonák elszállítására, de jelen volt Irak 2003-as megtámadásánál is, ez utóbbi esetben mint kommunikációs utánpótlás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.