Belföld

Kósa: Tömegsírt hagynak maguk mögött a szocialisták

Kósa Lajos szerint a választóknak nem kell a sötétben tapogatózniuk: átalakítanák az általános iskolai oktatást, hogy mindenki elvégezze a nyolc elemit, erősítenék a részmunkaidős foglalkoztatást, visszahoznák a közigazgatási államtitkári struktúrát, a közigazgatásban pedig lehetővé tennék a rövidebb ügyintézést – drágábban. Debrecen polgármestere nem gondolkodik posztokban, de az MSZP-vel semmiképp sem szövetkezne. Interjú!

Mindenki – a többi párt, a sajtó – a programot követeli a Fidesztől, ám mégsem jönnek elő vele. Miért?

Ez a követelés teljesen érthető. Az európai demokráciákban a kormánypárt az ellenzéktől mindig azt követeli, hogy mutassa be a programját, az ellenzék pedig azt akarja, hogy a kormány számoljon el azzal, mit csináltak eddig. Ilyenkor az ellenzék programot hirdet, kérdés, a szocialisták szembenéznek-e azzal, mit tettek az országgal. Mi programot hirdettünk 2002-ben, illetve most is: Orbán Viktor évértékelő beszédében már megtette, és március 15-én egy ennél is részletesebb programismertetésre kerül majd sor. Természetesen azzal a megszorítással, hogy miután nem nagyon látjuk, milyen a költségvetés valós helyzete, ezzel kapcsolatban leginkább csak a félelmeinket tudtuk megfogalmazni, amelyek sajnos eddig mindig beigazolódtak. Egyszóval: nagy a bizonytalanság.

Mik ezek a főbb félelmek?

A kormány túltervezte az adóbevételeket. Csak ez 180 milliárd forintos lyuk. Nem lehet azt sem látni, hogy a kormány által vállalt kezességvállalásoknak mekkora részét fogják lehívni, vagy mi lesz azokkal a PPP-programokkal, amelyekről kiderül, hogy mégsem működnek. Ez 200-400 milliárd forint lehet. Azt sem tudjuk, hogy az önkormányzati csődök kapcsán – különös tekintettel a 4-es metróra – mekkora az a teher, amelyet az államháztartásnak át kell vennie. És itt még nem is beszéltem arról, hogy mekkora kár érte a sukorói ügy kapcsán az államot, a BKV-ból mennyi tűnt el, kell-e hozzá költségvetési mentőakció, újabb 20-40 milliárd, mi történt a balatoni Moto GP pálya építése kapcsán, mennyi a kár, mi van az MVM-nél? Eddig csak néhány csontváz tűnt fel, de sejthető, a szocialisták valóságos tömegsírt hagynak maguk mögött. Programot nagyon nehéz úgy csinálni, hogy a konkrét számoknak híján vagyunk.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke (Fotó: Balla István)

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke (Fotó: Balla István)

Ilyen körülmények között a Fidesszel szemben támasztott hatalmas elvárásoknak meg tudnak majd felelni? Megfogható program híján a választók mi alapján tudnak dönteni?

Igen, meg tudunk felelni a várakozásoknak, a választóknak egyáltalán nem kell a sötétben tapogatózniuk szándékainkat illetően. Mondok egy példát. Ma egy korosztály 10-15 százaléka úgy megy ki az általános iskolából, hogy nem végezte el a nyolc elemit. A felnőtt lakosság 20 százaléka funkcionális analfabéta. A 21. században, Magyarországon! Ez ellen tenni kell. Mi azt mondjuk, hogy Magyarországon mindenki, akinek képessége van hozzá, végezze el a nyolc általánost. Ez egy világos irány, ezt nem lehet félreérteni. Ennek eléréséhez részlépés lehetne, hogy valaki csak akkor kaphatna jogosítványt, ha megvan a nyolc általánosa. Akinek a gyereke nem jár iskolába, az nem kaphat családi pótlékot. Nyilván ezek az intézkedések beterelnék a gyerekek egy részét az iskolába. De az is részkérdés, hogy alsó tagozatban a gyerek buktatásához most szülői engedély kell. Szerintünk ez nem jó. Mint ahogy a szöveges értékelés rendszerével sem értünk egyet, mert sem a gyerekek, sem a szülők nem értik. Nem minden kérdésben született még meg a végső válasz, de abban mindenki egyetért, hogy a mostani rendszer rossz.

Több pénz jut majd az oktatásra?

Az oktatást további forrásokhoz kell juttatni, de máshogy is kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzt. Az oktatással nagyon nagy baj van, az óvodától az egyetemekig bezáróan. A bolognai rendszerről mára kiderült, hogy nem előnyös számunkra. De a szakképzés is tragikus állapotban van. Ez pedig közvetlenül érinti a magyar versenyképességet. A különböző ágazati kamarákkal sokkal jobban együtt kellene működni. Nem vagyok oktatáspolitikus, szülői és intézményfenntartói szemszögből nézem a kérdést. Egy biztos, a fő irányokat, azt, hogy a Fidesz mit szeretne csinálni ezen a területen, már ismerhetik az emberek. Az igaz, nem dolgoztunk ki még minden részletet.

A válságkezelésben mi az irány?

Amikor azt mondjuk, hogy négy év alatt szeretnénk egymillió új munkahelyet teremteni, természetesen vannak tovább finomítandó részletek. Például hogyan lehet a részmunkaidős foglalkoztatást erősíteni és kiterjeszteni úgy, hogy azok számára legyen ez jó lehetőség, akik nehezen tudnak nyolc órában dolgozni. Például azok a családanyák, akiknek három kiskorú gyerekük van. Olyan ágazatokban, mint az oktatás, ahol pedig a négyórás munka könnyen megvalósítható, ez a megoldás egyáltalán nem elterjedt. De mondhatnám az építőipart, a mezőgazdaságot, a turizmust vagy épp a kereskedelempolitikát, hogy ezeken keresztül milyen eszközökkel szeretnénk erősíteni a foglalkoztatást.

Vegyük akkor példának a kereskedelempolitikát, itt milyen konkrét lépéseket terveznek?

Ha például megengedjük a hipermarketeknek, hogy ők maguk süthessenek pékárut, akkor ezzel halálra ítéljük a pékárusütéssel foglalkozó kisvállalkozókat. A kereskedelempolitikának tehát olyannak kell lennie, ami segíti a magyar kereskedők, kisvállalkozók piacra jutását. Most ennek épp az ellenkezőjét tapasztaljuk.

Ezek a konkrétumok, amelyeket most említett, tehát a programjuk egyes elemei?

A konkrétumokat azért érdemes elmondani, hogy az emberek lássák: nem összevissza beszélünk. Van egy világos irány, amerre szeretnénk elindulni. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy a választó minden egyes szakpolitikai részletre kíváncsi.

A mostani kampány speciális abból a szempontból, hogy a Fidesz győzelme szinte biztos, közel vannak a kétharmadhoz. Mi a kampánystratégiájuk?

„Ajtótól ajtóig” kampányt folytatunk. Az a szándékunk, hogy minden választópolgárhoz bekopogtatunk, ajánlószelvényt gyűjtünk, és a személyes meggyőzés eszközével élünk. Ezt egészítik ki a találkozók, nagygyűlések. A finis pedig március 15-én kezdődik, akkor lesz valószínűleg a médiában is intenzívebb a jelenlétünk. Úgy gondoljuk, a kampány mostani időszakában a szocialistáknak kell elszámolniuk azzal a nyolc évvel, amit kormányon töltöttek. Normál esetben ez a sajtóban folyik, most a rendőrségen. Elég abszurd a helyzet, hiszen minden héten bilincsben visznek el valakit a szocik közül különböző korrupciós ügyekben. A kampányt sok szempontból inkább az élet írja, mint mi.

A pártfinanszírozási szabályok módosítása kormányra kerülésük esetén kiemelt programpont lenne?

Egy tiszta, világos pártfinanszírozási törvényt kell csinálni, kampányfinanszírozással együtt. Mi egyébként le is tettünk erről egy javaslatot az asztalra, csak a többi politikai erő nem értett vele egyet. Szerintünk egy nagyon szűk kampányt kéne csinálni, és szabályozni a médiamegjelenéseket. De nem gondolom, hogy csak a pártfinanszírozás az okozója ennek a korrupciós hullámnak. Számtalan példát lehet mondani arra, hogy mennyire szerteágazó problémáról van szó.

Például?

Amikor a közigazgatásban akar valaki valamit elintézni, és ilyen eszközökhöz nyúl. Amikor rosszak a szabályok, és már nem lehet boldogulni, de élni kell, akkor kétségbeesésében mit csinál az állampolgár? Vegyük azt az egyszerű esetet, hogy az internet korában útlevelet egy nap alatt ki lehet állítani. Annak, akinek több millió forintja bánja, hogy nem vette észre idejében, lejár az okmánya, de be van fizetve az útja, miért nem tesszük lehetővé, hogy egy nap alatt legyen meg az útlevele? Ezt persze nem tudja az államigazgatás mindenkinek biztosítani, mert nem bírja el. De lehetne olyan, mint a patyolatban: nadrágtisztítás, egy hét, ötszáz forint, azonnal, ötezer. Egy építési engedélynél, ha fontos a határidő, legyen az illeték ötszörös vagy tízszeres, ha rövid időn belül kell. Aki pedig kivárja, annak olcsóbb lenne. Szerintem ilyen irányba kell elmenni. A korrupcióellenes harc összetett dolog. A normakövetést, a szabályok betartását ösztönözni kell, leginkább értelmes szabályozással. Minek pótizzókészletet tartani a kocsiban, ha a gyártók többsége nem enged hozzányúlni az első fényszóróhoz? Azért, hogy a rendőr kötözködhessen? Most az állam szinte kínosan ügyel arra, hogy olyan jogszabályokat hozzon, amit nem lehet betartani.

Ha a Fidesz megszerezné a kétharmados többséget a választáson, hozzányúlna olyan törvényekhez, amelyekhez az eddigi kormányok vagy nem mertek, vagy nem állt módjukban?

A kétharmados jogszabályok eddig is úgy működtek, és szerintem ezután is úgy fognak, hogy a kormány beterjeszti a jogszabályt és megpróbál mögé többséget összehozni. Azt, hogy meg lesz-e a kétharmadunk, majd a választók eldöntik. Egyébként több olyan alapügy is van, amelyben ha történt volna valamifajta egyeztetés, akkor valószínűleg a parlamenten is átmentek volna kétharmados támogatást kívánó döntések. Sok esetben ez meg is valósult. Azt nem vették észre a szocialisták, hogy ha nekik az SZDSZ-szel nincs meg a kétharmados többségük, akkor egy demokráciában a diktatórikus szabályozás, a jakobinus-bolsevik mentalitás nem működik. Meg kell próbálni a kétharmadot összeszedni. Például a parlamenti létszámcsökkentést be kell terjeszteni, aztán meglátjuk, hogy azok, akik eddig arról beszéltek, hogy csökkenteni kell a parlament létszámát, ellene szavaznak-e vagy sem.

Elgondolkoznak Bajnai Gordon javaslatán, egy esetleges Fidesz-MSZP nagykoalíción?

Bajnai Gordon elirigyelte a Fekete Lovag szerepét a Gyalog-galoppból. Egyébként is a szoci kormányzás feltűnően hasonlít egy Monty Python-L’art pour L’art koprodukcióra. Kár, hogy Magyarországon játszódik. Természetesen szó sem lehet róla. 1993-ban, amikor a Fidesz kettészakadt, és a liberális szárny elment az SZDSZ-hez, akkor a vízválasztó éppen az volt, hogy mi nem tartottuk lehetségesnek, hogy a szocialistákkal, mint utódpárttal, bármilyen együttműködést kialakítsunk. Ha ez akkor nem volt lehetséges, most még kevésbé az.
Kósa Lajos: nem állnak össze az MSZP-vel (Fotó: Balla István)

Kósa Lajos: nem állnak össze az MSZP-vel (Fotó: Balla István)

A Political Capital egyik elemzése szerint bizonyos területeken az MSZP-nek esetleg érdeke lehet visszalépni a Fidesz javára, elkerülendő, hogy a Jobbik jelöltje fusson be. Ilyen téren sem tart elképelhetőnek együttműködést?

Nem. Az MSZP-s jelölt azt csinál, amit akar, és az MSZP-s jelöltre szavazók is azt csináltnak, amit akarnak. Ezek a választók egyébként nem kerülnek az MSZP birtokába, nagykorúak, eldöntik, hogy mit akarnak tenni. A jelölt legfeljebb azt mondhatja, hogy visszalép, és azt tanácsolja, hogy ezért vagy azért szavazzanak azok, akik hallgatnak rá, valaki másra. Hogy ezt az egyes jelöltek mondják-e, az ő dolguk, de az végképp a választók dolga, hogyan szavaznak.

Ön 2010 áprilisát követően milyen tisztségben gondolkozik? Felvetődött esetleg a kormányzati szerepvállalás?

2010 októberéig tart a polgármesteri mandátumom. Mi nem nagyon gondolkozunk abban, hogy ki milyen székbe ül majd április 25-e után. Ennek egyszerű oka van: a miniszterelnök jelöli ki, hogy ki kerül be a kormányba. Másrészt a választás megnyerésére koncentrálunk. Kormánynévsorokkal azok szoktak a sajtóhoz szaladgálni, akiknek semmi esélyük a kormányalakításra, mert nekik nulla a kockázatuk.

A kormányzati struktúráról sem lehet többet megtudni? Annyi sejthető, hogy kevesebb minisztérium lesz.

A minisztériumi struktúrát egyszerűsíteni kell. Valamilyen, a közigazgatási államtitkári struktúrára hajazó rendszerben gondolkodunk. A szocialista kormányok ugyanis a teljes kormányzati apparátust politikai zsákmánnyá tették. A koncentrációt persze nem úgy képzeljük el, hogy összevonjuk a Belügyminisztériumot, a Külügyminisztériumot és a Sportot. Olyan struktúrát szeretnénk kialakítani – egy köztisztviselői életpályamodellel megerősítve –, ami stabilitást visz a rendszerbe.

Hogy fér bele a Fidesz demokratikus attitűdjébe az, ahogy Mádi László lekerült a párt listájáról?

A demokratikus attitűd nem azt jelenti, hogy minden jelölt azt mond, amit akar, következmények nélkül. Főleg nem választási kampányban. Az, hogy valaki nem válik parlamenti képviselővé, nem jelenti azt, hogy számára vége van a világnak. Pusztán arról van szó, hogy ebben a helyzetben úgy gondolta a Fidesz, hogy Mádi Lászlót parlamenti képviselőnek nem jelöli. Nem akarunk semmilyen lakásalapú ingatlanadót bevezetni, a párt álláspontja teljesen egyértelmű. Így ebben a kérdésben nem szabad semmilyen félreérthető nyilatkozatot tenni. Világossá kellett tenni, hogy mi az az egységes irány, amihez ragaszkodunk.

 

Életrajz
Kósa Lajos 1964. március 14-én született, Debrecenben. 1989-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán, de diplomát nem szerzett. 1989-től egy évig a Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet (Kopint-Datorg) tudományos munkatársa, ezzel párhuzamosan óraadó a közgazdaság-tudományi egyetemen, mikroökonómiát tanított. Egyetemistaként a Rajk László Szakkollégium tagja volt, 1986-ban titkára volt. A kezdetektől részt vett a Fiatal Demokraták Szövetségének a szervezésében, 1988. március 30-án egyike volt az alapító tagoknak. 1989-1990 között a Fidesz Politikai Tanácsadó Testülete, 1992-től a gazdaságpolitikai csoport, 1994 júniusától a párt elnökségének a tagja, alelnök volt 2004-ig. Az 1990. évi országgyűlési választásokon a Fidesz országos listáján választották képviselővé, 1994-ben pedig a Fidesz Hajdú-Bihar megyei listavezetőjeként jutott be. 1996. március 21-éig a Budapest Bank részére juttatott állami támogatás körülményeinek tisztázására létrehozott vizsgálóbizottság elnöke volt és részt vett a magyar-orosz olajszállítások kapcsán felmerült összeférhetetlenségi-korrupciós vádakat kivizsgáló, valamint az Állami Számvevőszék elnökének jelölését szolgáló ideiglenes bizottságok tevékenységében is. Az 1998-as országgyűlési választáson egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. egyéni választókerületben (Debrecen). A számvevőszéki bizottság elnökévé választották. Az ezévi önkormányzati választásokon pártja jelöltje a debreceni polgármester-választáson, amelyet megnyert. 1998 és 1999 között a Fidesz-frakció gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese. A 2002-es országgyűlési választáson újra egyéni mandátumot szerzett a Hajdú-Bihar megyei 3. számú egyéni választókerületben. Az önkormányzati bizottság alelnöke volt 2003-ig, ill. Fidesz frakcióvezető-helyettese 2004-ig. Az őszi önkormányzati választáson újra Debrecen polgármesterévé választották. 2005-ben a Fidesz országos választmányának alelnökévé választották. 2006-ban már az első fordulóban országgyűlési képviselő lett, ősszel pedig Debrecen vezetői posztján is megújították. 2007-ben, a Fidesz tisztújító kongresszusán a párt egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikó, Pokorni Zoltán és Varga Mihály mellett. Nős, három lánya van.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Le·nyfalu, 2009. november 14.
Egy civil gÈpkocsiba rejtett traffipax Le·nyfalun. Az idÈn ·prilis Ès j˙nius kˆzˆtt nagymÈrtÈkben nıtt a hal·los kˆz˙ti balesetek sz·ma, Pest megyÈben, ezÈrt szolg·latba ·llÌtottak egy "l·thatatlan traffipaxot", egy "rendıri jelleg nÈlk¸li civil szemÈlygÈpkocsit", amely mozg·s kˆzben is kÈpes rˆgzÌteni a szab·lysÈrtÈseket. V·con Ès Le·nyfalun pedig, sebessÈgmÈrı rendırt ·br·zolÛ b·bukat is "szolg·latba" helyeztek a megelızÈs vÈgett.
MTI FotÛ: Kov·cs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.