Folyamatosak a botrányok az MDF-ben: a párt prominenseit vagy kizárták, vagy ez ellen tiltakozva kiléptek. Az EP-választás mégis ismét az öt százalék fölé repítette a pártot, megmentve Dávid Ibolya pozícióját. A folyamatos kilépések azonban azt bizonyítják, egyre kevesebben támogatják az elnököt, aki ellen ráadásul lehet hogy vádat emelnek.
Nem új jelenség a széthúzás
Az MDF vezetése és a tagság egyes csoportjai közötti ellentét nem új jelenség, végigkíséri a párt történetét, az alapítók közül sokan már Antall Józsefet is azzal vádolták, hogy megtagadja az MDF szellemiségét, és hogy összeesküvés révén került a párt élére – emlékeztet Juhász Attila.
A Political Capital (PC) igazgatóhelyettese szerint a Dávid Ibolyához kapcsolódó konfliktus akkor vette kezdetét, amikor még az Orbán-kormány idején, a Békejobb elnevezésű kezdeményezéssel belekezdett abba politikai irányváltásba, ami a Fideszről leváló, önálló MDF megteremtését és a párt átpozícionálását célozta. „Ettől kezdődően évről évre látványosabbá vált, hogy a párt szavazói, szimpatizánsai, valamint a tagsága között igen nagy a távolság. Ezt mutatja az is, hogy a belső konfliktusok az EP-választáson elért siker ellenére is folytatódnak” – véli a szakértő.
A PC az mdf tanácsadója
A Political Capital Institute tanácsadói divíziójának egyik csapata 2004 óta dolgozik az MDF-nek.
Lazán kapcsolódó szavazók
Juhász Attila hozzátette: a párt folyamatos belső konfliktusai ellenére 2004-ben, 2006-ban és 2009-ben is át tudta lépni önállóan az öt százalékot, ez azt mutatja, hogy van egy szűk szavazómagja az MDF-nek. „De az a felmérések szerint tény, hogy szimpatizánsaik többsége a korábbi bizonytalanok köréből került ki, nem túlságosan elkötelezett és aktív szavazó, tehát ezek a választók csak lazán kapcsolódnak a párthoz és a részvételi hajlandóságuk is általában igen alacsony. Éppen ezért fontos kérdés a párt szempontjából, hogy le tudja-e zárni a belső vitákat, és hogy tud-e a potenciális választóihoz szóló politikát felépíteni az EP-választás sikerére” – hangsúlyozta lapunknak a PC igazgatóhelyettese.
Hasonlóan vélekedik a Nézőpont Intézet elemzője is. Szabó Márk szerint bár az EP-választásokon szerzett európai mandátum egyértelmű siker volt az MDF számára, az azóta húzódó belviszály és a szeptemberben újból napirendre kerülő mentelmi jogi kérdés nem biztosít lehetőséget arra, hogy a június 7-én szerzett momentumot a párt a saját sikerére hasznosíthassa.
A jelenleg zajló kilépési hullám nyilvánvalóan megnehezíti ezt, és rombolja a párt imázsát – véli Juhász Attila. Ha nem tudja lezárni ezt a folyamatot az MDF vezetése, akkor a párt teljesen erodálódhat, és akkor aligha lesz esélye az országgyűlési választáson, hiszen még elegendő jelöltet sem tud majd állítani – emelte ki Juhász Attila, hozzátéve, ha viszont rövid távon túlteszi magát ezen a párt, akkor kampányra akár az eddigieknél jóval hatékonyabb pártszervezet is felállhat.
Nem érdeke összeállni az SZDSZ-szel
Az FN MDF-közeli forrásokból úgy értesült, hogy az MDF-en belül egyeztetések folynak egy esetleges együttműködésről a liberális párttal. Erre reagálva Juhász Attila azt mondta, hogy az SZDSZ és az MDF esetleges összeolvadása semmiképpen sem jelentené azt, hogy a szavazótáborok is összeadódnak, így ez önmagában nem jelentene megoldást egyik párt helyzetére sem. „Az erről zajló vitákban ugyanakkor feltűnő, hogy az SZDSZ-MDF-fúzióról szóló elképzelés leginkább azzal a céllal jelenik meg a nyilvánosság előtt, hogy általa az MDF-et hiteltelenítsék, éppúgy, ahogyan az LMP-t is az SZDSZ-t átmentő pártként bírálják.”
Szabó Márk szerint nehéz megmondani, kik az MDF szavazói, könnyebb azt megállapítani, hova kívánja pozícionálni magát a párt: Bokros Lajos jelölésével a Fórum úgy döntött, a nagyvárosi, magasan képzett, technokrata szavazókért folytatott harcba száll be – mondta Szabó Márk az FN-nek. Szerinte ez egyértelműen az SZDSZ egykori támogatói körét jelenti, és a liberális párt kaotikus viszonyai soha vissza nem térő lehetőséget kínálnak az MDF-nek arra, hogy a következő választásokig végre is hajtsa ezt a fordulatot.
„Éppen ezért irreális, hogy az MDF és az SZDSZ összefogjon, ugyanis a két párt ugyanabból a társadalmi rétegből kíván 5 százaléknyi szavazót maga mögé állítani. Ráadásul az MDF-nek, mint az európai választásokon mandátumot szerzett politikai erőnek nem áll érdekében egy a teljes szétesés irányába tartó párttal összefogni” – véli a Nézőpont Intézet elemzője.
A vádemelés lehet a veszély
Dávid Ibolyát nemrég az MDF országos gyűlésén bizalmi szavazással erősítették meg, így ha ott nem került kisebbségbe, kevésbé valószínű, hogy a szavazás után „veszíti el” a pártot. Ez a veszély inkább akkor fenyeget, ha a párt vezető duója, Dávid Ibolya és Herényi Károly ellen az ügyészség vádat emelne – véli Szabó Márk.
A Nézőpont Intézet elemzője szerint egy ilyen fordulatot ugyanis már nem elég „befelé” kommunikálni, hanem a nyilvánosságban is értékelni kell, és az országgyűlési választásokhoz közeledve ez egyre kockázatosabb egy ötszázalékos párt számára
pártfogyatkozás
Egyre több helyi politikus távozik az MDF-ből, mert elfogadhatatlannak tartják a párt irányváltását, illetve a kizárásokat. Az elmúlt héten például otthagyta az MDF-et az V. kerületi szervezet elnöke, a XV. kerületből is többen távoztak, az egyik önkormányzati képviselő pedig átült a függetlenekhez. Angyalföldön, illetve a XVI. kerületben csaknem elfogyott a helyi pártszervezet, míg az újpestiek Hock Zoltán és Pettkó András kizárása miatt tiltakoznak. De vidéken, Győr-Moson-Sopron megyében és Zalában viták dúlnak. Herényi Károly ugyanakkor bizakodó: bár az elmúlt időszakban húszan jelezték, hogy kilépnek, szerinte többen fognak belépni, mint ahányan elhagyták a pártot.
