A szomszédkapcsolatok aktuális fejleményeinek értékelése mellett a külügyi tárca vezetője a beszélgetés során hangsúlyosan szólt az idén elfogadott külkapcsolati stratégia három fő irányáról is: arról, hogy “versenyképes-e Magyarország az EU-ban, sikeres-e a térségben és felelős-e a világban”.
Mint kifejtette: a válság miatt ugyan a versenyképességi célokat nem érjük el, de közben – az EU-tagság előnyeit kiaknázva – Magyarország képes volt stabilizálni magát, és sikerrel szállt szembe a pénzügyi krízissel.
Az EU-csúcson bekerültek a közös gondolkodásba azok a magyar javaslatok – például a közös Európai Pénzügyi Felügyelet felállításának ötlete -, amelyek a magyar érdekeket szolgálták, de kiderült, hogy a közösség egésze számára is kedvezőek – emlékeztetett Göncz Kinga.
Meglátása szerint térségbeli sikereinket az jellemzi legjobban, hogy Magyarország “rendkívül aktív” volt a Nyugat-Balkánon. Példaként a szerbiai választásokat említette, amely előtt a magyar diplomácia – mint mondta – minden eszközzel azon volt, hogy az ottani lakosság érezze, érdemes EU-konform kormányt választania. Azt is megemlítette, hogy Magyarország igen erősen elkötelezett Horvátország EU-csatlakozása mellett. Nem kizárt, hogy erre éppen a 2011 első fél évében esedékes magyar elnökség idején kerülhet sor – jegyezte meg.
Arra a kérdésre, hogy Magyarországnak szükséges-e stratégiai partnerben gondolkodni, kifejtette: “egy Magyarország méretű ország nem láncolhatja magát egyetlen államhoz”.
Magyarázatként felhívta a figyelmet arra, hogy még az EU-n belüli partneri viszony is aktuális témák szerint alakul.
“Más országokkal kerülünk egy csoportba, ha a nyugat-balkáni kérdésekről van szó, s megint másokkal, ha a mezőgazdasági kérdéseket veszik terítékre” – mondta, de ezt követően a fontosabb partnerek konkrét megnevezésétől sem zárkózott el.
“Németország persze sokféle szempont szerint, de gazdasági megfontolásokból is mindenképpen kiemelt fontosságú partnerünk. De ugyanígy fontos reláció a három visegrádi állam, Észak-Olaszország és Ausztria, no meg a Kelet-Európával egyre szorosabb kapcsolatokat építő Franciaország. Az Európán kívüli régiókban az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Kína, de India is egyre fontosabbá válik számunkra” – sorolta a külügyminiszter.
