A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet eredményei szerint a legtöbben az államtól és a Budapest környéki településektől kapott nagyobb támogatással és a potyázók kiszűrésével javítanának a BKV helyzetén.
A budapestiek szerint a BKV költségeinek minden 100 forintjából 13-at a környező településeknek kellene fizetniük.
Az április 7-ei, félnapos munkabeszüntetést még a BKV-t naponta használók sem kifogásolták, noha közel kétharmaduk mondta azt, hogy sztrájk jelentősen akadályozta őket a napi teendőikben, ami valószínűleg elsősorban abból adódik, hogy a legtöbben úgy tudják, hogy a BKV-sok a járatritkítások ellen tiltakoznak – a többi okot ennél jóval kevesebben említették.
A fővárosiak többsége lélekben arra készül, hogy az elkövetkező hetekben rendszeresen le fog állni a tömegközlekedés a fővárosban – derül ki a felmérésből.
A felmérés szerint a járatok sűrűsége az, amivel a fővárosi tömegközlekedést illetően a budapestiek még úgy-ahogy elégedettek, és egy általános járatritkítás lenne számukra a legkevésbé elfogadható megoldás a közlekedési vállalat pénzügyi helyzetének javítására
A Szonda Ipsos ezer embert kérdezett meg hétfőn telefonon a pénteken esedékes BKV-sztrájkról, és a megkérdezettek valamivel több mint kétharmada szerint a kormánynak nem szabad többlettámogatást adnia a BKV-nak – közölte a lap megbízása alapján készült felmérést a szerdai Népszabadság.
A megkérdezettek harmada szerint a BKV a rossz gazdálkodása miatt került csőd közeli helyzetbe, míg a második leggyakrabban említett ok a BKV vezetőinek túl magas fizetése.
A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy a jelenlegi helyzetben a BKV vezetőinek a céget úgy kell átalakítani, hogy a vállalat ne termeljen veszteséget, akár azon az áron is, hogy ez járatritkítást okoz, míg mindössze 18 százalékuk gondolja azt, hogy a vezetőségnek támogatni kell a sztrájkolók követeléseit. Az előbbi megoldást a kormánypártiak közel kétharmada támogatja, de az ellenzékiek és a bizonytalanok fele is ezen a véleményen van.
