Belföld

Hamarosan eljön a felsőoktatási bezárások ideje

A felsőoktatási hallgatók létszámcsökkenése hamarosan intézménybezárásokkal jár majd. A mostani rendszer a jelentkezőkre bízná a szelekciót, de van, aki azért lobbizik: előbb a magániskoláktól vegyék el az állami finanszírozású helyeket.

Több mint harmadával, 164 ezerről 108 ezerre csökkent a felsőoktatásba jelentkezők száma az utóbbi öt év alatt, miközben az egyre kevesebb potenciális hallgatóért változatlan számú intézmény verseng. Bokros Lajos gazdaságpolitikus szerint, aki maga is egy egyetemet vezet, a mai piaci viszonyok között a mostani 71 iskola fele is elég lenne, annyit pedig a túlduzzadt oktatási piac majd’ minden szereplője belát, hogy hamarosan elérkezik az első kar- vagy intézménybezárások ideje.


A rendszerváltás előtt, elitista felsőoktatás mostanra – a nyugati viszonyoknak megfelelően – eltömegesedett. Az utóbbi évekre viszont elfogytak a “feltorlódott” idősebb, de korábban diplomát nem szerző hallgatók. A jelentkezők számát így mostanra döntően az adott évben érettségizők száma határozza meg, ami a gyászos demográfiai mutatók miatt csökken, így egyre nagyobb felesleges kapacitás van a rendszerben.

A szorongatott helyzetbe került karok képviselői az utóbbi hónapokban ismét elővették a korábban már felvetett igényt: az állam csak az általa fenntartott intézményekben finanszírozzon képzéseket, a magániskolákban ne. Amint azt Manherz Károly szakállamtitkár a Figyelőnek elmondta, erről „komoly gondolkodás folyik” az Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM). Az viszont biztos, hogy a következő tanévben még nem lesz változás, a 2006 végén kötött, egyéves helyett immár hároméves finanszírozási szerződésekkel pedig az állami intézmények igyekeztek legalább a mostani pozícióikat megőrizni.

Amennyiben viszont a 13 nem állami fenntartású – cég, alapítvány vagy önkormányzat működtette – intézmény mindegyikében megszűnnének a költségvetési finanszírozású helyek, akkor néhol ez rögtön komoly gondokat okozhatna. Közülük csak az International Business School (IBS), és – doktori képzéseit leszámítva – a Közép-európai Egyetem (CEU) működik valóban teljesen függetlenül az államtól. Az olyan kisebb magániskolák, mint konzultációs központjaival az országot behálózó Gábor Dénes Főiskola vagy a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 25, illetve 60 százalékban az állami „megrendelésekből” élnek.

A felsőoktatási gondok ellenére is van aki azonban intézményalapításon töri a fejét: Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója egy informatikai magánegyetem indítására készül. A tervek szerint 2009-ben induló intézményt a jelenlegi tömeges oktatás fölé, a csúcsra pozícionálná. A tandíj ugyanannyi lenne, mint Amerika legjobb magánegyetemein: évi 25-30 ezer dollár.

(Az állami finanszírozású helyek sorsának alakulásáról, a nem állami fenntartású intézmények egyéb lehetőségeiről a Figyelő e heti számában olvashat még)

Címkék: Belföld

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.