A kirendelt védői rendszer válságáról és a velük szembeni súlyos bizalomhiányról tanúskodnak azok az állítások, amelyek szerint több kirendelt védő csak akkor fejt ki érdemi tevékenységet, ha a gyanúsítottól vagy a vádlottól “zsebbe” is kap kiegészítést – olvasható a lapban a bizottság Védtelenül című tanulmánya alapján.
Vannak olyan feltételezések is, amelyek szerint a kirendelt védők valójában a nyomozó hatóságnak dolgoznak, és csak abban érdekeltek, hogy a gyanúsítottakat rábírják a beismerésre.
Az ORFK egy közelmúltban elvégzett vizsgálata szerint a kirendelt védők kevésbé aktívak, mint azok, akik meghatalmazással járnak el. Ezt tanúsítják azok az adatok, amelyek szerint az ország 14 megyéjében az esetek több mint felében a védő még csak meg sem jelent az első kihallgatáson.
A Magyar Helsinki Bizottság közelmúltban lezárult Büntetőjogi Segítségnyújtási Programja – a kirendelt védői rendszer hiányosságainak feltárásán túl – azt vizsgálta, hogy miként lehetne a gyakorlatban működőképes rendszert kialakítani. A Védtelenül című tanulmány a probléma okai között említette egyebek mellett a kirendelt védők díjazását, amely messze elmarad a piaci áraktól.
Aggályok fogalmazódtak meg a védő kirendelésével kapcsolatban is. A nyomozati szakban a védőt ugyanis épp a nyomozó hatóság rendeli ki, amely nem igazán érdekelt a hatékony ügyvédi munkában. Kétségtelen, hogy könnyebb a nyomozó dolga, ha egy olyan védővel áll szemben, aki nem terjeszt elő bizonyítási indítványokat. A nyomozó hatóság ráadásul nemcsak egy passzív védő kirendelésével, hanem a kirendelés időzítésével is elérheti, hogy a sokszor sorsdöntő első kihallgatáson ne vegyen részt ügyvéd – írja a Népszabadság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
