Belföld

Sólyom megmagyarázta a vétóját

Nincs alacsonyabb és magasabb fokozatú vétó, nem szerencsés, ha bárki fokozatbeli különbséget tesz az alkotmányossági és a politikai vétó között- mondta a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője. Kumin Ferenc azokra a kritikákra válaszolt, amelyek a köztársasági elnök bejelentését követték, miután az államfő megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt.

Mint mondta, alkotmányossági vétóra akkor kerülhet sor, ha a köztársasági elnök a törvényben alkotmányt sértő rendelkezést talál. Ekkor kötelező az Alkotmánybírósághoz küldenie a jogszabályt, abban az esetben azonban, ha nincs meggyőződve az alkotmányellenességről, ezt nem teheti meg, valamint a mérlegelés során a köztársasági elnöknek szem előtt kell tartania az Alkotmánybíróság gyakorlatát is. A politikai vétóval a köztársasági elnök alapvető tartalmi és eljárási kifogásait fogalmazza meg, ezek azonban nem alkotmányossági kérdések. E kifogásait foglalta össze vétójában csütörtökön Sólyom László – hangsúlyozta Kumin Ferenc.


Nem bátorság kérdése


Az alkotmányossági vétó lehetőségének vizsgálata egyedül alkotmányjogi-szakmai alapon állhat, ennek elvitatása az Alkotmánybíróság korábbi elnökétől pedig nem szerencsés, hiszen a köztársasági elnök az államszervezet egészének demokratikus működése felett őrködik, és sosem fogja az alkotmányossági vétót politikai célra használni.



Sólyom megmagyarázta a vétóját 1

Sólyom László csütörtökön jelentette be, hogy nem írja alá a tb-törvényt (Fotó: MTI)



Ez nem bátorság kérdése – mondta Kumin Ferenc utalva Semjén Zsoltnak, a KDNP elnökének pénteki kijelentésére, miszerint a köztársasági elnöknek alkotmányossági normakontrollt kellett volna kérnie az Alkotmánybíróságtól, és nem az Országgyűlésnek kellett volna visszautalnia az egészségbiztosítás átalakításával kapcsolatos törvényt.


Négy keréktől még nem jó az autó

Kumin Ferenc hangsúlyozta: az, hogy a köztársasági elnök nem emelt alkotmányossági vétót az egészségbiztosítási törvény ellen, és nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak, azt jelenti: a törvény az államfő megítélése szerint teljesíti a minden törvénnyel szemben támasztott alapvető, minimális elvárást. „Örömre, vagy elégedettségre önmagában ez a tény nem adhat okot” – fogalmazott Kumin Ferenc, reagálva Horváth Ágnes kijelentésére.


A miniszter szerint ugyanis döntő jelentőségű, hogy Sólyom László nem fogalmazott meg alkotmányossági aggályokat az egészségbiztosítási törvény kapcsán. A helyzetet azzal a hasonlattal illusztrálta, hogy egy autógyár esetében sem külön érdem, ha az ott gyártott autónak megvan mind a négy kereke, hiszen ez egy autó esetében alapkövetelmény.


Hiányzik a hatástanulmány

Kumin Ferenc kitért Sólyom László csütörtöki bejelentésének arra a részére is, amelyben a köztársasági elnök kifogásolja, hogy a törvény megalkotása előtt nem készült számszerű adatokat tartalmazó hatástanulmány. Ezt Horváth Ágnes pénteki sajtótájékoztatóján is elismerte. Nem fogadható el mentségként, hogy ez a munka azért nem készült el, mert ilyen modell még nem működik a világban. A főosztályvezető szerint éppen ezért kellett volna részletes elemzést, számításokat végezni a kipróbálás előtt álló modell várható hatásairól.

Kitért arra a Sólyom László által említett másik kifogásra is, miszerint a törvénynek nincs társadalmi támogatottsága. Horváth Ágnes pénteken egyetértett Sólyom László azon felvetésével, hogy hasznos lenne, ha a változást szakmai és társadalmi konszenzus kísérhetné. Azzal viszont vitába szállt, hogy ezek hiányában el lehet-e indítani a reformokat.


A főosztályvezető úgy vélte, az eljárásban legalább a lehetőségét meg kell teremteni annak, hogy konszenzus legyen. Azaz, legyen elegendő idő arra, hogy a hatástanulmányokat, a tervezett szabályokat megismerjék az érintettek, és arra érdemben tudjanak reagálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik