Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a javaslat vizsgálata szerint javult a költségvetési tervezés ugyanakkor az egyes tárcák nem tudták megvalósítani a feladatok átgondoltabb rangsorolását, továbbra is probléma, hogy a számvevőszéknek nincs elég ideje a költségvetési törvényjavaslat alapos vizsgálatára.
“A reálfolyamatok kedvezően alakulnak, a gazdaság az utóbbi hónapokban már gyors ütemben növekszik és különösen előremutató, hogy ennek fő hajtóereje az export és a termelő magánberuházások növekedése” – mondta Kovács Árpád.
Hozzátette, hogy a fenntartható növekedés biztosításához a közháztartás modernizálására, az államháztartás körében átgondolt hiánycsökkentési politika kimunkálására van szükség.
Megállapította, hogy a gazdaságpolitika célkitűzései között a fenntartható növekedés és a versenyképesség növelése mellett a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott az államháztartás hiányának csökkentése.
A számvevőszék jelentése a jövő évi 4,6 százalékos deficit-cél betarthatóságát kockázatosnak nevezi, az idei évre vonatkozó megemelt, 5-5,3 százalékos hiányt reálisabbnak véli az eredeti előirányzatnál.
“Pozitívan értékelhető az államháztartási tartalék létrehozása, ami a jövő évi költségvetési hiány elfutásának kockázatát csökkentheti” – áll a jelentésben.
Az ÁSZ megítélése szerint a makrogazdasági mutatók tervezésében jelentkező óvatosságnak az felelne meg, ha a tervezés során meghatároznák, és a költségvetési javaslat dokumentumában legalább utalásszerűen említenék azokat az eszközöket, illetve intézkedéseket, amelyekkel a kitűzött célok megvalósíthatók. Azért is tartanák ezt lényegesnek, mert a törvényjavaslat általános indoklásában a költségvetést hosszú távon megterhelő fejlesztési elképzelések szerepelnek. Ezek bekerülési költségét, finanszírozásának várható módját, és annak a költségvetést terhelő több éves hatását a kormány azonban nem mutatja be.
A költségvetési törvényjavaslat szerint az egy keresőre jutó reálbér jövőre 2-4 százalék között emelkedik. A sáv felső határa az ÁSZ véleménye szerint nincs összhangban a 2005-re tervezett 3 százalékos lakossági fogyasztás-növekedéssel.
Az ÁSZ szerint a jövő évi vám- és adóbevételi előirányzatok megalapozottsága nem megnyugtató. Hangsúlyozzák, hogy a csatlakozást követő időszakra vonatkozóan a vámbevételek prognosztizálásánál nem mérték fel kellő körültekintéssel az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem nagyságrendjét. Ennek tulajdonítható, hogy az idei időarányos adatok jelentősen elmaradtak a tervezettől. Figyelmeztetnek arra, hogy így a bázis adatokon nyugvó jövő évi vámbevételi tervszámok sem tekinthetők megalapozottnak.
Számításaik szerint a költségvetési törvényjavaslat mérleg szerinti bevételi főösszege 52,6 százalékának teljesíthetősége hordoz közepes, vagy magas kockázatot.
Megjegyzik, hogy a központi költségvetés közvetlen kiadásainak többségénél előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthetők a kiadások, ami jelentős mértékben hozzájárulhat a jövő évi tervezett költségvetési hiány növekedéséhez. Elismerik ugyanakkor, hogy ezt az államháztartási tartalék csökkentheti. Kovács Árpád az MTI-nek nyilatkozva sajnálatosnak nevezte, hogy a pótköltségvetés készítésének kötelezettségére vonatkozó szabályozás szigorítására tett ÁSZ-javaslat ismét kimaradt az államháztartási törvény tervezett módosításaiból.
