Belföld

Pénzügyek – ki hogyan teljesít?

Ahogyan a tervezett adómódosítások sem mondhatók szektorsemlegesnek, a pénzügyi szféra különböző intézményei sem egyformán nyereségesek. A csúcson a lízingcégeket és a bankokat találni.

Jó fél év áll a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által felügyelt pénzügyi intézmények mögött – derül ki a negyedévente publikált szektorjelentésből. A jövedelmezőségi rangsor alján a szövetkezeti hitelintézetek és a befektetési vállalkozások állnak, magasan a tetején pedig a pénzügyi vállalkozások (döntően lízingcégek) és a bankok trónolnak.







Devizakockázatok
A lakáshitelek iránti igény fenntartása érdekében a bankok egy része – a fogyasztási hiteleket követően – e területen is bevezette a devizaalapú hitelezést. Ennek állománya hat hónap alatt 80 százalékkal növekedett, június végére 32 milliárd forintot ért el. Ez az összeg egyelőre eltörpül a forinthitelek mellett, mégis fokozott figyelmet érdemel, mivel a devizahitelek kamat- és árfolyamkockázatát az ügyfelek viselik. Mindazonáltal a devizaalapú hitelek rizikójának túlzó hangsúlyozása nem indokolt – mutat rá a felügyelet -, hiszen a hazai kamatszint közeledése a nyugat-európaihoz, illetve az euró 2010-es tervezett bevezetése a hosszú lejáratú devizahitelek kockázatát jelentősen mérsékli.

Bankszektor – példátlan jövedelmezőség

Az év első felében a bankszektor nemzetközi mércével mérve is nagyon kedvező eredményességet és jövedelmezőséget ért el. A szektor összesített, 167,6 milliárd forintos adózás előtti eredménye átlagosan 30 százalékos évesített tőkejövedelmet (ROE) jelentett a bankok tulajdonosai számára, és az előző év azonos időszakához képest több mint 40 százalékos profitbővülést. A nemzetközi viszonylatban szinte példátlan gyarapodást a több mint egyharmaddal nagyobb hitelállomány, a továbbra is magas hazai hozam- és kamatszint, valamint a viszonylag olcsó külföldi források együttesen eredményezték.

Árnyalja a képet, hogy a jövedelmezőség javulásához a működési költséghatékonyság növekedése is hozzájárult: az átlagos mérlegfőösszegre vetített működési költségszint a 2003 első félévi 3,38 százalékról 3,01 százalékra csökkent. Ezzel egyidejűleg az elmúlt két évben a bankok jelentősen növelték díjaikat is, illetve csökkentették a térítés nélküli szolgáltatások körét.

A szektor hitelezési tevékenységének tavalyi gyors és idei lassuló növekedési ütemét a belföldi ügyfelek (lakosság és vállalkozások) hiteligényének alakulása határozta meg. Ebben kiemelkedő szerepet játszott a lakáshitelezés, amely az állami kamattámogatások szigorítása előtt tavaly júliusban érte el növekedési csúcspontját, azóta a növekedési ütem folyamatosan csökken. A szektor lakáshitel-állománya idén június végén 14,1 százalékkal, 196,2 milliárd forinttal volt magasabb, mint 2003. december 31-én.


Merre tovább?


A hitelintézeti szektor mérlegnövekedése 2004. második felében érzékelhetően lassulni fog – írja a PSZÁF jelentése. Ennek egyik oka egyes, támogatott ingatlanhitelek iránti kereslet csökkenése, másrészt pedig a korábbiaktól elmaradó költségvetési finanszírozási igény. Az év első felében ez a tendencia csak lassan és részben bontakozott ki, mert a lakástámogatások 2003. végi szigorításának hatása csak néhány hónapos késéssel jelentkezett, az államháztartási hiány pedig eddig nem szűkült. A támogatott lakáshitelek iránti mérsékelt keresletet részben ellensúlyozhatja a devizahitelek további gyors felfutása. A fogyasztási hitelek tekintetében legfeljebb némi lassulás várható, de – a lakosság töretlen fogyasztási kedve jóvoltából – jelentősebb visszaesés nem valószínű.



Pénzügyek – ki hogyan teljesít? 9


Csökkenni fog viszont a banki tőkejövedelmezőség – vetíti előre a felügyelet, anélkül, hogy a 24 százalékos bankadó esetleges bevezetésének következményeit taglalhatná, miután a PSZÁF-jelentés végére röviddel az ötlet elhangzása után tehettek pontot. (A jövedelmezőségi mutatókat egyébként a felügyeleti jelentés az adózás előtti profitból kalkulálja, így a bankadó ezt a jövőben sem érinti. Ha a szektor adózott nyereségét vesszük górcső alá, a visszaesés természetesen látványosabb lesz.) A jövedelmezőségi mutatókon túl az új adónem a banki kamatmarzsokat is közvetlenül befolyásolhatja, és kérdésessé teszi a felügyelet megállapítását, mely szerint a jövőben gyorsabban szűkülne a kamatrés. Az első heves reakciók a bankok és a Bankszövetség részéről legalábbis erre engednek következtetni…







Késik az uniós hatás
A május elsejei európai uniós csatlakozás a pénzügyi szféra működését egyelőre alig befolyásolta, noha az uniós intézmények hazai piacra lépése lényegesen leegyszerűsödött. A határon átnyúló tevékenységek végzéséhez és a fiókalapításhoz az úgynevezett „egységes európai útlevél” révén csak bejelentési kötelezettség szükséges. Ezzel egyébként már több tucat szereplő élt: szeptember közepéig például 42 bank, 53 befektetési vállalkozás és 81 biztosító jelezte határon túli szolgáltatásnyújtási igényét. Aktivitásuk még nem érzékelhető, de a legnagyobb mozgolódás a biztosítási piacon várható. A legnagyobb érdeklődést eddig az Angliában székelő biztosítók mutatták, és megfigyelhető, hogy a legtöbben (húszan) az általános felelősség ágazatban szeretnének érvényesülni. A jogvédelem, a betegség, valamint a gépjárműfelelősség ágazatokba „csak” heten szerettek volna belépni.

Lízingcégek



A bankok gyarapodásával párhuzamosan a pénzügyi vállalkozások – a pénzkölcsönnel, lízinggel, faktoringgal foglalkozó cégek – eredményességére sem lehetett panasz az év első hat hónapjában. Sőt, profitabilitási mutatójuk még a hitelintézetekénél is magasabb, pedig a szektor évesített tőkejövedelmezősége (ROE) 41,47 százalékról 37,91 százalékra csökkent. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások csoportja esetében azonban további javulás mutatkozott: az adózás előtti profittal számolt ROE 37,44 százalékról 43,20 százalékra növekedett

A húzóágazatot az autófinanszírozás jelentette. Ezen a részpiacon különösen a második negyedév hozott új lendületet, miután a regisztrációs díjjal kapcsolatos szabályozási viharok elültek, és normalizálódtak a gépjárműpiaci feltételek. A lízingcégek által felkínált akciós kamatú gépjármű-értékesítési ajánlatok, valamint a tovább terjedő deviza alapú konstrukciók is elősegítették a piaci kereslet növekedését.

A finanszírozási szerződések egy része ugyanakkor kockázatos – hangsúlyozza a PSZÁF -, hiszen az alacsony, akár nulla százalékos kezdő önrészt tartalmazó ügyletek közvetlen veszteséget hordoznak. Ez leginkább a gépjármű visszavételekor, valamint újraértékesítésekor realizálódhat, tekintve, hogy jelen piaci körülmények közepette ez egyre nehezebb feladat a. Az utóbbi időben egyébként valóban megszaporodtak a problémás ügyfelek az autófinanszírozásban, igaz, a fizetési nehézségek (végső soron az autó visszavételével) viszonylag gyorsan rendeződnek.
Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.