Draskovics Tibor, a poziciójában éppen megerősített pénzügyminiszter szerdán bejelentette: a pénzügyi vállalkozások nyereségadója jövőre 24 százalékra emelkedik, míg a többi vállalkozásé 16 százalék marad. Az intézkedés elsősorban a bankokat, brókercégeket és lízingcégeket érinti, ám elemzők szerint az ügyfeleket sem fogja hidegen hagyni. Az extra terhek legalább egy részének áthárítása következtében emelkedhetnek a hitel-, és csökkenhetnek a betéti kamatok, illetve nőhet a lízingcégek esetében alkalmazott marzs is.
Sérelmezik
Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke a pénzügyminiszteri bejelentést követően azonnal reagált, mondván: diszkriminatív a pénzügyi intézmények társasági adójának 24 százalékra emelése, sérti a versenysemlegesség elvét és a pénzügyi befektetők érdekeit. Rossz üzenete van, s csökkenti a befektetők bizalmát, ha a megfelelő jövedelmezőséggel működő gazdasági szektorra extraadót vetnek ki, ez nem lehet módja a költségvetési hiány csökkentésének – tette hozzá.
Úgy vélekedett: a nyereségadó emelése önmagában 8-10 százalékkal mérsékli a bankok nyereségességét, és leértékeli a pénzintézeti befektetéseket. Erdei szerint egyébként a tervezett intézkedés negatív hatása máris érződik, miután a pénzintézeti részvények árfolyama jelentősen csökkent, de mint kifejtette, az adó emelése hátrányos helyzetbe hozza a magyar hitelintézeteket a regionális versenyben is.
A bankszövetség elnöke hangsúlyozta: az indirekt kamatadó bevezetését sokkal jobb és igazságosabb megoldásnak tartanák, s megfontolásra javasolják. Ez valamennyi betéti megtakarítási formára egyformán kiterjedne, és szektorsemleges megoldás lenne. A kamatadó bevezetése csak elodázódik, az EU-előírások miatt előbb-utóbb sort kell keríteni rá – tette hozzá.
A lízingcégeknek is fáj
Nem hagyták szó nélkül a magasabb adókulcs 2005-ös bevezetését a lízingcégek sem. Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke szerint a társaságiadó-emelés hatása megmutatkozik majd a pénzügyi lízinggel foglalkozó cégek eredményében, számukra „húsba vágó” tétel lesz.
A lízingcégek közül az adóemelés a jelenlegi értelmezés szerint a pénzügyi lízinggel foglalkozókat érinti, az operatív lízinggel és tartós bérlettel foglalkozókat nem, mert ezek nem pénzügyi szolgáltatók. (Az egyes tevékenységeket a törvényi előírások szerint külön cégekben kell művelni.) Az operatív lízing és a pénzügyi lízing között az a fő különbség, hogy az előbbi esetben a lízingcég könyveiben szerepel az eszköz, amely azt költségként elszámolja, míg az utóbbi esetben az ügyfél könyvében, s ő amortizálja. Antall szerint az adóemelés hatásaként bővülhet az operatív lízing, súlya a jelenlegi 5-ről 8 százalékra emelkedhet.
Implicit kamatadó?
Természetesen az érintettek – tőke- és lobbierejüket tekintve elsősorban a bankok – sérelmei érthetőek, ám az ügyfelek azért lényegesen jobban járnak így, mint ha a korábban rebesgetett kamatadó került volna bevezetésre. Teljes mértékben azonban így sem mentesülnek a pénzügyi intézmények extra terheitől, hiszen mint Erdei Tamás is fogalmazott: a bankoknak nem marad más választásuk, mint a kamatolló nyitása. A lízingpiacon hasonló fejleményekre lehet számítani: Antall Pál szerint a pénzügyi lízing és a kölcsönök területén emelkedni fog a marzs, ám jó hír az adósoknak, hogy a piacon zajló éles verseny miatt a nagyobb adóteher nem épülhet be teljes mértében a termékek árába.
Hasonó jövőképet vázoltak az MTI-nek nyilatkozó kutatók is. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója szerint például a bejelentett kétkulcsos társasági adó valójában implicit kamatadó. Ennek következtében a bankok valószínűleg csökkenteni fogják betéti kamataikat, és így hatása megoszlik majd az ügyfelek és a bankok között.
Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságkutató vezetője viszont azt hangsúlyozta, hogy a tervezett adóváltoztatások és ezen belül a kétkulcsos társasági adó bevezetése célszerű lépés. Szerinte a pénzintézetek nyereségmutatói az elmúlt években azt jelezték, hogy a magasabb adókulcs alkalmazása esetükben megalapozott és megléphető intézkedés.