A brit üzleti napilap a közép- és kelet-európai gazdaságoknak szentelt mellékletében írja, hogy az öt évvel ezelőtti orosz pénzügyi összeomlást mára távoli emlékké halványította az azóta végbement gyors térségi fejlődés, amelyből Oroszország maga is kivette részét.
A térség gazdasági teljesítménye a lap becslése szerint az idén 4,5-5 százalékkal, Oroszországé 6 százalékkal fog növekedni. A Financial Times szerint jövőre is hasonló ütem várható.
Az EU-hoz csatlakozó országok azonban az átlagon belül jóval szerényebb, 3-3,5 százalékos növekedésre számíthatnak 2003-ban, jóllehet a 90-es években még térségi listavezetők voltak.
A világgazdaság egészére jellemző befektetői óvatoskodás ellenére a tágabb értelemben vett Kelet-Európa 27 országába az idén várhatóan rekordközeli értékű külföldi működőtőke érkezik. A londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) azzal számol, hogy a térségbe az idén a tavalyi 28 milliárd dollárhoz hasonló mennyiségű közvetlen külföldi befektetés áramlik – áll a Financial Times keddi elemzésében. Az éllovas közép-európai országok tavalyi 75 százalékos részesedése az idén várhatóan valamelyest csökken, de továbbra is magas marad – áll az elemzésben.
A látványos eredmények ellenére is azonban az orosz gazdaság összkibocsátásának értéke dollárban számolva még ma sem haladja meg Hollandiáét, és a térség egészében a hazai össztermék tavaly is még csak az 1989-es szint 77 százaléka volt.
A fejlettebb közép-európai, valamint a balti államok éves GDP-értéke már jelentősen meghaladja a rendszerváltás előttit, Délkelet-Európa azonban jelenleg 81 százaléknál, Oroszország 65 százaléknál tart – írja a londoni napilap.
Az összeállítás szerint az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számolt jövedelem az unióhoz csatlakozó országok közül is csak háromban, Csehországban, Szlovéniában és Szlovákiában haladja meg a jelenlegi uniós átlag felét – az egykori szovjet tagköztársaságok zömében ez az arány 25 százalék alatt van -, és várhatóan évtizedekbe telik a különbség ledolgozása.
Ráadásul a legtöbb szakértő – köztük az EBRD elnöke, Jean Lemierre – szerint az erős növekedés csak úgy tartható fenn, ha a kormányok a piaci reformok gyorsítására szánják el magukat, ez azonban sok országban most már ellenállásba ütközik. Még az olyan egykori úttörő országokban is kifulladóban van a reformok iránti politikai akarat, mint Lengyelország.
A Financial Timesnak Janusz Lewandowski lengyel liberális parlamenti képviselő, volt privatizációs miniszter azt mondta: az embereknek elegük van, olyan sok változást éltek már meg, hogy most már inkább kevesebbet akarnak, nemhogy még többet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
