Belföld

Agrárlogisztikai Klub alakult

2003. szeptember 18-án Agrárlogisztikai Klub indítása érdekében, az Előkészítő Bizottság meghívására válaszolva mintegy húsz olyan hazai szakember jelent meg személyesen, illetve képviseltette magát, aki nemcsak a logisztikai szolgáltató cégekben (közraktárak, vasúti és közúti fuvarozók, szállítmányozók és kikötői társaságok, valamint tanácsadók), hanem a Budapesti Árutőzsde és az agrárkereskedők, valamint számos egyesület életében is meghatározó befolyással bír.

Az alakuló ülésen részt vett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal képviselője is. Az újonnan létrehozott Klub szerint az agrárium logisztikai hátterét érintő legfontosabb tényezők:

•  az FVM agrárlogisztikai pályázata nem érte el célját, a törvény által erre elkülönített célelőirányzat forrásait [az egyébként igen fontos és időszerű] intézményrendszer-fejlesztésre csoportosították át;

•  a mezőgazdaság modernizációja és EU-konform fejlesztése mind sürgetőbben követeli meg az ágazati infrastruktúrák bővítését, az agrárlogisztika beruházási, szervezési és informatikai feltételeinek javítását;

•  az agrárlogisztika szervezői és vállalati résztvevői az elmúlt időszakban rendszeresen tapasztalják, és sajnálatosnak tartják, hogy az agrártermelés értéknövelő logisztikai rendszerei (a szállítás, szállítmányozás, a raktározás, az informatika, az áruszervezés és disztribúció) nem kerültek a Nemzeti Agrárfejlesztési Program prioritásai közé. A szinte teljes-körűen termelésközpontú agrárfejlesztési terv, amint azt a Brüsszelből érkező bírálatok is jelzik, a logisztikai – vízi, közúti, és vasúti-fejlesztések, az új logisztikai, raktározási – beruházások nélkül súlyos verseny-hátrányt fognak eredményezni nemcsak a logisztikai vállalkozásoknak, de a magyar mezőgazdaság egészének és a nemzetgazdaságnak is;

•  a fentiekre tekintettel több érdekelt szakember, vállalkozás kezdeményezte, hogy egy spontán szakmai szerveződés, egy agrárlogisztikai klub keretében tekintsük át a kialakult helyzetet, fogalmazzuk meg a legszükségesebb teendőket, és egyben javaslatainkkal segítsük elő azt, hogy a Kormányzat döntéshozói a várható valós helyzetnek megfelelően tájékozódjanak e fontos gazdasági terület mozgásteréről, jövőjéről és a szükséges kormányzati tennivalókról.

Az alapítók olyan szervezetet hoztak létre, amely megfelelő és költséghatékony keretet tud teremteni ahhoz, hogy tagsága információt és véleményt cserélhessen az agrárium folyamatainak sikeres logisztikai támogatásának kialakításához szükséges jogszabályi, intézményrendszeri és támogatáspolitikai kereteit meghatározó közéleti szereplők meggyőzéséhez és munkájuk segítéséhez.

Az Agrárlogisztikai Klub tehát olyan lobbycsatorna kell legyen, amely az érintett szakmai szervezetek, gazdálkodó szervezetek és hivatalok, illetve hatóságok és jogalkotók közötti párbeszédet hivatott eredményessé tenni.

A Klub nem szed tagdíjat. Elnöke Dr.Papócsi László, titkára Csizmadia István. A Klub az egyes célok megvalósítása érdekében 1-2 havonta ülésezik változó helyszínen. Az ülések között – egyedi konkrét témák kidolgozására – a tagok 2-3 fős bizottságokat hoznak létre. A bizottságok feladata, hogy egy-egy téma célrendszerét és a végrehajtandó feladatokat kidolgozzák és javaslatot tegyenek a feladatok megvalósítási és a finanszírozás módjaira.

A Klub elnöke, titkára és a bizottságok tagjai munkájukat díjmentesen látják el.

A tagok javaslatot tehetnek a Klub új tagjainak, illetve az egy-egy ülésre meghívandó vendégek személyére. A javaslatokat a Titkárságra juttatják el.

A megjelentek megállapodtak továbbá abban, hogy a Klub témáinak és működése technikai részleteinek meghatározására október hónapban a FERROPORT Kft csepeli kikötőjében (1211 Budapest, Szabadkikötő út 5-7.) újabb ülést tartanak.

A legfontosabb – kidolgozásra váró – témák:

1. A meglévő tároló-, átrakó, szárító, hűtő és fagyasztó stb. kapacitások állapotának felmérése, a javaslatok a szükséges fejlesztésekre

2. A meglévő tároló-, átrakó, szárító, hűtő és fagyasztó stb. kapacitásokhoz vezető infrastruktúra helyzetének átvilágítása és egy egységes fejlesztési terv kidolgozása

3. Az agrárium jobb EU piaci feltételeinek megteremtéséhez szükséges költséghatékony – és MŰKÖDŐ – logisztikai támogatási feltételrendszer kidolgozása a kormányzati munka segítése céljából

4. A közlekedési alágazatok közötti súrlódásmentes és hatékony együttműködés feltételeinek feltárása és kidolgozása a szolgáltatásaikat igénybevevő agrártermelők és-kereskedők mind magasabb fokú kiszolgálása érdekében

5. Az agrárlogisztikai fejlesztésekhez köthető regionális munkahely- és lakosságmegőrző programok kidolgozása 6. Az „agrár” és a „logisztikai” gondolkodásmód közös nevezőinek és összehangolt fejlesztésének kidolgozása az agrár és a logisztikai típusú egyesületek és képzési intézmények közötti együttműködés ösztönzése céljából

7. A mezőgazdaság GDP-ben való 4%-os és a fogyasztó korsárban való 30%-os reprezentáltsága közötti logisztikai híd szerepének és hatékonyságénak elemzése és fokozása

8. A BÁT jelenlegi „FOB kontraktusainak” tengeri kikötőkkel történő bővítése lehetőségeinek

Ajánlott videó

Olvasói sztorik