Kapcsolódó cikkeink:• Mihez kezdjen a pénzével? >>• Mit csináljon félmillió forinttal? >>
• Mit csináljon két millió forinttal? >>• Mit csináljon öt millió forinttal? >>
• Ha lenne 20 millió forintom… >>• Elmarad a Mikulás-rally a tőzsdén? >>
Ki ne emlékezne még Soros György hónapok alatt dollármilliárdokat megmozgató Quantum befektetési alapjaira? A technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq áprilisi szárnyalásáig minden jól ment. A befektetőket, mi tagadás, elkápráztatták a csillagászati hozamok, és a pénz csakúgy ömlött beléjük, mivel senki sem akart lemaradni a tuti-üzletről.
Mindezalatt itthon is lehetett pénzt csinálni a tőzsdén, hiszen a BUX új rekordokat döntve átlépte a 10 ezer pontos álomhatárt. Az akkori “paradicsomi állapotokban” ki is akart volna mondjuk amerikai befektetési jegyeket venni?
Diverzifikáljon!Csaknem mindegyik, valamire való pénzügyi tankönyv a kockázat megosztásával
(diverzifikálásával) kezdi a befektetési tippekről szóló fejtegetéseit. A tanács lényege, hogy tíz részvény megvételével kisebb kockázatot vállalunk, mintha pénzünket csak egy papírba fektetnénk. Ha ilyen kevés a technológiai részvény a pesti börzén, akkor miért ne lehetne külföldi részvényeket venni! Ezzel csupán egy baj van, a brókercégek magas jutalék mellett teljesítik a megbízást, sőt a legtöbben csak bizonyos összeghatár fölött foglalkoznak az ügyfelekkel.
Miért is érdemes külföldön vásárolni?
A magyarázat roppant egyszerű: a pesti börzén akkoriban csak egyetlen technológia részvény, a Synergon volt jelen, és a távközlési ágazatot is csupán két papír, a Matáv és az Antenna Hungária képviselte. Ez pedig, valljuk be, márcsak ránézésre is igen kevés. Ráadásul új papírt sem vezettek be ezidőtájt a pesti börzére, vagyis a befektetők a részvényjegyzés örömeiből is kimaradtak. A Graphisoft pedig már csak az index tetőzése után debütált a tőzsdén, és árfolyama is a kezdeti lelkesedést leszámítva jellemzően lefelé ballagott. A választék tehát meglehetősen szegényes, ráadásul ebben az esztendőben a budapesti tőzsde is meglehetősen rosszul teljesített.
Felemás szabályozás
A külföldi befektetési alapok magyarországi megjelenését július elején egy kormányrendelet tette lehetővé. Azelőtt azonban még, ha akartak volna sem léphettek volna a magyar piacra. Most azonban már csak két dolog szükséges: kell egy belföldi forgalmazót szerezni, aki a jegyeket értékesíti, és meg kell felelni a magyar törvényekben leírtaknak.
A szabályozás azonban felemásra sikeredett. Amennyit adtak nekik, szinte ugyanannyit el is vettek tőlük. A külföldi befektetési jegyekre ugyanis a hazaikra vonatkozó szigorú előírások érvényesek.
A működési feltételek közül két ponton is nehézségei támadhatnak a külföldieknek:
• Az alapban a készpénz aránya nem eshet 15 százalék alá, holott a nemzetközi szabályozás szerint ez az arány mindössze 5 százalék. A magyar előírás az ügyfelek biztonságát szolgálja, de az esetek többségében ezzel az alap teljesítményét is csökkenti, mivel a bankbetéten elért hozam az esetek többségében alacsonyabb, mint a részvénybefektetéseken elérhető nyereség.
• Problémát jelent az is, hogy Magyarországon egy alapkezelő egy részvénybe maximum vagyona 5 százalékát fektetheti. Az OECD országokban ez a limit részvényenként 10 százalék körül van. Ez a szabály egyébként a korábban említett kockázat csökkentéssel is összefügg. Ahhoz, hogy egy hazai alap az összes pénzét elköltse, legalább 17 részvényt kell vennie, és meg is marad a 15 százaléknyi szabad pénze. A nemzetközieknél viszont már 9 papír megvásárlásával is elérhető ugyanaz az eredmény.
A legnagyobbakat emellett a parányi piacméret is visszatartja. Míg Soros Quantum alapjai fénykorukban mintegy 15 milliárd dollárt kezeltek, addig a magyar befektetési alapokban kezelt összes vagyon a 2 milliárd dollárt sem éri el…
Mit tehetnének a külföldi alapok?
A mostani szabályozási környezet így egyetlen alternatívát hagy az OECD országokban honos alapok előtt. Nevezetesen egy, a magyar működési feltételekhez igazodó speciális befektetési alap létrehozását. A piacon körbenézve azonban úgy tűnik, ez sem jelent reális megoldást: a beinduláshoz kapcsolódó költségek ugyanis magasabbak, mint a várható bevételek.
ForgatókönyvekOptimista – 2001:
Az Értékpapír törvényt jövőre a parlament elé terjesztik, és döntenek a külföldi befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok liberalizásáról.
Pesszimista – 2003-2004: Csupán az EU csatlakozás előtti évben kerül sor a törvény megváltoztatásra. A dátum így alapvetően Magyarország felvételének időpontjától függ.
Mi változhat?
A külföldiek piacra lépésének szükséges feltétele, hogy a jogszabályok megváltozzanak. Erre mutatott rá Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnöke is. Véleménye szerint a kérdéskört szabályozó Értékpapír törvény módosítására legkorábban 2001 nyarán kerülhet sor. A befektetőknek addig is be kell érniük a hazai kezelésű nemzetközi részvényalapokkal, amelyek iránt már ma is számottevő az érdeklődés. Külföldi társaikkal szemben viszont az a legnagyobb hátrányuk, hogy a szigorú magyar szabályok miatt kevésbé versenyképesek.
Az EU konvergencia ezen a területen is sokat segíthet, mivel az uniós szabályozás sokkal liberálisabb, mint a magyar – vélekedik a BAMOSZ elnöke. Ennek átvételével a hazai befektetők mindenestre csak jól járnának, mivel több befektetési lehetőség között válogatva könnyebben megtalálhatják a maguknak valót.
