Banki szokásaink

Ön tud megtakarítani?

A 2000 májusában és júniusában végzett felmérésének eredménye szerint a mai Magyarországon korántsem tudnak annyian megtakarítani rendelkezésre álló jövedelmükből, mint azt gondolnánk. A megkérdezett pénzügyi döntéshozók háztartásának csaknem kétharmada (63,1%) – saját bevallása szerint – az elmúlt egy év alatt szerzett összjövedelméből nem takarított meg. Gazdaságkutatók szerint ennek azonban nem feltétlenül az alacsony jövedelmek az okai: a gazdaság sok esztendő után végre tartósan növekedést produkál, így sokan most pótolják be elhalasztott fogyasztásaikat, most vásárolnak olyan termékeket, amelyekre korábban nem volt lehetőségük.

Akkor kikből élnek a bankok?Azért nem kell megijedni, a pénzintézetek nem fognak éhen halni, hiszen számosan vannak, akik tudnak mit félretenni minden hónap végén. A minta egynegyede (24,9%) említette, hogy háztartásukra maximum 20%-os, vagy ennél alacsonyabb megtakarítási ráta volt jellemző az elmúlt időszakban. A “legjelentősebb megtakarítók”, akik jövedelmük 20 százalékát meghaladóan tudtak megtakarítani, a megkérdezetteknek alig több mint egy tizedét (11,4%-át) teszik ki. A legutóbbi csoportban – vagyis azok körében, akiknek megtakarításaira és befektetéseire leginkább számíthat a magyar bankrendszer – elsősorban magasabb jövedelmű és társadalmi státuszú, a fiatalabb generációkhoz tartozó, magasabb végzettségű és az ország fejlettebb régiójában tevékenykedő emberek találhatóak.

Robbanás előtt

A felmérés adatai megdöbbentőek: mint azt Szirony Zsolt, az ABN AMRO ügyfélelemzési osztályának vezetője elmondta, a pénzügyi döntéshozók egyharmada (32,7%) egyáltalán nem rendelkezik bankkapcsolattal. A banki szolgáltatásokat nem használók között ráadásul előfordulnak magasabb társadalmi státuszúak, felsőfokú végzettségűek, szellemi foglalkozásúak és budapesti lakosok is. Mindez pedig azt jelenti a pénzintézetek számára, hogy a közeljövőben számos új ügyfélre számíthatnak, hiszen az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy el&őbb-utóbb a lakosság teljes köre felkeresi a bankokat, annak érdekében, hogy ők kezeljék fizetésüket, nyugdíjukat vagy átutalásaikat, megtakarításaikat. Ennek a jelenségnek a jelenlegi ügyfelek is örülhetnek, hiszen a verseny tovább folytatódik, a bankok egyre kedvezőbb kondíciókkal akarják majd megfogni az új klienseket, amiből persze ők is profitálni tudnak. Az ügyfélkör gyarapítását elősegítheti továbbá a gazdaságilag elmaradottabb régiók fokozatos felzárkóztatása, a készpénzkímélőfizetési eszközök elterjedése, a képzettségi szint általános emelkedése és a fiatalabb (banki szolgáltatásokat nagyobb arányban használó) generációk felnövekedése is.

Önnek mi fontos?

A megkérdezettek – korosztálytól függetlenül – fontossági sorrendben az els&ő helyen jelölték a megbízhatóságot a bankválasztási tényezők között. E mellett egyre fontosabb a lakosság kamat- és költségérzékenysége, amely tendencia a marzsok (a hotel és a betét kamatok közti különbség) további csökkenésének és a piaci verseny kiéleződésének irányába mutat.

A pénzügyi kultúra fejlődésével úgy tűnik megelégeltük a sorbaállásokat és a morcos, középkorú hölgyek udvariatlan kiszolgálását, nőttek ugyanis az elvárások a szolgáltatások minőségével szemben is: a szempontok között előtérbe került a színvonalas kiszolgálás, a korrekt tájékoztatás és a személyre szabott tanácsadás. A technika csodáinak elterjedésére azonban még várni kell, azaz a számítógépes vagy telefonos számlakezelés egynelőre inkább csak a fiatalabb generáció, a közép- és felsőfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak körében nevezhető számottevőnek. A felmérés alapján az is kiderül, hogy felesleges annyi pénzt beleölniük a bankoknak saját maguk reklámozásába, hiszen ezek – a megkérdezettek bevallása alapján – csupán elenyésző mértékben játszanak szerepet a bankválasztásban.

Mibe fektetné pénzét?

Erre a kérdésre is megpróbált választ találni az ABN Amro, olyan kérdést tettek fel a megkérdezetteknek, amiről mindenki szokott – igen gyakran – gondolkodni: mit tennének, ha kapnának 1, illetve 5 millió forintot?

A többség persze rögtön költekezne, ha nagyobb pénzösszeghez jutnának, akkor annak jelentos részét (közel 40 százalékát) elköltenék. No de mi lesz a maradékkal? A preferált befektetési megoldásokat tekintve kiemelkedo az ingatlan, a lekötött bankbetét, a folyószámla, deviza, valuta aránya. A kockázatmegosztás stratégiája azonban csak igen korlátozottan érvényesül, vagyis a választott megtakarítási formák száma viszonylag alacsony, miközben az egyes módozatokba befektetni kívánt átlagos összegek mértéke relatíve magas. Pedig ahhoz, hogy igazán biztonságos helyen tudhassuk a pénzünket, ildomos több, különböző helyen és formában tárolnunk azt.

A befektetések alapján a konzervatív megtakarítási formák (azon belül a készpénz, a folyószámla és a lekötött bankbetét) a legnépszerűbbek a lakosság körében: tíz megtakarítóból kilenc használ ilyen jellegű megoldásokat. A megkérdezetteknek mindössze 5%-a tekinthető nyitott típusú befektetőnek és további 5% nevezhető óvatos megtakarítónak.

A befektetési hajlandóság vizsgálata során tapasztaltakhoz képest a tényleges megtakarítások között nagyobb a nyugdíj- és életbiztosítások szerepe, ugyanakkor az ingatlan befektetések valós aránya jelenleg jóval alacsonyabb a fogyasztói preferenciáknál. Termékválasztásuk alapján a megkérdezettek túlnyomó többsége (az 1 millió forintos portfolió esetében 64,7%-a, az 5 milliós esetében 60.9%-a) a konzervatív befektetési formákat részesíti elonyben, azaz alap és/vagy egyéb megtakarítási megoldásokat (készpénz, folyószámla, lekötött betét, illetve ingatlan, festmény, ékszer, stb.) preferál, vagy egyáltalán nem fektetne be. Jelentős (18,8% illetve 21,2%) az óvatos megtakarítók aránya, akik megtakarítási/betétszámlába, devizába/valutába, banki papírokba vagy államkötvényekbe (kevésbé kockázatos formákba) tennék a pénzüket. A válaszadóknak csupán egy kisebb része (10,5% és 14,8%) számít nyitott megtakarítónak, aki részvénybe, befektetési alapba, vagy élet- és nyugdíjbiztosításba is fektetne a hagyományos és alap befektetési formákon túl.