Hétfőn 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodás mellett döntött a parlament a Semjén Zsolt és Kövér László által május 19-én beterjesztett Nemzeti Összetartozás melletti tanúságételről szóló törvényjavaslatról. Ez alapján a két honatya a 90 éve aláírt trianoni békediktátumot „a magyarság egyik legnagyobb tragédiájának” nevezte, és azt kezdeményezik, hogy június 4-e, az 1920 évei trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítsák. Fontosnak tartják továbbá, hogy a Trianon kapcsán máig húzódó konfliktusokat megtárgyalják, mivel a békediktátum aláírása óta felszínen vannak ezek a sérelmek.
„A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövőjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására”- olvasható a törvényjavaslatban.
A törvény sürgős kihirdetését kérték a köztársasági elnöktől. A parlament határozathozatala szerint 304 igen, 59 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Az LMP-nek és a Jobbiknak tetszett az ötlet
Az LMP és a Jobbik üdvözölte a Fidesz és a KDNP kezdeményezését, igaz Novák Előd, a Jobbik alelnöke hozzátette, hogy az ő pártjuk volt az, mely elsőként tett javaslatot a békediktátum 90. évfordulójáról történő megemlékezésről. Mint fogalmazott, a Fidesz „politikai kultúrájáról” árulkodik az, hogy a Jobbik javaslatát nem vették napirendre, és végül saját előterjesztésükkel rukkoltak elő.
Az LMP, bár korábban azt nyilatkozta: támogatja azt, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja legyen, mivel úgy tartják, hogy a nemzeti tragédiákat ki kell beszélni, végül úgy döntött a frakció tartózkodni fog. “Erős ajánlást” fogalmazott meg a Lehet Más a Politika (LMP) frakciója, hogy a képviselők tartózkodjanak a trianoni emléknappal kapcsolatos, a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat szavazásán – közölte újságírókkal a képviselőcsoport hétfői ülése után Karácsony Gergely.
Az MSZP szerint nem ér célt
Az MSZP az egyedüli, aki nem ért egyet az emlékülés javaslatával, és kifejtette: képviselői nemmel fognak szavazni. Mesterházy Attila mindezt azzal indokolta, hogy „megítélésük szerint az indítvány szövege nem a nemzeti összetartozást, hanem sokkal inkább a szétválasztást, a kirekesztést jeleníti meg”, rontja a többi országgal való jó szomszédi viszont, és a határon túli magyarok érdekeit sem szolgálja.
„Az indítvány nem a sebek begyógyítását, hanem azok felszaggatását szolgálja” – fogalmazott a frakcióvezető. A szocialista párt ellenpontként az javasolta, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja mellett május 9-ét, Európa napját is nevezzük a nemzeti összetartozás napjának. Ez a módosító indítvány egyébként a bizottságban nem kapott többséget, az MSZP kérésére mégis határozatot hoztak: 57 igen, 313 nem és nulla tartózkodás mellett elutasították.
Diszkriminál a törvényjavaslat?
A törvényjavaslat maga egy elég megosztó mondattal indul:
„Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni,
hazánkért és a magyar nemzet egészéért…”
A szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy diszkriminálja az Országgyűlés azon tagjait, akik más világnézet szerint élnek.
