Belföld

Toldozgatják az érettségit, felvételit

Jövőre az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészi és állatorvosi szakokra készülő fiatalok már csak emelt szintű érettségivel felvételizhetnek. Emelik a minimum ponthatárt, így ha valaki nem éri el a 200 pontot, akkor nem is érdemes próbálkoznia. A többletpontok rendszere is megváltozik: a nyelvvizsga, a gyereknevelés és a hátrányos helyzet kevesebbet ér.

Eddig néhány szakon elég volt a bejutáshoz a minimális 160 pont, ezt a Magyar Rektori Konferencia (MRK) 2010 őszétől 200-ra emeli az alap- és az egységes, osztatlan képzéseken. A felsőfokú szakképzéseknél azonban nem változik, ott továbbra is 140 pont marad. A változások a csütörtökön elindult keresztféléves jelentkezési időszakot – amelyről a cikkünket itt olvashatja – még nem érintik.

Vita tárgya az is, hogy a tanári képzés osztott vagy osztatlan formában felel-e meg jobban a követelményeknek. A IV. Országos Oktatási Konferencián Sió László, a Fidesz oktatási műhelyének vezetője például a jogász- és orvosképzéshez hasonló, ötéves pedagógusoktatás mellett tette le a voksát, Bakos Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsadója viszont a jelenlegi, többciklusú tanárképzést éltette.

Reális számú tantárgy

2011-től jóval kevesebb tantárgyból veszik figyelembe az érettségi vizsgát a felsőoktatási intézmények. Bakos Károly ismertette a változásokat, amelyek nagy része a most 11. osztályos tanulókat érinti. Korábban a diákok az érettségin választhatták akár a „testnevelés angolul” tantárgyat is, hiszen közel kétszáz lehetőség közül kellett megjelölniük a számukra legmegfelelőbbet. Az Oktatási Hivatal honlapján már olvasható az új, csökkentett lista. Azokat a tantárgyakat vették ki belőle, amelyekre országosan csak néhányan jelentkezetek a korábbi években.

A magyar mindig kötelező tantárgy volt (fotó: MTI)

A magyar, matematika, történelem és idegen nyelv mellett egy természettudományi tantárgy is kötelező lesz (fotó: MTI)

2012-től pedig már kötelező lesz egy természettudományi tantárgy is az érettségin, a diákok választhatják például a fizikát, a biológiát, a kémiát vagy a földrajzot. A most 10. osztályos tanulók lesznek az elsők, akiket ez a változás érint. Így tehát a magyar, a matek, a történekem és az idegen nyelvi vizsga mellett számot kell adniuk egy természettudományos tudásukról is. A döntéshozók nem titkolt célja ezzel az, hogy egyre több fiatal szeresse meg ezeket a tantárgyakat, többen tanuljanak tovább ezeken az alapszakokon, illetve műszaki és informatikai területen.

Emelt szintű érettségivel biztosabb a bejutás

A Felsőoktatási Információs Szolgálat (FISZ) megkérdezte a középiskolásokat és a tanáraikat is, hogy mit gondolnak az érettségiről, a felvételiről és a bolognai rendszerről. A pontszámítási rendszert a végzősök háromnegyede ismeri, az ötödük már hallott róla, a többiek azonban nem igazán tájékozottak.

A kétszintű érettségi sem a tanárok, sem a diákok szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a 12. évfolyamosok fele, a tanároknak pedig több mint kétharmada ezt vallja. Csikesz Tamás, a FISZ vezetője elmondta, hogy tavaly nagy volt az érdeklődés az emelt szintű vizsgán, az idén azonban jóval kevesebb diák vágott neki. A többletpont miatt jelentkezett a nehezebb vizsgára a végzősök közel kétharmada, ám csak 24 százalékukat motiválta az, hogy többlettudást szereznek a középszinthez képest. Ezzel szemben a 10., 11. és 12. évfolyamosoknak a 80 százaléka vallja: kizárólag emelt szinttel lehet bejutni egy népszerű intézmény slágerszakjára.

A statisztikából kiderült: az emelt szintű érettségit tett diákok háromnegyede ötöst kapott, középszinten viszont csak a negyedük. Szinte az összes vizsgázó (97 százalék) elérte a „bűvös” 30 százalékot, amely azt jelenti, hogy ennyien kaptak a vizsgáért többletpontot.

Pongrácz László főosztályvezető az Oktatási Hivatal adatain keresztül bebizonyította, hogy egyes szakoknál kötelező az emelt szint. Azoknak, akiket 2009-ben az orvosi és az állatorvosi egységes, osztatlan képzésekre, államilag támogatott helyekre vettek fel, szinte mindenkinek volt legalább egy emelt szintű érettségije. A felvett (államilag támogatott) jogászok 84 százaléka, az építészek 78 százaléka szintén a nehezebb vizsgát választotta. A bölcsészeknél ez az arány 77, a gazdasági képzési területen pedig 66 százalékos volt.

Kevesebb jár a nyelvvizsgáért

A felvételi során kapható többletpontokat is átszervezik. Jövőre még nem változik a rendszer, ám a 2011 tavaszán érettségizőknek már másként kell számolniuk.

Továbbra is legfeljebb két emelt szintű érettségiért kapható többletpont, egyenként 40 pont szerezhető, mint korábban. Legfeljebb két nyelvvizsgáért zsebelhetők be pontok, 2011-től darabonként tízzel kevesebb. „B” típusúért a korábbi 35 helyett 28 pont adható, a „C” típusúért pedig 50 helyett 40.

A tanulmányi verseny, OKJ-s képzés vagy sportteljesítmény plusz 8 és 80 közötti ponttal növelheti az összpontszámot. A hátrányos helyzetűek öt ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknél pedig tízzel csökkentették. (Most 25+25 adható, 2011-ben viszont ez 20+20 pontra változik.) A fogyatékossággal élők és a gyermeket nevelők is 10-10 ponttal kevesebbet „érdemelnek”, a jövőben mindkét csoport 40 pluszpontot szerezhet.

Azok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, akik 1996. előtt érettségiztek, egy számára egy érettségi eredménye alapján is lehet pontot számítani. Ez azoknak jelent könnyítést, akik abban azt évben végezték a középiskolát, amikor épp nem volt kötelező a történelem-érettségi, és most úgy döntöttek, hogy beadják például jogra a jelentkezésüket, ahová magyar és történelem tantárgyak érdemjegye kellene a felvételihez.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik