Szinte példátlan eseményre készülődnek az Országgyűlésben: június 18-án a kormánypárti és ellenzéki képviselők előreláthatólag kart karba öltve adják áldásukat egy törvényre. Lapzártánkkor a Kereszténydemokrata Néppárton kívül a pártok egyöntetűen támogatták ugyanis azt a tervezetet, amely meghatározza, hogy a tévéadók jelenlegi analóg földi műsorszórását milyen játékszabályok mellett állítják át digitálisra. A látványos egymás keblére borulásnak mindazonáltal megvan az ára: a politika beleszól a jövőbeni műsorkínálatba, azaz lapokat oszt saját magának.
Kivételes helyzet
Ma, az analóg világban egy szobaantennával három tévécsatornát lehet „szabadon” fogni, de néhány éven belül a technológia digitálisra vált, és a lehetőségek látványosan bővülnek. Hamarosan akár 20-25 tévécsatornát is lehet majd országszerte fogni, ráadásul digitális (azaz jobb) minőségben. A politikusok pedig többek között azért szavaznak most ez ügyben közfelkiáltással, mert ezzel törvénybe iktatják, hogy a jövőbeni bővebb kínálatban a Hír Tv és az ATV is benne lehet, ha akar. A jobboldalhoz, illetve a baloldalhoz húzó egy-egy csatorna irányában ugyanis a jövőbeni – ma még értelemszerűen nem ismert – műsorszóró társaságnak a törvényben szerződéskötési kötelezettséget írnak elő. Más kereskedelmi tévék nem élvezik ezt a „pozitív diszkriminációt”, nekik kereskedelmi tárgyalásokon kell majd megegyezniük a sugárzásuk feltételeiről.
Egy valószínű forgatókönyv
• A digitális átállásról szóló törvényt június 18-án elfogadják, a szolgáltatói pályázatot október 31-ig kiírják.
• Legkésőbb 2008 tavaszán az AH megnyeri a pályázatot, és elkezdi országossá bővíteni a jelenlegi kísérleti hálózatát.
• 2009 második felében elindul a szolgáltatás. A három közszolgálati tévét, valamint a Hír Tv-t, az ATV-t, az RTL Klubot, a TV2-t és még egy kereskedelmi tévét ingyen lehet fogni, további körülbelül 10-15 csatornából pedig fizetős csomagokat képeznek.
• Beindítják a mobiltelefonos tévézést, és a szélessávú internetszolgáltatást, és ezekből közös csomagokat képeznek.
• Az AH hűségnyilatkozat fejében átvállalja a dekóderek árát és a csomagjaival versenyt támaszt a kábeltévéknek, az IP TV-knek és a műholdas szolgáltatóknak.
Ma még nem egyértelmű, hogy a Hír Tv és az ATV helyzetbe hozása tényleg versenyhátrányt jelent-e a többi adónak. A jövőbeni digitális műsorszóró társaság ugyanis (az előfizetők szemszögéből) várhatóan egy mai kábeltévés céghez hasonlóan fog működni. Azaz megállapodik a tévékkel, az így kialakított kínálatán belül – a közszolgálati adók mellett (!) – csomagokat képez, és ezeket juttatja el a háztartásokhoz az éteren keresztül. Az első években várhatóan csak 20-25 csatornás lesz a teljes kínálata, miközben közismert, hogy a ma 45-50 csatornás spektrummal rendelkező kábeltévékhez is mennyire nehéz egy-egy új adónak bejutnia. A digitális műsorszórás infrastruktúrája tehát kezdetben viszonylag szűkös lesz, és ide szorítanak most helyet az említett tévéknek. Ezért akár hátrányban is érezhetik magukat a versenytársak. Ugyanakkor az is igaz, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan kábeltévés, műholdas vagy IP TV társaság, amely saját üzleti érdekeit figyelembe véve – azaz mindenfajta külső kötelezettség nélkül – ne venné be a kínálatába az említett két adót. Tehát elképzelhető, hogy a kivételezettség ezúttal felesleges, mert a digitális műsorszóró cég szintén e nélkül is szerződne a két tévével. A törvénybe foglalás viszont azt is jelenti, hogy e kivételezett státus a jövőben is megmarad, a két tévét az akarata ellenére nem lehet majd a kínálatból kivenni. Függetlenül attól, hogy milyen a műsora, hányan nézik, vagy mi lesz például 6-8 év múlva a műsorszóró kereskedelmi érdeke.
A törvény elfogadása hasonlóan átpolitizálttá teszi a jövőbeni műsorszóró cég kiválasztását is. Az erre vonatkozó pályázatot a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) várhatóan október végéig készíti el, és az eredményhirdetés akár már az év végére, de legkésőbb a jövő év elejére várható. A pályázati feltételeket azonban egy erre a célra felállított parlamenti bizottság megvétózhatja, visszaküldheti átdolgozásra az NHH-nak. A bizottság MSZP-s és fideszes tagja egyedül is rendelkezni fog a vétóhoz szükséges egyharmados szavazati aránnyal. A pályázati anyag végső jóváhagyása viszont kétharmados bizottsági többséget igényel, ahhoz tehát önmagában nem lesz elég sem a kormánypárti, sem az ellenzéki szavazat.
A pályázat kiírásához így ismét szükség lesz konszenzusra, ám úgy tűnik, hogy ez is borítékolva van. A szakmában ugyanis az egész pályáztatást puszta formalitásnak tekintik, és finoman szólva is vaskos meglepetésnek tartanák, ha nem az Antenna Hungária Zrt. (AH) lenne a nyertes. E társaság kiválasztását egyébként nem csak a közvélekedés valószínűsíti, hanem a négypárti megállapodás is erősíti, hiszen a pártok az AH potenciális versenytársai közül számosat eleve kizárnak az indulók sorából. Nem lehet digitális földi műsorszóró egyik műsorkészítő társaság sem, továbbá olyan cég, amelynek több mint 300 ezer előfizetője van a műsorterjesztési piacon. (Műsorkészítők többnyire a médiavállalkozások, műsorterjesztők pedig például a kábeltévés cégek) Ez azt jelenti, hogy a tévé- és rádióadók mellett a többi közt a UPC és a Magyar Telekom (MT) sem tud pályázni.
Ki nézi?
Kábeltévés előfizető immár a magyar háztartásoknak közel 60 százaléka, de akár 75 százalékuk is azzá válhat, mivel a kábelek számukra is elérhető közelségben vannak. Ha még sincs valahol kábel, elképzelhető, hogy elő tudnak fizetni a telefonvonalon keresztüli IP TV-re, de ha még ez sincs, két műholdas digitális szolgáltató (UPC Direkt és DigiTV) közül mindenképpen választhatnak. Jelenleg a háztartásoknak már csak 30 százaléka használ kizárólag szobaantennát, és nézi az ezzel fogható három csatornát. Mire a digitális földi műsorszórás elindul, arányuk várhatóan tovább csökken. Akinek igénye van a sokcsatornás tévére, az már ma is előfizethet a műholdas szolgáltatásra, bárhol lakik is az országban. Kérdés, hogy aki erre most nem áldoz, az fog-e költeni egy ennél is korlátozottabb kínálatot nyújtó digitális földfelszíni csomagra. A potenciális piac tehát zsugorodik, igazi sikert akkor lehetett volna elérni, ha Magyarország már évekkel ezelőtt megkezdi az átállást, ahogy azt Európa számos országa megtette. Az AH-t felvásárló TDF ezért valószínűleg „csomagban” gondolkodik. A pályázat győztese ugyanis indíthat mobiltévés szolgáltatást is, amely jó üzletnek ígérkezik. (Az AH és a T-Mobile április 1-jén el is indított egy közös tesztet.) E mellett van az AH-nak még egy mikrohullámú internetszolgáltatásra vonatkozó, eddig kihasználatlan engedélye is. Ezekből pedig akár egy olyan lakossági ajánlat is összegyúrható, amely versenyképes a kábeltévékkel.
Versenyszellem
A kizárások – többnyire egyébként megalapozott – célja az, hogy ne kerüljön a legnagyobb műsorkészítők kezébe az adóválaszték összeállításának csaknem teljesen szabad joga. Ebben az esetben ugyanis félő lenne, hogy a saját csatornáikat hoznák előnyös helyzetbe. Másrészt a földi műsorszóró hálózatra nem tehetik rá a kezüket a nagy kábeles és IP TV-s szolgáltatók sem, hiszen pont az a cél, hogy nekik teremtsenek konkurenciát. A törvényalkotók abból indultak ki, hogy nem erősödne a verseny, ha például az MT lenne a digitális műsorszóró, mert a csoportnak már van kábeltévével és IP TV-vel foglalkozó érdekeltsége is. A háztartások így hiába választhatnának az infrastruktúrák között, végső soron ugyanannak a cégnek az előfizetői maradnának.
Mindenesetre a tenderen László Géza, az AH vezérigazgatója számít versenyre. A lehetőségre ugyanis egyes vélemények szerint pénzügyi befektetők, vagy olyan műsorszórással foglalkozó külföldi cégek is rámozdulhatnak, amelyek fantáziát látnak a regionális terjeszkedésben. Ám ha lesznek is ilyenek, valószínű, hogy érdemes lesz az AH-val karöltve építkezniük. A törvénytervezet ugyanis előírja az NHH-nak, hogy a kiírásba vegye bele: az elbírálásnál a hálózat minél gyorsabb kiépítése előnyt élvez. Az AH ezért is indul repülőrajttal, hiszen már 1999 óta Budapest és a kabhegyi adótorony körzetében kísérleti digitális műsorszórást végez. Bárki más nyeri tehát a szolgáltatási jogot, érdemes lehet majd bevennie az üzletbe az AH-t, amely máris rendelkezik az infrastruktúra egy részével. Egyelőre nem tudni, hogy a hálózat gyors kiépítése, illetve más egyéb tényezők, amelyekben az AH előnyben van, milyen súllyal esnek latba a pályázat pontozásakor, de ennek meghatározásába a fent említett bizottság révén a politika ismét csak beleszólhat majd.
Mit néznek?
Ha ma egy Budapesten és környékén, vagy a kabhegyi adóhoz tartozó területen élő lakos bemegy egy elektronikai üzletbe, vásárol egy megfelelő dekódert, és otthon a tévéhez, illetve a szobaantennához csatlakoztatja, akkor ingyen nézheti az AH kísérleti digitális földi műsorszórását. Igen ám, csakhogy becslések szerint elenyésző azok száma, akik élnek ezzel a lehetőséggel. Egyelőre az M1, az M2, a Duna TV és a Duna TV Autonómia műsorát tudják fogni, a legnézettebb kereskedelmi adókat viszont nem. Ezzel szemben még a dekóder körülbelül tízezer forintos árát sem kell kifizetni ahhoz, hogy a szobaantennával analóg módon nézhesse bárki az M1, az RTL Klub és a TV2 műsorát. Ezek után nem csoda, hogy a digitális alternatíva jelenleg még nem vonzó az analóggal szemben.
A két legnézettebb kereskedelmi tévét nem kötelezték a digitális átállásra, pedig műsorszolgáltatási szerződésük meghosszabbításakor az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT) lett volna módja erre. Márpedig a piaci érdekeikkel egyenesen ellentétes, hogy az analóg mellett még a párhuzamosan szórt digitális sugárzásért is fizessenek az AH-nak. Sőt, ha a jelenlegi három analóg csatorna közül digitális formában 20-25, később még több lesz elérhető, akkor akár csökkenhet is a reklámpiaci tortából való részesedésük. Ezért sem várható el ezektől a tévéktől, hogy a saját konkurenciájuk kiépülését finanszírozzák.
A helyzet azonban változni fog, hiszen az uniós előírásoknak megfelelően legkésőbb 2012. január 1-jétől az analóg sugárzás megszűnik. Azaz a két nagy kereskedelmi tévé vagy megállapodik addig az AH-val, és felkerül a digitális rendszerre, vagy csak a többi infrastruktúrán keresztül (kábeltévé, IP TV, műhold) lesz nézhető a műsora. Miután az ORTT elszalasztotta az esélyt, hogy a két tévét kötelezze a digitális átállásra, az állam kezében nem maradtak ütőkártyák, csak azt tudják felajánlani számukra, hogy ha 2009 végéig lerövidítik az eredetileg 2012-ig tartó analóg koncesszióikat, akkor bekerülhetnek abba a „digitális körbe”, amelybe a Hír Tv, illetve az ATV a politikai alku során már bejutott. Ez csupán annyi előnyt kínál, hogy akaratuk ellenére ezeket a csatornákat sem lehet kivenni a kínálatból, és automatikusan a legnagyobb országos lefedettségű frekvenciasávba kerülnek. Ez vajmi kevés, hiszen a két tévé mellőzése nem lehet a szolgáltató érdeke. „A TV2-nek azt a platformot kell választania, amelyik kereskedelmi szempontból kedvezőbb számára. Egyelőre nem látjuk a földi digitális műsorszórás üzleti struktúráját, ez nem derül ki sem a törvénytervezetből, sem a különböző stratégiai anyagokból” – mondja erre Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója.
Döntő lehet, hogy a pályázaton induló potenciális digitális műsorszórók milyen finanszírozási formában gondolkodnak. „A törvény nem tartalmaz megkötéseket arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen finanszírozási megoldást, üzleti modellt válasszon, de a pályázatában vállalhat például konkrét díjakat a közszolgálati tévék sugárzására” – avat be a részletekbe Tóth László, az NHH stratégiai igazgatója. Egy pályázó dönthet például úgy, hogy nem csak a közszolgálati, de az összes kereskedelmi csatornát ingyen adja a háztartásoknak, és a tévéktől kér ezért műsorszórási díjat. Azt sem tiltja semmi, hogy a különböző tévékkel különböző díjakban állapodjon meg. Vagy akár választhatja a kábeltévéknél alkalmazott megoldást is, amely szerint csomagokat képez a kereskedelmi csatornákból, ezeket előfizetési díj ellenében adja a háztartásoknak, és a befolyó összegből fizet a tévéknek. Mivel a lehetőségek e két véglet között korlátlanok, csak a tárgyalófeleken múlik, hogy lesznek-e megfelelő megállapodások, például a két vezető kereskedelmi csatornával is.
