Eséssel reagált a forint
Gyurcsány Ferenc bejelentése után egyértelműen gyengülni kezdett a forint, az eurót a reggeli 262,40/50 forintnál délben csaknem két forinttal jegyezték magasabban, fél egy tájban 264,20/40 forinton állt a jegyzés. Az államkötvény aukciót még nem befolyásolták a parlamenti információk, de a másodpiacon egyértelmű eladási hullám indult el, a hozamszintek az egy évnél hosszabb lejáratokon 10-15 bázisponttal emelkedtek. A piaci szereplők megvárják ugyan az intézkedési csomag pontosítását, de a jelenlegi jelzések egyértelműen arra utalnak, hogy a mostani információk alapján csalódottak az intézkedésekben. Az egynél rövidebb lejáratokon nem, de a hosszabbakon érződik kamatemelési várakozás, egy év leforgása alatt mintegy 75 bázispontos kamatemelés is lehetséges – mondták el a piacon.
Megdöbbentő kijelentéssel nyitotta a kormányprogram parlamenti vitáját a megbízott kormányfő. Expozéjában kijelentette, hogy a kormány megszorító intézkedéseinek dacára 8 százalék körül alakul a költségvetés ez évi deficitje. Ez jóval meghaladja az eddigi hivatalos prognózist, ami pénzforgalmi szemléletben a GDP 6,1 százalékát, illetve nyugdíjkorrekcióval számítva a hazai össztermék 4,7 százalékát tenné ki.
A kijelölt miniszterelnök által említett nyolcszázalékos új deficitterv tartalmáról egyelőre nem sokat tudni, de az első elemzői reakciók és a forint hirtelen begyengülése azt bizonyítja: a helyzet az eddigi várakozásoknál is rosszabb.
Pótköltségvetés kell?
Megkerestük a pénzügyi tárca illetékeseit is, ahonnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az említett nyolcszázalékos hiány már a nyugdíjkorrekció után számított adat, vagyis azt az eddigi 4,7 százalékos, illetve a Gripen-ellentételezéssel növelve 5 százalékos hiánycéllal lehet összevetni.
Ez első ránézésre látványos eltérés az eddigi prognózisokhoz képest, amiből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy szinte biztosan pótköltségvetésre lesz szükség. Az államháztartási törvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy „a kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes összegének 5 százalékával tér el.”
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban viszont úgy reagált kérdésünkre, hogy az említett 8 százalék az uniós számításoknak megfelelő ESA, vagyis eredményszemléletű hiányadat, míg az idézett jogszabály a pénzforgalmi szemléletű deficitadatokra vonatkozik. Nem lehet tehát közvetlenül azt a következtetést levonni, hogy pótköltségvetésre lesz szükség, tette hozzá Pichler Ferenc. Veres János csütörtöki sajtótájékoztatóján már határozottan kijelentette, hogy nem tartja indokoltnak a pótköltségvetést, mert az csak a folyó kiadások rendkívüli megugrása tenné szükségessé.
Megdöbbentő adat
A pótköltségvetéstől általában ódzkodnak a kormányok, mondta lapunk megkeresésére Török Zoltán, aki szerint biztos talál a kormány kiutat ez alól, ha akar. A Raiffeisen elemzője szerint nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a nyolcszázalékos hiány, ami nyugdíjkorrekció nélkül akár 9,4 százalékos is lehet, a GDP arányában megdöbbentő szám, és újfent bizonytalanságot okoz a piacon. Egyelőre hidegzuhanyként érte a befektetőket az új információ, most mindenki a részletes terveket várja, valamint a megszorító csomag nagyságát és elemeit.
Németh Dávid, az ING elemzője hasonlóképpen vélekedett: szerinte nyilvánvalóvá vált, hogy a helyzet az eddigi legpesszimistább elemzői várakozásoknál is borúsabb, és a kormányzat már végleg lemondott az euró 2010-es bevezetéséről. Lassan matematikai esélye sincs annak, hogy a maastrichti kritériumoknak időben megfeleljünk, tette hozzá, ezt minden bizonnyal hivatalosan is el kell ismernie a pénzügyi vezetésnek a közeljövőben.
