A világszerte híres-hírhedt német boncmestert sokféle jelzővel illetik. Nevezték már tetemművésznek, a hullák professzorának, Doktor Halálnak vagy éppen hullagyárosnak. Tény, hogy kollekciói mellett, amely 1995 óta turnézik a világban, és amelyet eddig több mint 25 millióan látták, nem lehet szó nélkül, közömbösen elmenni. Vagy rajongást, vagy éppen megbotránkoztatást, vagy egy „váó” vagy pedig egy „úh” élményt vált ki a látogatókból. Én mindenesetre leesett állal szédelegtem a „műalkotásai” között, nem győzve ámuldozni az emberi test szépségén.
„Mindegyik élő emberi test egyfajta isteni gépezet vagy természetes automata, amely határtalanul túltesz minden mesterséges gépezeten” – figyelmeztet a manchesteri 4. Emberi Test Világkiállítás (Body Worlds 4.) című tárlat bejáratánál a német filozófus, Wilhelm Leibniz idézete, mintha Dante Isteni színjátékában a Pokol bejárata elé csöppentünk volna. A kiállítás alaphangulatáról már maga a helyszín gondoskodik: a manchesteri Tudományos és Ipari Múzeumot (Museum of Science & Industry – MOSI) a város legrégebbi, fennmaradt vasútállomásából alakították ki. Vasúti sínek és kimustrált vonatok között visz az út a tárlatnak helyet adó egykori raktárépületbe. Recsegő hajópadló, sejtelmes zene, félhomály, amelyből hirtelen fel-felbukkannak az elszórt spotlámpákkal megvilágított, élethelyzetekbe beállított kipreparált holttestek, és már borzongás fut végig az emberen.
Fejelő focisták (fotó: F.C.) – KÉPGALÉRIA
A futballcsapatairól híres Manchester „tiszteletére” van Hagens a legújabb kollekciójában a preparátumait többek között sportolók mozdulataival szerepelteti. A látogató megcsodálhatja, hogyan és mely izmai feszülnek meg éppen a labdát fejelő focistáknak, a tempózó úszónőnek, a botot átadó váltófutónak vagy a tollaslabda-játékosnak. Az izomrendszer látványos szemléltetése mellett egyes testeken az emberi ideg-, míg másokon az érrendszer kavalkádjába is bepillanthatunk. Sőt, megelevednek a „fűrészelt” bűvészmutatványok is: az egyik teremben függőlegesen, illetve vízszintesen 3-5 milliméter vastagságúra vágott testszeletek lógnak le a plafonról. A tárlaton helyet kapott – meglepetésemre – a Pókerező trió című alkotás is, amelyet a német boncmester kimondottan a Casino Royal című film egyik kulcsjelenete számára készített.
A plasztinációs eljárás
„A plasztináció egyfajta anatómiai művészet: leleplezi a bőr mögött húzódó szépséget, megállítva az időt halál és bomlás között” – hangzik Günther von Hagens ars poeticája. A törvényszéki orvos, a Heidelbergi Egyetem anatómiai professzora 1977-82 között fejlesztette ki és tökéletesítette az úgynevezett plasztinációs eljárást, hogy az anatómiát szélesebb körben is bemutassa. Az eljárás során az emberi holttestekből élethű preparátumok hozhatók létre. Az elhunytak – akik még életükben hozzájárultak, hogy testüket ilyen módon bemutassák a nagyközönség előtt – testnedveit és zsírjait egy különleges összetételű műanyagra (szintetikus gyantával) pótolja, amely tartósítja a halottakat, ráadásul megszünteti a kellemetlen szagokat, és időtállóvá teszi a holttesteket. Az izmok, a szervek, az idegpályák, a vérerek egyaránt jól kivehetővé válnak az egyiptomi mumifikálásnál is tökéletesebb eljárással.
A teljes testes alkotások mellett (az emberi testek mellett egy orángutáné és egy tyúké is szerepel) a vitrinek tartamát is érdemes alaposan áttanulmányozni. Több mint 200 preparált testrészen keresztül fedezhetjük fel milyen is az egészséges, valamint a beteg szerv, mint például a dohányzó és a nem dohányzó tüdeje, a prosztata- és petefészekrák, elhízás esetén a zsíros máj, illetve a hajlott gerinc és a csontkopásos térd. Hátha az ilyen „elrettentések” a szűrővizsgálatok felé terelnek bennünket, vagy legalábbis ráeszmélünk arra, mennyire is vigyáznunk kellene a testünkre.
A pókerező trió (fotó: F.C.) – KÉPGALÉRIA
Ha azt hisszük, hogy az ideg-, az emésztő-, a szív- és érrendszeri „szakaszok” bemutatásával már mindent láttunk, és a sokkhatásból megkönnyebbülten felsóhajtanánk, akkor nagyon tévedünk. Egy külön teremben, amely az emberi szaporítószerveknek van szentelve, egykor élt magzatokkal – miközben a fogantatás pillanatait vetíti ki egy rövidfilm a falra – az embrió fejlődésének folyamatát és az anyaméhben való elhelyezkedését követhetjük végig döbbenten. Aztán pár méter után immár a friss levegőn és a szemerkélő manchesteri esőben a kiszuperált vasúti sínek és szerelvények között elgondolkodhatunk azon, hogy felajánlanánk-e mi is a porhüvelyünket a tudomány szolgálatára.
(A Body World 4. című kiállítás 2008. június 29-ig látogatható Manchesterben.)
Amit nem lehet kihagyni manchesterben:
– Felkeresni a Manchester United és a Manchester City stadionját és a közeli szurkolói törzshelyeket
– Megkóstolni a cidersört (almasört) és bekapcsolódni a péntek esti vetélkedőbe bármelyik pubban
– Bejárni a belvárost emeletes buszon
– Megnézni a hatalmas dinoszauruszcsontvázat a Manchesteri Egyetem Múzeumában
– Szarvaslesre menni a város körüli, látogatható birtokok egyikére (például Dunham Massey)
