A csillagászati műholdat a tervek szerint 2020-ban állítják pályára, a programban az ESA-tagországokon kívül a költségek 5 százalékáig szerepet vállal a NASA is. A projekt, amelyben száz intézet közel ezer kutatója vesz részt, 600 millió euróba (majdnem 172 milliárd forintba) kerül.
Az Eukleidészt 1,2 méteres tükörátmérőjű távcsővel, valamint a látható fény és a közeli infravörös sugárzás tartományában működő kamerákkal, spektrométerrel rendelkezik majd. A teljes égbolt egyharmadát figyeli meg, tízmilliárd fényévnyi területen szétszórt kétmilliárd galaxist és a csillagvárosokkal kapcsolatos sötét anyagot kutatja.
(Fotó: ESA)
Küldetésének célja, hogy feltárja, miként fejlődött a világegyetem szerkezete az univerzum történetének háromnegyedében.
Az Eukleidész segítségével a tudósok a modern kozmológia egyik legfontosabb kérdésének megfejtését is remélik: azt, hogy miért tágul egyre nagyobb sebességgel a világegyetem, ahelyett, hogy lelassulna a benne lévő anyag gravitációs hatása alatt. Emellett az asztronómusok azt is tanulmányozzák, hogy miként befolyásolja a sötét energia a galaxisokat és galaxishalmazokat a világegyetemben. E megfigyelések révén a csillagászok reményei szerint közelebb kerülhetnek e rejtélyes erő igazi természetének és befolyásának megértéséhez.
Bár nem vagyunk a szóviccek legnagyobb rajongói, kivételt teszünk René Laureijs, az ESA Eukleidész-programjának kutatója esetében, aki szerint “az új űrteleszkóp segítségével többet tudhatunk meg a világegyetem legsötétebb titkairól“.