A korrupcióellenes szervezet arra volt kíváncsi, milyen információt osztanak meg magukról az állami cégek, amelyek közzétételi gyakorlata hatással lehet arra, miként kezelik a köz pénzét ebben a körben. Az eredmények vegyes képet mutatnak. A Nyílt Társadalom Intézet (Open Society Institute – OSI) által támogatott kutatásban a TI egyrészt ellenőrizte, hogy a hazai állami cégek mennyire tartják be a magyar törvényeket. Ezt mutatja a tanulmány úgynevezett törvénytisztelet-indexe (TTI). Másrészt vizsgálta, hogy a kötelező közzétételen túl, mit tesznek a vállalatok azért, hogy fontosabb adataik, szerződéseik, nyilatkozataik, korrupcióellenes intézkedéseik, bejelentővonaluk könnyen elérhetőek legyenek. (Ezt veszi számba az ún. ajánlott közzétételi lista index – ALI.)
100-ból csak 61 pont, de volt rosszabb is
A TI most ugyanazt a 66 állami vállalatot vizsgálta, mint 2013-ban. Az akkori és a mostani eredményekből kiderül, hogy a törvények betartásában fejlődtek a cégek. A törvénytisztelet-indexben a vállalatok több mint 30 százalékos javulást értek el: átlagosan 61 pontot kaptak (a 100-ból) a korábbi 46 helyett. Ez jelentős javulás, de furcsa is, hiszen a törvény mindenkire nézve kötelező, minden állami vállalatnak alapkövetelmény kellene, hogy legyen a maximális 100 pont elérése. A TTI-nál sokkal rosszabb a helyzet a közzététel ajánlott elemei alapján készült és a jelenlegi adatfelvétel során először alkalmazott indexben (ALI), ebben 29 pont volt a vizsgált vállalati kör átlaga.
A törvénytisztelet-indexben a 2013-as adatfelvételkor a többség a gyengén teljesítő 25-50 pont közötti tartományba esett, jelenleg a felső, 75-100 pontos tartományban vannak a legtöbben és két vállalat kapta meg a maximális pontszámot: a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. A TI kutatása azt mutatja, hogy még mindig van 6 cég, amely a 0 és 25 pont közötti sávba esik. Ezek a vállalatok súlyos és nehezen magyarázható mulasztásban vannak a törvények betartását illetően.
A törvénysértőket sem büntetik
A kutatásból kiderült, hogy számos állami vállalat azért nem tesz eleget kötelezettségének, mert vitatja, hogy az információszabadságról szóló törvény értelmében közfeladatot ellátó szerv. Akadt olyan cég is, amely arra hivatkozott, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény nem vonatkozik rá, így nem kell számot adnia közbeszerzéseiről. Jelenleg nincs megfelelő szabályozás a közzétételi követelmények betartásának rendszeres ellenőrzésére, szankcionálására, csak azokat a vállalatokat vizsgálják, amelyekkel szemben a mulasztással kapcsolatban bejelentés érkezett. A kötelező szabályokon túl saját vállalásaival egy cég, a Szerencsejáték Zrt. ért el 75 pont feletti eredményt, a többség a 0 és 25 pont közötti tartományba esett.
A TI tanulmánya több kirívó példát sorol fel: zéró toleranciát csak két cég tanúsít a korrupcióval szemben, etikai kódexet összesen 11 honlap tartalmaz. Ha egy állami vállalat munkatársa mutyit lát a kollégái között, és azt szeretné jelenteni a vállalaton belül, akkor komoly gondban van. A bejelentés módját, az ehhez szükséges címeket, ügyvédeket 10 cég honlapján lehet megtalálni.
A szervezet a kutatás tanulságait is figyelembe véve azt javasolja, hogy a kormány zárja be végre a kiskapukat, módosítsa az információszabadságról és az információs önrendelkezési jogról szóló törvényt. A cél az lenne, hogy a köztulajdonban álló, illetve nemzeti vagyonból gazdálkodó társaságok ne tudják kikerülni a közérdekű adatok megismerésére és közzétételére vonatkozó rendelkezéseket.
„Az állami vállalatok közpénzt kezelnek, ezért a nyilvánosság számára átlátható működésük különösen fontos lenne. Enélkül nem képzelhető el a magyarországi rendszerszintű korrupció visszaszorítása, illetve a tényalapú döntéshozatal. A kutatás rávilágított arra, hogy az állami vállalatok közzétételi gyakorlata az elmúlt másfél évben némileg fejlődött, ám ez még mindig bőven elmarad a szükséges szinttől” – emelte ki Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója.
