A Nemzeti Adó és Vámhivatal hivatalos közleményeit nézte át a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének Országos elnöke, hogy a nyilvánosság útján felhívja a törvényhozók figyelmét: baj van! Farkas Péter kigyűjtötte az elmúlt néhány évből, milyen jelentős visszaélésekre derítettek fény a vagyonvédelmi ágazatban, a munkaerő-kölcsönzőknél, az egyéni vállalkozóknál, és az alvállalkozóknál.
Az esetcsokorból kiderül, az ellenőrzések ellenére 2011 óta nemigen változtak a módszerek: jól bejáratott technikával verik át a költségvetést, és a saját dolgozóikat is a fekete foglalkoztatásra, jövedelemeltitkolásra, az áfa és a többi közteher elcsalására szerveződött vállalkozások. Szóval egyetértünk: baj van!
2011. május, augusztus, 2012 április – fekete foglalkoztatás és fiktív számlák
A korábbi tapasztalatok alapján a NAV adóigazgatóságai Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében kiemelten ellenőrizték a munkaerő-közvetítéssel, kölcsönzéssel foglalkozó, és az őrző-védő illetve takarító vállalkozásokat. Több olyan egyedi esetet tapasztaltak ugyanis az adóellenőrök, ahol jelentős számú foglalkoztatott bejelentése maradt el és a vállalkozások nagy összegű fiktív számla felhasználásával tettek kísérletet az adóalap csökkentésére.
2011. május – sorozatos visszaélések
A Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatóság egy őrző-védő tevékenységet folytató budapesti székhelyű társaságnál tartott vizsgálatot. Csaknem 300 millió forintos áfacsalást és egyéb, a dolgozókat is megkárosító visszaéléseket (fekete foglalkoztatás, kamu munkaidő-nyilvántartás, magánnyugdíj-járulék lenyelése) tártak fel. A szövevényes ügyben a regionális adó-főigazgatóság feljelentése alapján az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette miatt indult nyomozás.
Már ebben az évben jellemző, hogy az adóellenőrök egyre többször találkoztak olyan láncolatos ügyletekkel, amelyek elsődleges célja nem a piacon elérhető gazdasági előny realizálása volt, hanem kizárólag a társaságadó-fizetési kötelezettségének kikerülése, jogtalan adóelőny megszerzése.
2012. április – 141 millió forint elcsalt áfa, 800 feketén foglalkoztatott alkalmazott
Egy kapcsolódó vizsgálatnál bukott meg az a vagyonvédelmi vállalkozás, amely eltitkolta bevételeit, feketén foglalkoztatta az alkalmazottait. A cég ügyvezetője magánokirat-hamisítást is elkövetett. A revizorok a társaság befogadott számlái között 94 db olyan bizonylatot találtak, amelyek egy Budapesthez közeli székhelyű, szintén vagyonvédelemmel foglalkozó kft.-től származtak. A jelentős mennyiségű számla keltette fel az ellenőrök érdeklődését. Az adóhatóság belső információs rendszeréből pedig megtudták, hogy a számlák 141 millió forintnyi áfatartalmát ez utóbbi cég nem vallotta be és nem is fizette meg az államkasszának.
Kiderült az is, hogy a fővároshoz közeli székhelyű kft. nemcsak a jövedelmező gazdasági tevékenységéből befolyó bevételeit és az ahhoz kapcsolódó áfakötelezettségét titkolta el, de több mint 800 alkalmazottját sem jelentette be, és járulékot sem vallott, vagy fizetett utánuk.
2012. augusztus – egyéni vállalkozók fiktív költségekkel
A NAV ebben az évben is kiemelt figyelmet fordított a személybiztonsági tevékenységet végző, őrző-védő vállalkozások vizsgálatára. Mégpedig azért, mert a korábbi ellenőrzések 88 százalékában tártak fel szabálytalanságot a revizorok. Azt is megállapították, hogy mivel vállalkozásonként milliós nagyságrendű volt az adókülönbözet, ez is mutatja, hogy komoly költségvetési kárt okoznak az érintettek.
Ismét általános tapasztalat volt például az olyan költségek elszámolása, amelyek nem tartoztak a tevékenységhez. A cél persze az áfa-levonás volt ezzel, vagyis hogy kevesebbet kelljen a cégeknek befizetniük.
2013. június – vagyonőrök, mint a feketegazdaság főszereplői?
A következő évben már ilyen címkét is kapott a szektor a NAV-tól. A dél-alföldi régióban a vagyonőrök foglalkoztatásával kapcsolatos vizsgálatok ismét rávilágítottak arra, hogy ez a tevékenység a feketegazdaság által jelentősen fertőzött terület. Az alvállalkozói láncolatok létrehozásának pedig egyértelmű célja ellehetetleníteni az ellenőrzést a láncolatban szereplő társaságok eltüntetésével, minimalizálni az áfafizetési kötelezettséget, és a haszonhúzó magánszemélyek adózatlan jövedelemhez juttatása – állapította meg a NAV.
A konkrét esetben az adóellenőrök egy országos üzletláncot vizsgáltak. Kiderült, hogy az üzletlánc egy fővállalkozót bízott meg boltjainak őrzés-védelmével, aki a munkát egy alvállalkozóval végeztette el. Az alvállalkozónál végzett vizsgálatkor újabb alvállalkozók bukkantak fel, akik a vagyonőröket heti 20 vagy 30 órás munkaszerződéssel jelentették be, de járulékbevallási és befizetési kötelezettségüknek már csak részben tettek eleget. Rövid, egy-két éves működést követően pedig az alvállalkozások képviselője külföldi magánszemély lett, majd ezt követően a vállalkozás elérhetetlenné vált.
Ennél az ügynél is volt fiktív munkaidő-nyilvántartás, és kamu számlák, zsebbefizetés. Az alvállalkozók által kiállított 250 millió forintnyi fiktív számla biztosított fedezetet a feketén kifizetett jövedelmekre és arra, hogy a vizsgált vállalkozás áfa-fizetési kötelezettsége a minimális legyen.
2014. május – lebukott a munkerő-kölcsönző cégláncolat
Az idén publikált esetnél a 14 céget működtető vagyonőri tevékenységgel foglalkozó baranyai társaság milliárdos nagyságrendben károsította meg a költségvetést, és munkaerő-kölcsönzés címén manipulált munkavállalóival, akik után járulékot sem fizetett. A NAV megállapítása szerint a bűnszervezet célja a munkavállalók után fizetendő adók és járulékok, valamint az általuk nyújtott szolgáltatás utáni áfafizetés elkerülése volt. Vagyis 2011 óta ugyanaz a nóta.
A láncolatban résztvevő vagyonőri és takarító cégek a munkákat alvállalkozói szerződések alapján vállalták és végezték el, havonta nagyjából hatszáz alkalmazottal. A munkavállalókat azonban ténylegesen fiktív munkaerő-közvetítésről szóló szerződések alapján, a szervezet érdekeltségi körébe tartozó cégeken keresztül foglalkoztatták. Ezeket a cégeket és bankszámláikat rendszeresen váltották, azok valós munkaerő-kölcsönzéssel nem is foglalkoztak. A lecserélt társaságok egy részét ukránoknak adták tovább. Az így szerzett haszonnak körülbelül a felét kapták meg nettó munkabérként az alkalmazottak. Másik részét készpénzben felvették, és a bűnszervezet tagjai, illetve az alvállalkozói cégek vezetői között szétosztották.
