A legnépszerűbb elektronikus béren kívüli juttatás idén is a SZÉP kártya lett – derült ki az OTP Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Idén növekedett azon munkavállalók aránya, akik részesültek valamilyen béren kívüli juttatásban. Amíg 2012-ben az aktív dolgozók 52 százaléka kapott cafeteriát, addig idén ez az arány már 54,8 százalék.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
A stabilitás okozhatta
Gál Tamás az OTP Bank cafeteria szolgáltatás-vezetője a növekedést többek között a rendszer stabilitásának tulajdonítja: évek óta először a tavalyi évben nem változott a béren kívüli juttatások rendszere, így az kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé vált mind a munkavállalók mind a munkáltatók számára. A növekedés kedvezően hatott a belföldi turizmus bevételeire. A Cafeteria juttatásoknak köszönhetően egyre több ember választhatta az aktív pihenést, feltöltődést, utazhatott el családjával kipihenni a hétköznapok fáradalmait.
Pedig adóemelés jöhet
Ha ezt elfogadjuk, akkor a jövő évre tervezett cafeteriaadó-változtatás megint bekavarhat. Idevág, hogy például a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége) is aggodalmát fejezi ki a béren kívüli juttatások, különösen a SZÉP-kártya közterheinek 2015 évre előjelzett növekedése miatt.
A napvilágot látott 2015-ös adó- és járulék törvények tervezete szerint a cafeteriát, így a pihenőkártyát is sújtó eho (egészségügyi hozzájárulás) mértéke 14 százalékról 27 százalékra növekszik. Mivel pedig a juttatást a szuperbruttósítás mellett szja is terheli, így a munkáltató által fizetendő közteher 35,7 százalékról 51,17 százalékra emelkedik.
A második Orbán-kormány hatékony eszköze volt a turizmus támogatására a SZÉP Kártya, amely a belföldi szállásbevételek 25 százalékát adta és számottevő volt a vendéglátóiparra gyakorolt hatása is. Egyes vidéki, jellemzően magyar tulajdonú, kisvállalati formában üzemelő szállodák számára a SZÉP Kártyával fizetett bevételek a teljes forgalom 50-80 százalékát is elérték.
A VIMOSZ ezért úgy ítéli meg, hogy a fenti közteher-növekedés elveszi a munkaadók kedvét a SZÉP-kártya alkalmazásától, és ez kedvezőtlen hatással lehet a belföldi turisztikai és vendéglátós keresletre, annak országhatáron belül tartására és az iparág kifehérítésére. A szövetség sérelmezi, hogy a kis- és középvállalkozásokra gyakorolt kedvezőtlen hatások és a várható foglalkozatási visszaesés vizsgálata nélkül született a tervezet.
Ennek alapján javasolják, hogy a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályozás maradjon változatlan a 2015-ös évre.
Elégedettebb a dolgozó, ha van SZÉP-kártyája
Az 1 000 fő megkérdezésével készült kutatásból az is kiderült, hogy a SZÉP-kártyával rendelkező munkavállalók 63 százaléka elégedett munkáltatójával. Azok között viszont, akik semmilyen cafeteriajuttatást sem kapnak, ugyanez az arány mindössze 41 százalék.
Sőt, még azok a munkavállalók is kedvelik a SZÉP-kártyát, akik nem kapnak ilyen juttatást – az összes megkérdezett dolgozó 70 százaléka szimpatikusnak tartja ezt a juttatási formát. A kártya ismertsége pedig több mint 90 százalék az aktív munkavállalók körében.
Gál Tamás kiemelte, a kutatás eredményeit alátámasztják a pihenőkártya-felhasználási adatok is:
Az október 23-i hosszúhétvége ismét bebizonyította, hogy az OTP SZÉP kártya a magyar családok pihenésének egyik fontos eszközévé vált. Ez alatt a négy nap alatt mintegy 740 millió forintot költöttek a náluk lévő kártyabirtokosok a belföldi vendéglátó- és szálláshelyeken. Ezzel az idei költések összege már meghaladja a 45 milliárd forintot.
A banknál a 2011-es indulás óta 153 milliárd forintnyi feltöltés érdekezett a 795000 kártyára, amiből mostanáig összesen 130 milliárd forintot használtak fel a kártyabirtokosok.
