A hallgatók öngondoskodásának legbiztonságosabb és legnépszerűbb módja, az iskolaszövetkezetek keretében végzett diákmunka. Ez túlmutat az egyszerű pénzkereseten, ha az iskolapadból kikerülő pályakezdők elhelyezkedési esélyeit és munkához való hozzáállást fejleszti – közölte ISZOSZ, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége.
A Fővárosi Állat- és Növénykert az egyik olyan szervezet, ahol sok diák dolgozik. Dr. Persányi Miklós igazgató egy sajtótájékoztatón elmondta: az ország leglátogatottabb intézményében több éve bevált gyakorlat a diákmunkások alkalmazása. Az állatkert jó példa arra, hogy bemutathassuk, miképpen fér össze egy szolgáltatási portfólióban a kisegítő munka és a komolyabb szakmai elvárásokat kielégítő diákmunka.
Még több diák fog dolgozni
Akár 100-150 ezer diák dolgozik a tanulás mellett Magyarországon, és a teljes állami ösztöndíjas felsőoktatási helyek csökkentése miatt a számuk akár 30 százalékkal is nőhet. A becslések szerint országosan 25 és 35 ezer közé tehető azon diákok száma, akik iskolaszövetkezeten keresztül kisebb-nagyobb rendszerességgel munkát vállalnak – mondta korábban az FN24-nek Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja, aki emellett az ISZOSZ igazgatóságának a tagja.
A felsőoktatási hallgatók képviseletében Domján Zsolt, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnökségének tagja azt hangsúlyozta, hogy a Diákhitel és a diákmunka két eltérő megoldása a kialakult helyzetnek, melyek akár a kombinálása is optimális lehet a hallgatók számára. Domján a diákmunka szakmai gyakorlatba integrálását egy olyan területnek látja, ami növelheti a diákok motivációját és az együttműködés túl is mutathat a kötelező gyakorlati időn.
Németh Maja a Kodolányi János Főiskola igazgatója szerint az új felsőoktatási törvény nehéz feladatok elé állítja a diákokat és az iskolák vezetőit is. A Kodolányi saját példáját bemutatva egy olyan megoldást mutatott be előadásában, aminek eredményeképp az oktatási intézmény tudatosan hozott létre tanulói számára egy iskolaszövetkezetet, azért, hogy segítse őket a tandíj előteremtésében és a szükséges gyakorlat megszerzésében.
Összefogásra szólítanak
Kücsön Gyula, az ISZOSZ elnöke a diákmunkát, mint az élet iskoláját mutatta be. Az egyéni képességek felismerését, az elméletben megtanult ismeretek gyakorlati alkalmazását, a saját munkával megkeresett pénz becsületét hangsúlyozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a diákmunka egy olyan lehetőség a hallgatók támogatására, ami nem pénzt vesz ki a költségvetésből, hanem értéket termel. Már a munka során teljesítenek a diákok, akiket megismerve lehetősége adódik a megrendelőknek, hogy leendő szakembereit ismerje meg munka közben.
Az ISZOSZ szeretné felhívni a cégek vezetőinek figyelmét, hogy nem csak nyáron számíthatnak a hallgatók munkájára. Olyan komoly, felelősségteljes szakmai munkák ellátása sem okoz számukra nehézséget, mentsenek akár embereket a Balaton partján, biztosítsák hipermarketek rugalmas működését vagy gyorséttermek folyamatos működését. Az elnök azt is elmondta: a továbbiakban is készséggel állnak a hivatalok rendelkezésére bármilyen szakmai egyeztetésben, javaslatokat dolgoznak ki a frissen végzett munkanélküli diákok munkaerő-piaci bevezetéséről és felveszik a kapcsolatot oktatási intézményekkel is, hogy megvizsgálják annak a lehetőségét, milyen egyszerűbb képzésekre tartanak igényt az iskolaszövetkezetek partnerei.
A diákmunka-közvetítők szövetsége összefogásra hívja mindazon cégeket, vezetőket, akik felelősnek érzik magukat a most iskolapadban ülő fiatalemberek sorsáért, akik képesek tenni, dolgozni magukért, ha arra lehetőséget kapnak. „Szeretnénk kapukat nyitni, hogy megteremthessük annak a lehetőségét, hogy a hallgatók becsületes munkával bizonyítsák már diákéveik alatt képességeiket” – tette hozzá.
