Pénzügy

Jogunk lenne a méltó munkához

Megvizsgálja az ombudsman, hogy milyen esélye van a kisgyerekeseknek, fiatal és idősebb munkanélkülieknek. De mit tehet, ha visszásságokat talál?

A pályakezdő fiatalok, a kisgyermekes anyák, a kiemelten védett csoportok, a kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek – fogyatékosok, hajléktalanok – munkaügyi helyzete is szerepel Szabó Máté ombudsman most induló projektjében, amelynek címe „A Munka Méltósága”. Az alapvető jogok biztosa szerint panaszok és korábbi vizsgálatok felismerései jelzik azokat az égető munkaügyi problémákat, amelyeket elemezni kell.


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Hol kap munkát egy képzetlen fiatal?

Szabó Máté vizsgálatot indít annak megismerésére, hogy a munkaügyi szervek és lehetséges munkáltatók felkészültek-e arra, hogy a felsőoktatási reform miatt képzettség nélküli fiatalok kerülhetnek tömegesen a munkaerő-piacra. Azt is feltérképezi, hogy milyen további képzéseket, állásokat találhatnak azok a fiatalok, akik az állam által finanszírozott képzésekre a keretszámok csökkentése miatt nem jutottak be.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) támogatja, és lehetőségeihez mérten segíti az ombudsman vizsgálatát, és a témával kapcsolatban több szakmai egyeztető fórumot kezdeményeznek – közölte a távirati irodával Nagy Dávid, a szervezet elnöke. A HÖOK több állásfoglalásában is felhívta már a figyelmet a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolatának fontosságára, hangot adtak az átalakítás miatti félelmeiknek is.

Mint arról már az FN24 korábban írt: Magyarországon rendkívül sok a 25 évesnél fiatalabb munkanélküli. A Központi Statisztikai Hivatal tavaly október-december közötti adatai szerint a 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 26,3 százalékos (egyébként az összes magyar munkanélküli 17 százaléka fiatal). A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában 93 792 álláskereső volt 25 évesnél fiatalabb januárban (ők teszik ki a 650 ezer regisztrált munkanélküli 14 százalékát).

Hátrányos helyzetű csoportok

Az ombudsman a nők és kisgyermekes anyák elhelyezkedési esélyeit, a különféle alternatív munkavállalási formák (távmunka, részmunkaidő) alkalmazását is megvizsgálja mind a köz-, mind a versenyszférában.

A „Munka Méltósága projektben” az Szabó Máté áttekinti azt is, a fogyatékossággal élő emberek munkáltatóinak adott kedvezményeknek van-e valamilyen pozitív hatása, és megvalósul-e a megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatása. Azt is megvizsgálja, hogy milyen esélyeket és segítséget kaphatnak a hajléktalan emberek ahhoz, hogy visszatérhessenek a munka világába.

Az ombudsman roma nemzetiségű emberek helyzetét, jogainak érvényesülését is górcső alá veszi. Átvilágítja a közfoglalkoztatást, a segélyezést, a munkaügyi központok tevékenységét is. A program egész évben folytatódik, és a részjelentések után, 2012 végén várható az eredmények és az ajánlások összefoglalása.

 

Mit tehet az ombudsman?
Ha az ombudsman a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság áll fenn, annak orvoslására:
– ajánlást tehet a vizsgált szervezetnek, amelyet helyben orvosolhatnak
– a visszásság orvoslása érdekében a legfőbb ügyész útján az illetékes ügyésznél törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet
– az Alkotmánybírósághoz fordulhat
– bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja esetén büntetőeljárást kezdeményezhet
– személyes vagy közérdekű adatokkal való visszaélés esetén bejelentést tehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál
– javasolhatja a jogalkotóknak egyes jogszabályok módosítását, hatályon kívül helyezését vagy kiadását
– az Országgyűlés elé terjesztheti az ügyet, és kérheti, hogy a honatyák vizsgálják ki.
(Forrás: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala)


Alkotmányos jog a tisztes munka

Az Alaptörvény a munkát mint az egyén és társadalom boldogulásának kiemelt eszközét említi. Azt olvashatjuk, hogy minden embernek ugyanannyi joga van, többek között a munkához és a szabad foglalkozásválasztáshoz.

Az azonban, hogy az egyenlő munkáért mindenkinek egyenlő bér járjon – ez a korábbi Alkotmányban szerepelt, az idén januártól hatályosból viszont kimaradt. Az is hiányzik az újabb szövegből, hogy minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik