Nem értékeli a munkaerőpiac az MBA-t

„A hazai MBA-diplomák nem növelik az álláskeresők munkaerő-piaci értékét, vagyis egy pozíció elnyerésének szempontjából majdnem mindegy, hogy valaki rendelkezik-e MBA-diplomával vagy sem” – mondta el a FigyelőNetnek Lukács Zsolt, a Telkes Tanácsadó Rt. fejvadásza. Ezt a véleményt képviseli Tóth László, a vezetőkereséssel foglalkozó TranSearch Hungary fejvadászcég ügyvezető igazgatója is, aki szerint az MBA-diplomának Magyarországon nincs olyan értéke, mint külföldön.

Magyarországon ma tizenegy intézmény – egyetem és business school – kínál MBA-képzést, és könnyen lehet, hogy a szám nem végleges, mert a hallgatók száma évről évre nő. Hiába rendelkezik azonban egyre több magyar munkavállaló mesterdiplomával, a vezetői pozíciókra kereső álláshirdetésekben nem szerepel követelményként az MBA-diploma.

A tandíjért hajtanak

A Magyarországon megszerzett MBA-diplomák alacsony értékének több oka is van. „Egyrészt a hazai MBA-képzők az oktatást piacként értelmezik, vagyis az elsődleges céljuk, hogy minél több hallgatót vonzzanak magukhoz, akik természetesen súlyos tandíjakat fizetnek. Számomra például értelmezhetetlenek a magyar nyelven folyó MBA-képzések, hiszen ezeknek a programoknak alapvető lényegük, hogy angolul folyjon a képzés” – emelte ki Lukács Zsolt. Az angol nyelv kellő fokú ismerete a fejvadász szerint egyébként még mindig ritka a magyar munkaerőpiacon, nagyon kevés ember van, aki valóban magas színvonalon beszéli az üzlet nyelvét.

„A másik ok, amiért a hazai MBA-diplomáknak nincs releváns értékük, a munkaerő-piaci sajátosságból adódik. A vállalatoknál sokkal inkább keresik az effektív tudást, így a gyakorlati tapasztalat a legfontosabb a kiválasztásnál” – hangsúlyozza a Telkes fejvadásza. Az on the job tapasztalatok, vagyis hogy milyen vállalatnál és milyen területen szerezte a tapasztalatait egy munkavállaló, sokkal inkább növelik az esélyeit egy magas pozíció elnyeréséhez, mint az MBA-képzések.

„Magyarországon az MBA-nek nincs olyan értéke, mint külföldön. Ennek egyrészt az az oka, hogy nagy az iskolák között a különbség, és egyelőre nem lehet eldönteni, hogy melyek a jók és a kevésbé jók. Ha mégis MBA mellett döntünk, akkor tanuljunk angolul, a külföldi MBA-k jobban hangzanak. Ha valaki nagyon tudatosan, mindenképpen vezetői karriert akar befutni, akkor érdemes egy külföldi MBA-be időt és pénzt fektetni, de a nagy többség számára nem” – érvelt a FigyelőNetnek Tóth László fejvadász.

Lukács Zsolt tapasztalatai szerint a külföldi MBA-diplomák sem jelentenek nagy előnyt a hazai álláspiacon. Annyi azonban mindenképpen pozitívuma ezeknek a képzéseknek, hogy legalább angol nyelven folynak, így a külföldi MBA-papír biztosíték egy nagyon jó angol nyelvtudásra. „De azért senki sem helyezkedik el könnyebben ma Magyarországon, mert külföldi master képzést végzett” – mondta a fejvadász.

Másképp

A hazai MBA-t kínáló intézmények a tengerentúli, nyugat-európai egyetemek oktatási modelljét, kurzuskínálatát vették át, szoros kapcsolatot alakítottak ki és tartanak fenn egy-egy – többnyire brit vagy francia – intézménnyel, az oktatás minőségéért pedig a Magyar Akkreditációs Bizottság felel, az angol tannyelvű iskolákat külföldi bizottságok akkreditálják.

A szoros kapcsolat ellenére a magyar képzések teljesen más képet mutatnak, mint a külföldiek: teljes idejű (full time) MBA csak egy létezik, és a képzők maximálisan a diákok igényeihez alkalmazkodnak, akik általában nem nagyon érnek rá munka mellett a tanulásra. Az sem ritka, hogy a tanárok a „diákok” üzleti partnerei az életben, ami a dolgozatok javításánál a jóindulat felé hajtja őket, de az sem ritka, hogy a diákok előre ismerik a vizsgasort. Kérdés, megéri-e ennyi pénzért nem tanulni egy olyan diploma megszerzéséért, ami nem is nagyon növeli a diák munkaerő-piaci értékét.

Átlag 1,8 millió forint

Az MBA-képzésben való részvételt nem adják teljesen ingyen. A jelentkezési feltételek között találjuk a felsőfokú végzettséget, a többéves vezetői gyakorlatot és az angol középfokú C típusú nyelvvizsgát – és a pénzt. Szemben azonban a nyugati MBA-képzőkkel, ahol több körös, nehéz felvételin kell átesniük a hallgatóknak, Magyarországon csupán ezeknek az alapfeltételeknek kell megfelelni. Esetleg egy motivációs beszélgetésre sor kerülhet.

Az MBA-oktatás költségtérítéses, de míg – mint fentebb láttuk – a különböző intézmények oktatási struktúrája többé-kevésbé megegyezik, addig a tandíjak széles skálán mozognak. Nem meglepő hír, hogy a vidéki egyetemek olcsóbbak fővárosi társaiknál, de az árkülönbözet néha meglepően nagy. A legolcsóbb képzéshez Miskolcon juthat az érdeklődő, a teljes kurzus ára 800 ezer forint, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen pedig akár három és fél millió forintunkba is kerülhet. Átlagosan 1,8 millió forintból jön ki egy magyarországi MBA-diploma.

Munka mellett – gőzerővel?

A legtöbb hazai, oklevelet adó MBA két, illetve két és fél évig tart. Magyarországon az a gyakorlat alakult ki, hogy az oktatás levelező rendszerű, mivel a legtöbben munka mellett tanulnak. A szorgalmi időszak heti egy-két napot igénybe vevő órái pénteki és/vagy szombati időpontra esnek, a vizsgákkal ugyanez a helyzet. A hétvégi előadásokat-szemináriumokat egészíti ki általában az intenzív, egy-két hetes egész napos, az elfoglalt hallgatók érdekében a nyári szabadságok idejére időzített szeminárium. Ez alól csak két kivétel van, az egyik a CEU full time – nappali –, a másik a MBE új, egyéves executive képzése.
Szintén a legszorosabb időbeosztásban élőknek kedvez, hogy az előadásokat interneten is lehet követni. Az intézmények felének azonban még tisztességesen működő honlapja sincsen, és akkor a küllemről még nem is ejtettünk szót. Összehasonlításképp megjegyezzük: az Egyesült Államokban még olyan iskola is létezik, melyet a hallgatók on-line végezhetnek el.

A tanítás mindenütt kreditrendszerben folyik, a számonkérés viszont iskolánként változik, lehet írásos vagy szóbeli. A nagyobb tanulmányi egységek elsajátításáról szigorlaton kell számot adni, végül a tanulmányokat szakdolgozat írása és bizottság előtti megvédése zárja le. Van hát munka, és ehhez még nem vettük hozzá az otthon, tanulással eltöltött időt, és hogy az órák és a szakirodalom egy része csak angol nyelven hozzáférhető. Vajon lehet ezt az iskolát színvonalasan végezni, vagy ez csak munkabírás kérdése?

Szakosodott MBA-k

Mivel az MBA-szolgáltatás piaci alapon működik, az intézmények versenyben vannak egymással, és szüntelenül keresik a hallgatók kegyeit. Így fordulhat elő, hogy bár az MBA-képzések külföldön az átfogó vezetői szemlélet és módszerek átadására koncentrálnak, Magyarországon egyes egyetemeken szakosodásra – pénzügy, humán erőforrás, informatika – van lehetőség. A különböző szakokon az első évben hasonló kurzuskínálat szerint tanulnak a diákok, jellemzően gazdasági, pénzügyi, jogi alapismereteket szereznek, a specializációra a második évben kerül sor, így van lehetőség az időközbeni szakmódosításra. Lehet, hogy a specializálódásé a jövő, és a pesti menedzser Veszprémbe fog ingázni, ha kifejezetten vállalati IT és infokommunikáció szakon akar tanulni, ráadásul kevesebbért?

Az MBA eredeti koncepciója szerint olyan ismeretek birtokába juttat, melyet a nemzetközi üzleti életben is lehet kamatoztatni. Ennek egyik alapfeltétele az angol üzleti nyelv használata, illetve ezzel összefüggésben az angol nyelvű oktatás. Magyarországon a tizenegy intézményből mindössze három helyen folyik a tanítás angol nyelven, ezek az intézmények karöltve dolgoznak külföldi egyetemekkel. A többi nyolcon – a legtöbb hallgató itt tanul – magyar a tanítás nyelve, illetőleg adott esetben van lehetőség a részlegesen angol vagy kétnyelvű, angol–magyar vagy francia–magyar tanulásra is.

Angolul – franciául – nehezebb tanulni, és drágább is, hiszen az angol anyanyelvű vagy idegen nyelven oktatók többe kerülnek. Az is kérdés, hogy érdemes-e egyáltalán, ha tudásunkat végül idehaza kamatoztatjuk.

MBA angolul

A külföldi egyetemi képzés idő- és pénzigényesebb. A három angol nyelvű MBA-képzésben részt vevő intézmény „többlete” a magyar mellett külföldi – nemzetközi – diploma megszerzésének a lehetősége. Ide azonban rengeteg pénzre van szükség, a legolcsóbb egyetem is két és fél millió forintba kerül, de 10 millió fölé is mehetünk, ha magasra tesszük a lécet. A CEU IMM Executive képzése példának okáért 12 millió forintba kerül, a Financial Times rangsora szerint viszont a tizennegyedik legszínvonalasabb üzleti iskola. A jelentkezési feltételek hasonlóak a magyar nyelvű MBA-hez, egy felvételi esszé megírásával megspékelve.

Azokban az iskolákban, ahol a képzés egy része angol vagy kétnyelvű, államilag elismert C típusú nyelvvizsgával kell rendelkeznie a hallgatónak. Vajon mennyire lehet színvonalasan oktatni, illetve mennyire lehet érdemben követni egy órát középfokú angol nyelvismerettel?