Tarnói Gizella 1970-től a Magyar Rádiónál dolgozott, és olyan műsorokat készített, mint például a Jelenidőben, Eco-mix, Párhuzamos életrajzok, Szorító és a Névjegy. 1994-ben kilépett a rádiótól és nem sokkal később az Élet és Irodalom főszerkesztő-helyettese lett. Számos tényfeltáró riport szerzője, egyik riportsorozata elismeréseként 1998-ban Pulitzer-emlékdíjat kapott, munkássága jelentős részében kapcsolódik a kisebbségek jogainak védelméhez, 2001-ben Roma Polgárjogi Díjban részesült.
„Annak az újságírói generációnak a tagja, amelyik tevékeny és emlékezetesen színvonalas munkával volt előkészítője a nyolcvanas-kilencvenes évek mély társadalmi változásainak” – fogalmazott Kovács Zoltán.
Tarnói Gizellát az Élet és Irodalom saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Részt vehet-e a gázai rendezésben Magyarország?
A gázai béketerv egyik fontos eleme a nemzetközi stabilizációs haderő (ISF) létrehozása. Ebben csak olyan államok juthatnak szerephez, amelyeket mind Izrael, mind az USA elfogad. Magyarország ilyen állam – kérdés, hogy szerepet és felelősséget akarunk-e vállalni valamilyen módon a palesztin kérdés rendezésében.
