Mindig komoly fejtörést okoz a kábelszolgáltatóknak, hogy az induló új televízióknak miként biztosítsanak helyet a csatornakiosztásban, azaz mit vegyenek ki a meglévő kínálatból. Bár a tapasztalatok szerint a marginálisabbnak tűnő televízióknak is van saját nézői „kemény magja”, a Budapest Tv kikerülése a UPC vidéki hálózatából például mégsem okozott különösebb megbotránkozást. A népszerű főzőcskés csatorna eltűnése ugyanakkor sokkal nagyobb felháborodást váltott ki a nézőkből. (A Fibernet tavaly év végén jelentette be, hogy 2006 elejétől nem továbbítja a TV Paprika adását.) A televízió rajongóinak nyomása akkora volt, hogy a kábelcég szokatlan módon engedni kényszerült, és fél év után visszavette a csatornakiosztásába az adót – igaz erre hivatkozva árait is emelte.
Krónikus emelő
Digitálmok
A helyszűke végét a kábelrendszerek digitalizációja jelentheti, ám számolni kell azzal is, hogy ezzel egyidejűleg az egy tévére jutó nézettség is tovább fog aprózódni. A digitalizációban legelőrébb a T-Kábel tart, a szolgáltatási területe nagy részén már elérhetőek a digitális programcsomagok. Az EMKTV-nél nem egyelőre nem érzik úgy, hogy a Digi Tv mellett meglévő kábelhálózatukat mielőbb digitálisra kellene cserélni, a UPC-nél pedig még tart az igények felmérése.
„A sport területén, akinél a legnépszerűbb közvetítési jogok vannak, az túléli a digitalizálást, aki nem prémium tartalmat ad, annak viszont nehezebb lesz talpon maradnia” – véli Kökény Tamás, a Sportklubot is működtető IKO Kábeltévé Kft. ügyvezetője. A TV Paprikánál viszont hátrányként érzik azt, amit eddig tapasztaltak a digitalizációból. „Borsos áron kínálják a digitális programcsomagjaikat, amelyeket igyekeznek népszerű tartalmakkal, köztük a mi csatornáinkkal vonzóbbá tenni” – említi a Filmmúzeumot és a Deko Tv-t is működtető cégcsoport illetékese, aki szerint a fő probléma az, hogy emiatt a korábbi analóg rendszerekhez képest a digitálisban kevesebb emberhez lehet eljutni.
Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója szerint az áremelés által kiváltott esetleges elvándorlással kevesebbet veszítenek, mintha belemennének a Digi Tv, illetve újabban az Antenna Digital által diktált árversenybe. A UPC-nél úgy látják, hogy annyival több szolgáltatást kínál a kábel, – a telefon és az internet révén – hogy nem kell tartaniuk a műholdas konkurenstől. „A kábelhálózat technikai és tartalmi fejlesztésének komoly tőkeigénye van” – teszi hozzá Szűcs, aki szerint a kábel még így sem számít olyan jövedelmező vállalkozásnak, mint az – évről évre csökkenő árú – internet- és telefonszolgáltatás. A UPC korábbi tapasztalatai azt mutatják, hogy az áremelés hallatán az előfizetők 1-2 százaléka dönt úgy, hogy lemondja a szolgáltatást. A nagy részük azonban néhány hónap után eddig mindig visszatért a szolgáltatóhoz.
A UPC Directnél jobban érzik a fapados konkurens piacra lépését. Utóbbi szolgáltatást – a kábelelőfizetőik kannibalizálását elkerülendő – prémium szolgáltatásként vezették be néhány éve a piacra. A megváltozott körülmények miatt jelenleg vizsgálják a szolgáltatás esetleges átpozícionálásának a lehetőségét.
A Digi Tv-t is működtető EMKTV-nél viszont arról számoltak be, hogy a kábelhálózatukon jövőre biztosan nem emelnek árat. „A jelenlegi piaci helyzetben nem lenne célszerű” – vélekedik Sárai Endre, az EMKTV ügyvezető igazgatója, aki szerint erre azért sincs szükség, mert a kínálatukban szereplő televíziókkal 2008-ig rögzített árakon szerződtek. A többi megkérdezett szolgáltatónál egyelőre nem tudtak beszámolni jövő évi árpolitikájukról.
A Digi Tv által indított árversenybe a közelmúltban beszállt, az AM-Mikro digitalizálásával éppen egy éve indult Antenna Digital is. Az akciójuk lényege, hogy hároméves hűségnyilatkozatért cserébe egy évig ingyen tévézhetnek az előfizetők. Az AM Mikrónak a digitalizálás ezelőtt 90 ezer előfizetője volt, jelenleg a cég közlése szerint ez a szám 50 ezer, nem véletlen tehát az akciózás.
Agyafúrt praktikák
Azt egyelőre még nem lehet pontosan tudni, hogy jövőre milyen csatornákkal bővül a nagyobb kábelszolgáltatók kínálata, hiszen még javában zajlanak a tárgyalások. Ugyanakkor az már látszik, hogy egyre több televízió ácsorog a kábeles húsosfazék körül. Ez nem véletlen, mert az egyre-másra induló televízióknak nagyjából változatlan reklámbüdzsén kell osztozkodniuk. Ráadásul az utóbbi évek trendje az, hogy a kizárólag szinkronizált (dokumentum) filmeket sugárzó csatornák közül is egyre többen lépnek be a reklámpiacra. A kieső hirdetési bevételek miatt pedig ma már szinte minden csatorna pénzt kér a kábeltársaságoktól. A Viasat3 például jó néhány évig ingyenesen is elérhető volt földfelszíni sugárzással, ám egy ideje már ők is csak kábelszolgáltatón keresztül foghatóak, azaz díjat is kérnek a műsoruk továbbításáért.
Tudta-e…?
Az év elején indult Digi Tv 70 ezer előfizető elérését tűzte ki célul, ám jelenleg már 180 ezernél tartanak, év végig pedig reálisnak tartják a 200 ezres előfizetői szám elérését. A szintén műholdas UPC Directnek 180 ezer előfizetője van.
Körülbelül 500 kábelszolgáltató működik Magyarországon, de a piac nagy részét az öt nagy kábeles cég uralja. A UPC 750 ezer, a T-Kábel 300 ezer, a Fibernet 180 ezer, az EMKTV 70 ezer, a mikrohullámon sugárzó, de jogilag kábeltévés vállalatnak minősülő Antenna Digital pedig 50 ezer előfizetővel rendelkezik.
A tavaly ősszel indult – a lapunkat is megjelentető Sanoma Budapest érdekeltségébe tartozó – „4!-es csatorna, a storytv” jelenleg 850 ezer háztartásban nézhető. Nagy Zoltán Péter, a televízió kereskedelmi, marketing- és pr-vezetője szerint ez a szám jövőre eléri az 1,3 milliót, a T-Kábellel például már aláírási fázisba jutott a szerződésük, így jövőre Budapest egészét lefedik. A szakember úgy látja, hogy egy televíziónál egymillió háztartás elérése számít lélektani határnak ahhoz, hogy a hirdetési piacon is komolyan számoljanak vele. A csatorna – kihasználva a Sanoma hátterét – erőteljes promóciót kapott az utóbbi időben, így próbálván felkelteni a nézők, illetve a kábeles cégek érdeklődését. A saját gyártású műsoraik arányát pedig a jelenlegi 30-ról jövőre 50 százalékosra fogják növelni.
Utóbbi szempont kifejezetten vonzó lehet a kábelcégek szemében, ugyanis a tapasztalatok szerint egyes csatornák elkényelmesednek, miután biztosnak érzik a helyüket a csatornakiosztásban. „Előfordul, hogy többéves szerződéssel a zsebükben egyszer csak pénzügyi nehézségekre hivatkozva felhígítják a programkínálatukat” – említi Szűcs László. Ez nem meglepő, mert a „pikszisben lévők” a nézettségüktől függetlenül komoly apanázsra számíthatnak havonta. A legdrágábbak a sportcsatornák, ezek díja többnyire meghaladja – háztartásonként, és havonta – a száz forintot. A középmezőnyben (nagyjából ez a 40 és 100 forint közötti kategória) döntően a „magyar fejlesztésű” csatornák sorakoznak. A legolcsóbb szekcióban találhatók a gyerektévék, és a szinkronizált műsorokat adó tematikus csatornák zöme.
