A mexikói Cancúnban rendezett klímakonferencia második napja is hivatalosan a különböző bizottságok összehívásáról, a technikai részletekről szóltak. Jól mutatja ezt a mexikói miniszterelnök nyitóbeszéde, ami a bizalom építéséről, a mindenkinek kedvező végkifejletről és a remélt megállapodásról szólt. A konkrétumokat az első napokban még elnyomja a protokoll, ám a háttér egyre jobban látszik – tudósította az fn.hu-t az ENSZ-klímacsúcs helyszínéről Benkő Dániel, a WWF Magyarország munkatársa.
Kevés a pénz, nagy a szegénység
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az előzetes elemzések helytállóak, és Japán valóban nem fogja támogatni az önkéntes CO2-kibocsátás csökkentésének folytatását, azaz a kiotói egyezmény megújítását. A megállapodás 2012-ben lejár, és kevés az esély rá, hogy a világ országai addig az időpontig képesek lesznek megegyezni a folytatásról. A világ „szegény” és „gazdag” része között egyre több törésvonal feszül. A fejlett országok 2020-ig 1000 milliárd dollárral segítenék az „elmaradottabb régiók” kibocsátáscsökkentését.
A G77 (a fejlődő országok) és Kína szerint azonban ennél nagyságrendekkel többre, a fejlett országok nemzeti össztermékének 1,5 százalékára lenne szükségük a „zöldebb” gazdaság kiépítéséhez. Sőt, Bolívia például hat százalékot tartana elfogadhatónak – jegyzi meg Benkő Dániel.
Nemcsak a megegyezés kérdéses, hanem félő, hogy az eddig megfogalmazott célokhoz képest is visszalépést hoz Mexikó. A tavalyi koppenhágai klímacsúcson ugyanis a világ országai elkötelezték magukat abban, hogy a globális felmelegedés mértékét a következő évszázadban nem engedik 1,5-2 Celsius-fok fölé. Bennfentes információk alapján most úgy fest, hogy Cancúnban már kukába kerül a másfél fok, a meghatározott cél a 2 fokos felmelegedés megakadályozása lesz.
klímatudósítások az fn.hu-n
A WWF Magyarország jóvoltából nap mint nap friss híreket közlünk a novembr 29. és december 10 között zajló klímakonferencia helyszínéről, a mexikói Cancun városából. Az előző részekben géppuskával felszerelt rendőrautókról, készültségről, a lakosság közönyéről és Isten által forrón ölelt amerikaiakról számoltunk be.
Ez már önmagában komoly engedmény, főleg ha hozzátesszük: az egyes országok vállalásai összeadva még ehhez sem elegendőek – emeli ki a civilszervezet szakértője. Ugyancsak intő jel, hogy az államelnökök december 7-ei találkozójának névsora eléggé foghíjas, igaz, 2009-ben Koppenhágában minden ország a legmagasabb szinten képviseltette magát, ennek ellenére megmaradtak a szavak szintjén. Egy valami biztos: a cselekvéshez nem protokoll kell.
Valami mégis készül?
Régóta húzódik már a vita az USA és Kína között, a két nagyhatalom az elmúlt hónapokban gyakran vádolta egymást azzal, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében. Úgy tűnik azonban, lassan megtörik a jég, a nézőpontok elkezdtek
közeledni egymáshoz.
Turistaként egzotikus hely. Ám ha nyugat-európai otthonuk válna ilyenné…
Jonathan Pershing az USA delegációjának vezetője elismerte, hogy a Kínával való viszálykodás visszavetné a tárgyalásokat, így az elmúlt időszakban mind a két ország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy rendezzék a vitás kérdéseket: Pershing most Cancúnban úgy fogalmazott, hogy sikerült előrelépniük. A kínai delegáció vezetője Su Wei elmondta, hogy nyílt és őszinte megbeszéléseket folytattak az USA-val és mindketten arra törekednek, hogy a konferencia sikerrel záruljon – közölte lapunkkal a WWF Magyarország.
Az Európai Bizottság küldötte, Artur Runge-Metzger szerint az EU-nak négy fő területre kellene koncentrálnia a konferencián. Ezek egyrészt a Koppenhágai Egyezményben vállaltak végső, hivatalos formába öntése, valamint a kiotói egyezmény jövője. Másrészt biztosítani kell, hogy a kibocsátás-csökkentését célzó akciókat valóban figyelemmel kísérjék és ellenőrizzék, de szükséges a kibocsátási egységek piacának reformja és kiterjesztése is. A kiotói egyezmény tekintetében az EU továbbra is annak meghosszabbítása mellett áll, és kéri az olyan tisztázatlan ügyek rendezését, mint például az előző évekből felhalmozott kvóták továbbvitelének lehetősége a következő periódusra, vagy az erdőgazdálkodásból származó nyelő hatások elszámolásának kérdése.