A PFOS-t az elmúlt évtizedekben sok száz tonnányi mennyiségben használták felületképzésre – például vízlepergetőként – többek között ruhákban, samponokban és bútorokban, mire a tudósok rájöttek, hogy mérgező, és a termékekből kikerülve bejut az emberek szervezetébe, ahol felhalmozódik. Az anyagot – amely nem bomlik le teljesen a szervezetben – kimutatták jegesmedvék véréből az Északi-sarkon, delfinekben Kaliforniában, és albatroszokban a Csendes-óceán közepén. Németország egyes vidékein néhány hete ivóvíz-korlátozást vezettek be, mert a PFOS-t és egy azzal rokon anyagot mutattak ki vízmintákból.
Noha a vegyszer használata káros hatásának felismerése óta jelentősen csökkent, jelenleg is többtonnányi kerül belőle forgalomba különböző termékek kereskedelme révén az unió piacán. Az Európai Bizottság általánosságban az anyag betiltása mellett döntött, átmeneti mentességet (derogációt) adva a tilalom alól bizonyos – éppen a leggyakrabban előforduló – felhasználási módok esetén (PFOS-t tartalmaz például a tűzoltáshoz használt hab, a fotópapírok bevonata és a repülőgépeknél használt szigetelőanyag). Az EP kezdeményezésének lényege, hogy ezekre az esetekre is terjesszék ki a tilalmat.
Hegyi Gyula – aki a pártközi egyeztetésen az európai szocialistákat képviselte – elmondta: a képviselők megtalálták a jó középutat azzal, hogy megállapodtak: az élet minden területéről kivonják a PFOS-t, egyúttal viszont elfogadható határidőt adnak az iparnak arra, hogy egy másik vegyülettel helyettesítsék e veszélyes anyagot. A pártközi megállapodás miatt a környezetvédelmi bizottsági áldás csak formalitás lesz. Az Európai Parlament plenáris ülése szeptember végén szavaz a PFOS betiltását előirányzó tervezetről, és várhatóan még az idén megszületik az erről szóló uniós irányelv – tette hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
