A kedd délelőtti vitában a legnagyobb párt, az Európai Néppárt felszólalóinak többsége a Tanács által megfogalmazott közös álláspont elfogadása mellett szólt, nyitva hagyták azonban a visszautasítás lehetőségét. A néppárti vezérszónok mindenestre bírálta a Tanács eljárását az ügyben. A szocialista és a zöld frakció, valamint az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal felszólalóinak többsége támogatta a jelentéstevő Michel Rocard módosító indítványait, a zöldek képviselőinek többsége elutasítaná viszont a Tanács által elfogadott közös álláspontot. A liberálisok és a Nemzetek Európájáért Unió képviselői megosztottnak tűntek a kérdésben.
A jelentéstevő egyébként a vitában azt mondta, a nagyvállalatok és a kis- és közepes méretű cégek számára is megfelelő szabályozás jöhet létre az irányelv elfogadásával. Rocard szerint egyértelmű és koherens szöveget állítottak össze, amely megfelel a gondolatok szabad áramlása és a verseny szabadsága elvének, emellett elutasítja a monopóliumok túlsúlyát és védi a kisebb fejlesztő cégeket is.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy az informatikai ipar kialakulása idején a szoftvereket a szerzői jog védte, és ez elegendőnek is bizonyult. Annak az ötlete, hogy a szabadalmi védelmet erre a területre is kiterjesszék, az Egyesül Államokból származik – mondta Rocard, aki hozzátette: a szabadalmaztathatóság feltétele, hogy az adott dolog új, innovatív, ipari felhasználásra alkalmas legyen és technikai újítással járjon. A szoftver ezért nem volt önmagában szabadalmaztatható. A jelentéstevő szerint a probléma az, hogy számos terméknek a szoftver szerves része, sok esetben pedig éppen hogy csak a szoftver számít újdonságnak, a termék többi része nem változik érdemben.
Az eltérő szabadalom-értelmezések esetenként szélsőséges megoldásokhoz vezettek, így például pedagógiai, sebészeti vagy akár kereskedelmi eljárásokat is szabadalmaztattak.
Szerinte: „vagy minden szoftver legyen szabadalmaztatható vagy egyik sem”. Rocard emlékeztetett arra, hogy a nagyvállalatok most is folytatnak egymással szoftverkereskedelmet, ahonnan viszont a kisebb céget ki vannak zárva. Külön szólt az európai piac védelmének szükségességéről.
A magyar képviselők közül a plenáris ülésen Herczog Edit szólalt fel. Szerinte a jogszabálytervezetet sokan félreértették. A képviselőnő úgy vélte, a szabályozás nem a multinacionális vállalatokról, illetve a kis- és középvállalkozásokról, nem a tiszta szoftverekről és a szerzői jogról szól, hanem a tudás alapú társadalom megteremtéséről. Herczog Edit szerint „a szoftverszabadalmak nem jelentenek forradalmi újdonságot, egyszerűen annak az egyszerű ténynek az elismerését jelentik, hogy ez a mi modern világunk a digitális információra és high-tech megoldásokra épül”. A képviselőnő azt mondta, szükség van az irányelvre, enélkül ugyanis „Európa versenyhátrányba kerül mindazokkal a térségekkel szemben, amelyek nem félnek a modern kor követelményeinek megfelelően módosítani saját rendszereiket”.
Korábban már lényegében elfogadták
Az EP jogi bizottsága korábban már áldását adta a szoftverek szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvre, ezzel lényegében jóváhagyva a Tanács közös álláspontját. Általános értékelés szerint ezzel a nagyobb szoftver- és számítógépes vállalatok kerülnek kedvezőbb helyzetbe. Az EP egésze, 2005. július 6-án, szerdán voksol a jogszabályról a Michel Rocard által készített jelentés keddi vitája után.
A szakbizottság elutasította azon módosító indítványok többségét, amelyek korlátozták volna a számítógép, illetve szoftver által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságát, így tehát a jövőben a szoftverrel egységes szabadalmi védelmet élvezhetnek például a mosógépek, a mobiltelefonok vagy éppen az autók blokkolásgátló fékrendszerei.
A szabadalom ki fog terjedni magára a számítógépes programra is, legalábbis abban az esetben, ha a szoftver elengedhetetlenül szükséges a találmány működéséhez.
A nagyobb információtechnológiai cégek ezzel szemben úgy érvelnek, hogy éppen akkor lesz érdemes befektetni a számítógépes innovációba, ha a szabadalmi védelem kiterjed a szoftverekre is. Ez szerintük védelmet is nyújt az elsősorban amerikai versenytársakkal szemben.
Az új irányelv a nemzeti szabályozások helyébe lép, és uniós szinten egységesíti a szoftverek által működtetett találmányok szabadalmaztathatóságára vonatkozó jogszabályokat.
