A magyar bruttó hazai termék (GDP) 2025-ig történő megkétszerezése fontos nemzeti cél – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter hétfőn Budapesten, amikor a kormány nevében stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Nokia Siemens Networks Kft-vel.
A miniszter szerint a GDP megduplázásához meg kell háromszorozni az ország külgazdasági teljesítményét; ebben is segít a Nokia Siemens Networksszel aláírt megállapodás.
Ebben a miniszter a jelenleg külföldön dolgozó magyaroktól is vár segítséget: elmondása szerint a kormány visszatérésre kívánja ösztönözni a jelenleg külföldön dolgozó „félmillió kitűnő magyar munkavállalót”. Emellett 2020-ig legalább egymillió új munkahelyet szeretne teremteni.
Matolcsy leporolta a kampánybeszédet
Az egymillió munkahelyet mint célszámot már régóta emlegeti a miniszter, s a kormányra kerülés után nem sokkal már kitűzte a 2020-as céldátumot is. Ám ezek szerint a miniszter harci kedvéből cseppet sem vett le az, hogy a kijelölt időszak már letelt részében, s nagyon messze járunk: 2010-ben 3,78 millióan voltak valamilyen foglalkoztatási viszonyban Magyarországon, míg tavaly szeptember végén 3,93 millióan. Tehát 2010 óta 150 ezer állás jött létre, amelynek egy jó része közmunka.
Ám újdonságként került elő az az állítás, hogy egy tucat év Matolcsy György miniszter szerint elég ahhoz, hogy ennyi idő alatt megduplázódjon a magyar GDP. Nem bonyolult kiszámolni, hogy ehhez évente átlagosan körülbelül 6 százalékkal kellene bővülnie a magyar összterméknek. Erre a rendszerváltás óta nem volt példa Magyarországon, ami persze nem jelenti azt, hogy nincs elvi lehetőség rá.
A banánköztársaságok és a diktatúrák között…
Ilyen magas bővülési rátára van példa, de nem abban a gazdasági körben, amelyhez Magyarországot sorolni szokták a világ közgazdászai. 5 százalék feletti éves növekedési rátája jellemzően a fejlődő világ országainak szokott lenni.
Fotó: Neményi Márton
A legsikeresebb, Kína, már a kilencvenes évek óta kitartóan 8-10 százalékkal bővül évente, s persze vannak olyan államok is, amelyeknek az éves termelése annyira alacsony, hogy már egy-egy beruházás is nagyon meglátszik a mutatókban.
Ehhez még az észtek is kevesek lennének
A rendszerváltó gazdaságokban a legszebb teljesítményt talán Észtország tudhatja a magáénak: itt a válság előtti években (2003 és 2007 között) a Világbank gyűjtése szerint átlagosan 8,12 százalékkal bővült a GDP. Ebben az időszakban csatlakozott az ország az Európai Unióhoz, s jó erős volt a világgazdaság növekedése is.
A válság utáni években azonban nagyot zuhant az ország, s csak az utóbbi években kezdett visszakapaszkodni – tehát ha visszatekintünk, láthatjuk: még a térség legjobbja sem tudott 12 év alatt 6 százalékos növekedést felmutatni.
