A Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (Hungarian Business Leaders Forum) szerdai budapesti rendezvényén Orbán Gábor hangsúlyozta: a befektetők jelentős része elismeri Magyarország eredményeit, azt a teljesítményt, amit a makrogazdasági stabilizáció kapcsán elért a kormány, még ha nem is standard megoldásokat alkalmazott.
Hozzátette: minden sikeres stabilizációnak az a jellemzője, hogy a “társadalmi szövetben” roncsolást okoz, ugyanakkor ez gyorsan gyógyul, és a stabilizáció összességében fenntartható.
Az igazi kérdés a növekedés
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint az az igazi kérdés, hogyan lehet újra beindítani a gazdasági növekedést az országban. Úgy vélte, a jövőre várt 2 százalékos gazdasági növekedés nem oldja meg a társadalmi és gazdasági gondokat.
Nem fenntartható?
Mellár Tamás, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke kifejtette: a fordulat megtörtént, de nem fenntartható a növekedés, jó esetben is 3-4 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a potenciális kibocsátásbővülés 1-2 százalékra emelkedjen. Orbán Gábor ezzel szemben úgy érvelt: nincs akadálya annak, hogy a potenciális növekedési ütem felett bővüljön a magyar gazdaság.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint a magyar növekedés jövőre egy évtized után először elérheti a régiós országok átlagos bővülési rátáját, vagyis 2-2,5 százalék körül lehet 2014-ben.
Mellár Tamás egy kérdés kapcsán elmondta: az ország versenyképessége javításának érdekében fontos lenne, hogy a választások utáni kormány jelentősen megemelje a GDP-hez mérten a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeszközöket.
Felfuthat a hitelezés?
Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az idén legfeljebb 150 milliárd forintos új hitelállománnyal számolhat a bankrendszer a lakossági szegmensben, a vállalati hitelezés viszont “injekciót kapott” a jegybanki hitelprogram révén. Ez kedvező lesz hosszabb távon; a hitelezés felfutása nélkül nincs gazdasági növekedés – mondta.
Csúsztatnak a közműcégek?
Orbán Gábor a rezsicsökkentésre vonatkozó felvetés kapcsán kifejtette: a mostani viszonyok között a közműcégek nem transzparens módon működnek, “csak sejtjük, mennyire lehetnek valósak” azok a kimutatások, amelyek csak kis profittal rendelkezőnek vagy nem nyereségesnek tüntetik fel ezeket a vállalatokat.
November elsejéig megoldják
A devizahitelesek problémájának megoldásáról az államtitkár elmondta: a Magyar Bankszövetség a kormánynak tett javaslatok kidolgozása után elkezdett egy komoly munkát a civil szférával. Az eddig felhalmozódott tudás birtokában folytatni lehet a közös gondolkodást a probléma megoldásáról a kitűzött határidőig, azaz november elsejéig – tette hozzá.
Példa nélküli
Járai Zsigmond szerint elismerésre méltó a magyar gazdaság teljesítménye, javulnak a mutatók, de egyes területek lemaradását csak hosszabb idő alatt behozni. A Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke, volt jegybanki elnök szerint helyes volt a felismerés 2010-ben, hogy az államháztartási deficitet kontroll alatt kell tartani, az azóta végrehajtott költségvetési konszolidáció eleinte negatív hatást gyakorolt a növekedésre, de napjainkban már látszanak a konszolidáció kedvező következményei is.
A jövő kilátásairól elmondta: példa nélküli, hogy választási évben 2,9 százalékra terveznek egy költségvetést. Szerinte lassú javulás várható a magyar gazdaságban.
Kritikus tömeg
Bokros Lajos szerint mára egyértelműen látszik, hogy Magyarország a legtöbb mutatót tekintve leszakad Lengyelországtól, Csehországtól és Szlovákiától, ez a tendencia ugyanakkor nem most kezdődött, sok tekintetben már az évezred elején megmutatkozott. A volt pénzügyminiszter, európai parlamenti képviselő szerint a leszakadást elsősorban a felelőtlen, túlköltekező kormányzati politika, valamint a versenyképességet nem megőrző, gazdaságot torzító intézkedések, beavatkozások, és az állami túlfoglalkoztatás, illetve az egyes, államilag finanszírozott ellátórendszerek – egészségügy, oktatás – “silány minősége” okozza.
Bokros Lajos szerint ezen a helyzeten csak “szerkezeti reformok kritikus tömegével” lehet változtatni.
Véget kell vetni az unortodoxiának
Ezt már Bajnai Gordon mondta. Az Együtt-PM szövetség vezetője, volt kormányfő szerint Magyarország elveszítette az államadósság és a megszorítások elleni harcot, miközben a növekedés nem indult be.
Ezért az új kormánynak olyan közhelyek kimondásával kell kezdenie munkáját, mint hogy a kapitalizmus alapja a bizalom, a jogállamiság, hogy erős államhoz erős, nem az államtól függő jövedelemmel rendelkező középosztály szükséges, és hogy a magántulajdont tiszteletben kell tartani.
Hozzátette: Magyarországon ma épp ennek az ellenkezője történik, nincs bizalom, és egyre többen függnek az államtól. Bajnai Gordon veszélyesnek ítélte a közműcégek “államosítását”, mondván, a kormány a rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni.
