A tender kiírása óta folyamatosan fogyott az az összkapacitás, amelyre jelentkezőket vártak a villamos művektől. Az eredeti, 1997. júliusi pályázati feltételek még úgy szóltak, hogy nagy áramtermelőknél 1100 (plusz-mínusz 300) megawattra, a kicsiknél 800 (plusz-mínusz 200) megawattra kérnek ajánlatot. Tavaly februárban azonban módosítottak: nagy egységeknél 600 (plusz-mínusz 200) megawattra, kis erőműveknél pedig 500 (plusz-mínusz 200) megawattra. Magyarországon egyébiránt jelenleg 7500 megawattnyi beépített kapacitással folyik áramtermelés.
A nagyok közül már októberben kiesett a Paksi Atomerőmű, nem kapván jóváhagyást előzetes környezeti tanulmányához. S két hete ugyan a Dunamenti Erőmű Rt. belga tulajdonosánál, a Tractebelnél már megszellőztették, hogy a Százhalombattára tervezett 450 megawattnyi blokkjukkal ők lesznek a felső kategória nyertesei, a múlt héten ezt nem hivatalosan cáfolták. Sőt, úgy hírlik, a “nagy” tendernek nem lesz nyertese.
Egyelőre nem tisztázott, hogy miként befolyásolja a végeredményt a német RWE társaság többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi erőműterve körüli huzavona. Mint tavaly kiderült, 1995 végén az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezetői garanciát vállaltak a szenes blokkok versenyen kívüli támogatására. Ezt a háttérszerződést azonban az Országgyűlés különbizottsága megvizsgálta. Az RWE egyik vezetője azóta már nyilatkozott: nem feltétlenül fogják bíróság előtt keresni az igazukat a titkos alkura kifizetett 26 millió dollár visszaszerzése érdekében.
S hogy ki lesz győztes a “kis” tenderen? A jelek szerint az amerikai AES és a finn-japán Fortum-Tomen konzorcium – az előbbi a tiszaújvárosi 200 megawattra, az utóbbi a Budapesti Erőmű Rt. kispesti 100 megawattjára szóló projektjével.
