Felsőoktatási rendszerünket a lehető leggyorsabban új pályára kell állítani; annyi és olyan szakirányú diplomást kell képezni, amennyi és amilyen az új munkaerőigényeknek megfelel – ezt a békéscsabai konferencia előadói és résztvevői egyaránt fontosnak tartották. A szakmai ismereteket egy innovatív, fejlődő gazdasági környezetben öt-hat évenként fel kell frissíteni. Ezért is kulcskérdés, hogy a felsőoktatási intézmények integrációja lobbyérdekektől mentesen történjen, és a képzés, illetve a továbbképzés megfelelő hangsúlyt kapjon.
A különböző szakterületekről kikerülő diplomások egy része elhelyezkedési gondokkal küzd, mert a munkaerőpiacon már most mások az igények, mint voltak néhány évvel ezelőtt – hívta fel a figyelmet Veress József, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke. Mészáros Tamás, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese szerint viszont túlképzésről még nem lehet beszélni. Ezt bizonyítják a Világbanknak a honi oktatásról és a várható piaci igényekről készített felmérései is. Az is kiderül viszont belőlük, hogy az egyetemek jelenlegi diplomás kibocsátását figyelembe véve 2010-ig a műszaki képzésben 30 ezres, a mezőgazdaságban pedig 27 ezres túlképzés várható. Mindazonáltal, a demográfiai mélyhullám miatt, itt nem szükséges a felvehetők számának korlátozása; hasonló a helyzet a jogászképzésnél is. A pedagógusképzésben ellenben radikális korlátozást kell bevezetni. E nélkül a „felesleges” tanárok száma a következő évtized végére a 120 ezret is meghaladhatja. Az egészségügy területén viszont 11 ezres hiány várható, ezért az ezredfordulót követően növelni kell az orvosi munkát segítő felsőfokú szakemberek számát. A legnagyobb hiány a gazdasági és kereskedelmi végzettségűeknél prognosztizálható: e téren összesen 60 ezres túlkereslet alakulhat ki a munkaerőpiacon.
